A nemzetközi pénzügyi rendszer a csőd felé tart
A válság következő szakaszát a kínai álom összedőlése határozza majd meg. Hiszen ugyan mit várhat a Washington szerint dollárcsapdába esett Kína a maga 1400 md dolláros követelésállományával? (1) Ha hihetünk az amerikai vezetőknek és temérdek médiában nyilatkozó szakértőjüknek, Kína csak álmodik arról, hogy rab maradhat, sőt szigoríthatja saját fogva tartásának feltételeit azzal, hogy még több USA államkötvényt és dollárt vásárol. (2)
A valóságban tudjuk jól, miről álmodik minden fogvatartott. Hát a szökésről. Hogy kikerül a börtönből. A LEAP/E2020 ezért biztos benne, hogy Peking most (3) igyekszik meglelni a módját, hogyan szabadulhat meg a hegyekben álló mérgező papírjaitól (USA államkötvények és dollárok), miközben megtartja az 1300 md kínai állampolgár (börtönlakó) vagyonát. (4) Peking titokban már ásni kezdte a maga alagútjait és aknafolyosóit a nemzetközi pénzügyi rendszerben, melyen keresztül 2009 nyarának végére kimenekülhet a dollárcsapdából. Ha az USA csődöt jelent, minden ország magára marad majd a saját problémáival.
Kína valutatartalékainak növekedése negyedévenként
A londoni G20-as találkozó kutyakomédia volt: mindenki úgy tett, mintha elhinné, hogy a résztvevők történelmi jelentőségű nemzetközi együttműködést alapoztak meg (5), pedig valójában felszínre kerültek a fő törésvonalak. Az amerikaiak és a britek (meg persze a szolgálatkész japánok) elkeseredetten próbálták megőrizni a nemzetközi pénzügyi rendszer fölötti ellenőrzésüket. Befagyasztottak vagy felhigítottak minden olyan reformot, ami másoknak is juttatott volna a hatalomból, de ahhoz már nem volt erejük, hogy saját céljaikat másokra kényszerítsék. Kína, Oroszország, India, Brazília megpróbálta a maga javára billenteni az egyensúlyt, de elképzeléseiket nem tudták (talán nem is igazán akarták?) keresztülvinni.(6) A kontinentális Európa képtelen volt dönteni a két lehetőség közt: a) az amerikai és angol politikát követni és velük együtt süllyedni el, b) Kínával, Oroszországgal, Indiával, Brazilíiával szövetkezve megkérdőjelezni a jelenlegi pénzügyi és gazdasági rendszer alapjait. Jelenleg nem követik a teljesen elhibázott politikát ismételgető angolszász gyakorlatot (7), de a jövőre sem mernek felkészülni.
A világkereskedelem negyedéves adatok alapján számolt éves növekedésének alakulása (OECD, 2009. március)
Az európaiakat fogja terhelni a felelősség azért, ha a következő 6 hónapban semmit sem tesznek egy 10 éven át tartó tragikus válság megelőzéséért (8). Megvan a tudásuk ahhoz, hogy a világ jelenlegi legfontosabb valutáiból összeállított kosár alapján létrehozzanak egy nemzetközi valutát és politikailag egyeztessék a résztvevő orszgok stratégiai érdekeit. Sajnos az EU (az eurozóna) vezetői nem néznek szembe a saját felelősségükkel. Mintha szándékosan hagynák összedőlni a nyugati rendszert (miközben ennek ellenkezőjét állítják) - ahelyett, hogy hidat építenének az új globális rendszer felé. Lehet ez tudatos választás (nem hisszük), de lehet puszta kishitűség is. Akárhogy is, semlegességük veszélyt jelent a világra nézve, mert megakadályozza a válság súlyosbodását megelőző hatékony lépéseket. (9)
Kutatóink már azt próbálják kikövetkeztetni, milyen formában jelentkezik majd 2009 nyarának végén az USA államcsódje (ezt április után már nem lehet tovább leplezni, mert Amerikában akkor szedik be az adók nagy részét). (10) A nyári államcsőd egyre nyilvánvalóbb, mert a kiadások az égbe szöktek (+41%), az adóbevételek pedig megcsappantak (-28%), ahogy azt egy évvel ezelőtt már megjósoltuk. 2009 márciusában a költségvetési hiány majdnem elérte a 200 md dollárt, ami az egész 2008-as rekordhiány majdnem fele. (11) Ugyanez a folyamat zajlik ráadásul a közigazgatás összes szintjén (államok (12), megyék, városok (13)): az adóbevételek lecsökkennek. A megállíthatatlan adósságspirál megfojtja az egész országot.
