Érthetetlen számunkra a nemzeti jellegű kiadványokban megjelenő Horthy-kultusz. Nem tudjuk megmagyarázni, hogy ezt a cégéres gazembert egyáltalán mi köti a magyarsághoz. Az első politikai szereplésétől kezdve, amikor is megjelent a Szegeden szerveződő Nemzeti Hadsereg főhadiszállásán (a szegedi főrabbi által összegyűjtött és átadott zsidópénzzel a zsebében), a szégyenletes 1945-ös hazaárulásig egyfolytában és töretlenül a zsidóság érdekeinek szolgálatában állt. Sikerült létrehoznia a világon egyedülállóan szégyenletes politikai képletet, a judeó-feudalizmust, melynek rendjére egy velejéig rohadt, zsidóvezetésű (Keresztes-Fischer belügyminiszter) belügyminisztérium vigyázott.
Horthy, ez a Habsburg kreatúra halomra lövette a saját matrózait,
ezzel bizonyította a későbbi megbízói felé azt, hogy minden aljasságra
képes. A Numerus Clausus és a zsidótörvények az akkori helyzetben
szintén a zsidóság átmentését szolgálták. (Külön ki kell hangsúlyoznunk,
hogy a felsőoktatásból ekkor kiszorult zsidó hallgatókat állami
segédlettel a fasiszta olasz egyetemekre irányították át.) Negyed
évszázados működése alatt kivégezte a magyarságot, ezért Nürnbergben nem
is vonták felelősségre, és Portugáliában a Chorin zsidó bankház
életjáradékából élt. Erkölcsileg mélyen Kádár János alatt állt (csakúgy,
mint Antall József és minden utóda), és még azt is jogosan
kijelenthetjük, hogy Kun Béla is különb volt nála, mert az legalább a
saját fajtájának az érdekeit képviselte. Horthy Rákosi Mátyással állt
egy szinten, és ezek után a nemzeti kiadványok nyugodtan dicsérhetik,
magukról állítanak ki hülyeségi bizonyítványt. Befejezésül még csak
annyit, hogy az általa alapított Vitézi Rend a valódi lovagrendek
szégyenletes karikatúrája.
Jövőnk – 2008. március
