A Magyar Nemzeti Arcvonal februári jászberényi vezetőségi értekezletén a központi vezetőség és a csoportokat képviselő huszonkét térségi, kerületi és csoportvezető egyhangúan elfogadta egy népi mozgalom megalakítására tett javaslatot. A megalakuló népi mozgalom nem része az Arcvonalnak, de annak ellenőrzésével működik a megerősödéséig. Ezzel a rendelkezéssel az ellenséges beépülést és a belső bomlasztó tevékenységet kizárjuk, mert az elmúlt húsz évben bizonyítható módon minden hazafias szervezetbe beépültek a bomlasztó ügynökök. A szerveződések stagnálása és belső viszályai mögött szinte minden esetben ott találhatjuk ezeket az elemeket, akik kihasználva a tapasztalatlanságot és a káros demokratikus gondolkodásmódot, nagy károkat okoztak az adott szerveződésnek.
A népi mozgalom csak a vezérelvét tekintve egységes, a különböző tömörülések továbbra is a saját irányelveik és belső normáik szerint működnek. A fejlődés időszakában a tömörülések vezetői dialogikus rendszerű, de minden demokratikus fellazító gyakorlatot kizáró egyeztető megbeszéléseken –későbbiekben vezetőségi értekezleteken- hoznak határozatokat a népi mozgalom dolgairól, tevékenységéről, állásfoglalásairól.
Az EGYSÉGES MAGYARORSZÁG MOZGALOM népi mozgalom, ezért a teljes egyöntetűség, mint alapfeltétel, nem megkövetelhető, elegendő az igazságosságra törekvés akarata, mint közös, összetartó eszmeiség. Az egységes jelző ellenére viszont kizárja az egységből mindazokat, akik alkalmatlanok a közös tevékenységre. Nem lehetnek a Mozgalom tagjai olyan világnézeteknek és hatalmi gyakorlatnak a hívei, melyek súlyosan megsértették az igazságosság alapelvét, nevezetesen a bolsevisták, a liberális-demokratikus elvűek, a soviniszta- revizionista gondolkodásúak, az úri Magyarország – Horthy korszak hívei, a kommuna-csoportosulások tagjai, bármilyen pártnak a tagjai és erkölcsileg megkérdőjelezhető szervezetek tagjai.
Az Egységes Magyarország Mozgalom olyan társulási-közösségi keret, mely a mozgalomhoz tartozóktól a mozgalom eszmerendszerének megfelelő magatartást és viselkedést követel meg, melybe való tartozásnak értelmi-erkölcsi és nem szervezett, szabályozott feltételei vannak, és ezen feltételek lelkiismeretes teljesítésével tartozhat ki-ki a mozgalomhoz, míg a követelmények sorozatos elhanyagolásával kizárja magát a mozgalomból.
A Mozgalom eszmeiségének megfelelő magatartás megköveteli minden tagjától, hogy az igazság iránti elkötelezettség mellett a társadalmi és természeti valóságokról adottságainak megfelelő ismereteket sajátítson el, és mindennapi életében ezen ismereteket érvényesítő magatartást tanúsítson.
Tagjai lehetnek azok a magyarok, akik elfogadják a Mozgalom vezérelvét.
Az Egységes Magyarország Mozgalom Vezérelve:
A Mozgalom közösségi-gazdasági rendszer-eszménye az erkölcsi értékeket elismerő, azokra alapozó, érett értelmű, erős erkölcsű magyar emberekből, egészséges életmódú családokból álló, államilag szervezett nemzeti és szociális elkötelezettségű munkás társadalom, melyben a munkának elsődleges és meghatározó szerepe van. A hazafiasság és testvériség eszméjétől áthatva a magyarság szellemi-anyagi jólétét, vagyis az általános közjót szolgálja.
A Mozgalom célja a magyarság anyagi és szellemi életének hagyomány-megőrző fennmaradását, értékgyarapító folytatását biztosítani hivatott szellemi és fizikai munka, és a munkát végző ember -A MUNKÁS- meghatározó szerepének az érvényesítése: a közösség életében a munka alapján történő értékelés elfogadtatásával, a gazdaság életében a munka alapján történő megélhetés biztosításával.
A Mozgalmat egyetlen történelmi ideológiával sem lehet összefüggésbe hozni, mert teljesen újszerű közösségi képlet, egy összetett életvitel rendszer megvalósításáért alakult. A közösség és az egyén boldogulását, érdekeinek összeegyeztetését csak és kizárólag az igazságosság elve alapján lehet és kell megvalósítani. Az igazságosság elve kiegészülve a szolgálat és a méltányosság elveivel egy új világnézetet alkot, mely megteremti a feltételeit a munkástársadalom-munkásállam megvalósításának és töretlen fejlődésének. Az igazságosság szellemisége megköveteli, hogy a társadalom minden egyes tagját munkája és viselkedése alapján lehessen elbírálni. Ez csak akkor lehetséges, ha a társadalom minden egyes tagja tudja azt, hogy mi a kötelessége és mik a jogai. Ennek ismereteit, valamint a kezdeti időszakban a teljes ellenőrzöttséget a munkásállam hatalmi szervei biztosítják a társadalmi szervezeteik bevonásával. Az átláthatóság rövid időn belül minden közösségellenes cselekedetet lehetetlenné tesz. A hatalmi-szervezeti felépítés szolgálat központú, nincsenek kiváltságos rétegek. Ennek szellemében a Mozgalomban végzett minden munkát - akár irányító, akár végrehajtó tevékenység – olyan szolgálatnak kell tekinteni, mely a szervezeti egyenlőtlenséget szolgálati egyenlőséggé nemesíti. A Mozgalom vezető ereje az alapítók közössége. A Mozgalom térnyerésével a vezető testület bővítésére a tagszervezetek tesznek javaslatot, az új vezetők kinevezése a vezetők testületének határozata alapján történik. A szavazás, mint döntési módszer, a Mozgalom eszköztárában nem szerepelhet.
Ezek az alaptételek, melyeket a Mozgalomba belépőknek el kell fogadniuk. Vallási, világnézeti, napi politikai szinten nem korlátozott a tevékenységük. A nagy világvallások és az emberséges világnézetek lényegében szintén ezeket az elveket követték, de nem tudtak elszakadni a korszakok uralkodó nézeteitől, ezért nem is tudták elveiket valóra váltani. Az Egységes Magyarország Mozgalom nem követheti el ezt a hibát, ezért az Igazság, a Nemzet, a Szolgálat és a Méltányosság lehetnek csak a vezérlő elveink, minden más lényegtelen számunkra.
A Közleménynek nem az a feladata, hogy teljes ismertetést közöljön a Mozgalom szellemiségéről. Alaptételeket tartalmaz, érthetően mindenki számára. Ellenségeink is olvassák. Barátainknak, testvéreinknek reményt, ellenségeinknek fenyegetést jelent. A közömbösöknek egy lehetőséget a gondolkodásra. A Mozgalom nem egy kísérlet a sok közül, hanem a MEGVALÓSULÁS.
Győrkös István - MNA vezető