Vállalati nyereségadó-bevételek az Egyesült Államokban (1930 – 2009)
Közben az arany ára érdekes módon hónapok óta alig változik, pedig egyre többen vásárolnak aranyat és sok országban már el is fogyott az érme és rúdarany is. [Összefügg ez azzal pl., hogy az Európai Központi Bank április elején 35,5 tonna aranyat adott el? Nem tudjuk kiknek, de nekik érdekük volt az alacsony aranyár. Azt sem tudni, hogy mihez kezdtek a kapott pénzzel.]
Jegyzetek:
(1) A teljes kínai valutatartalék 2000 md dollár, ennek 70%-a dollár alapú, a többi javarészt eurótartalék.
(2) Ugyanezek a szakértők jósolták, hogy a banki szabályozás fellazításából haszna lesz a világgazdaságnak, hogy az internet a véget nem érő növekedés korszakát nyitja meg, hogy az USA költségvetési hiánya az ország erejét jelzi, hogy az amerikai ingatlanárak csak felfelé mehetnek és az eladósodás a meggazdagodás modern útja.
(3) Az a G20 találkozó előestéjén a világnak - és főleg az amerikai hatóságoknak - küldött kínai üzenet, hogy új nemzetközi tartalékvalutát kellene bevezetni, nem csak puhatolózás volt vagy reményvesztett próbálkozás. A kínai vezetők tudták, hogy a kérdés nem fog napirendre jkerülni, de szerettek volna a háttérben egyezkedni és jelet küldeni mindenkinek: Peking szemében a dollár világrendszerének vége. Ha nem találnak társakat az alternatív rendszerhez, hát majd megvalósítják másként.
(4) Pontos számok itt: [LINK]
(5) Angela Merkel járt a legközelebb az igazsághoz, mikor kijelentette: csaknem történelmi jelentőségű esemény. Igen: majdnem elfogadtak egy közös tervet, majdnem elindítottak gazdaságélénkítő programokat, majdnem bevezettek egy új pénzügyi szabályozást, majdnem betiltották az adóparadicsomokat. A válság következő szakaszában komoly jelentősége lesz a majdnem és a valóban közti különbségnek.
(6) Az új játékosoknak az az érdekük, hogy kivárják a jelenlegi rendszer összeomlását, és utána maguk építsék fel az újat, ahelyett hogy a régit reformálgatnák, fenntartva egy hosszú, bizonytalan időszakot.
(7) Főként a gazdaságélénkítés címén Washingtonban és Londonban felvett kormánykölcsönöket.
(8) A G20-találkozó döntései a hosszú és mély válság forgatókönyvéhez tartoznak.
(9) Az amerikai demokraták vezető közgazdászainak és szakértőinek gazdasági és politikai "elemzései", melyeket a nemzetközi média fősodra továbbít, és Európát azért kárhoztatják, mert nem követik az amerikai példát, fabatkát sem érnek. Európának ezek a "jóbarátai" a Paul Krugman-szerű figurák nyomdokaiba lépve annyira szeretik Európát, hogy jobban tudják, mi a jó neki, mint ő maga (Törökország csatlakozása, Izrael és Közép-Ázsia ügyei, stb.), ahelyett hogy saját pártjuknak és elnöküknek adnának tanácsot arra nézvést, hogyan mentse meg az országot az összeomlástól. Hihetetlen, hogy az a szakértői testület, mely még az elmúlt években is dicshimnuszokat zengett arról a rendszerről, mely most az orrunk előtt omlik össze, még mindig veszi a bátorságot, hogy kioktassa a világ többi részét. A méltó válasz erre világszerte csak a hallgatás lehet. Európában ez a felfogás, bár akadémikusok és a média még támogatja, már túl elavult ahhoz, hogy elfogadják. Ahogy a pénzügyi szakemberek és üzleti vezetők, mint látjuk, nem fogták még fel, hogy már más idők járnak, és még mindig részvényopcióikkal és az arany ejtőernyőikkel vannak elfoglalva, számos értelmiségi és politikus sem értette még meg, hogy vonatkoztatási pontjaik, értékeik és elméleteik márt a múlté. Nem ártana, ha felidéznék az egykori szovjet tömb elitjeinek sorsát, akiknek felfogása villámgyorsan elavult.
(10) A megcsappanó adóbevételek mellett megindult egy tiltakozó mozgalom is. A résztvevők ellenzik, hogy adókból segítség ki a Wall Streetet és a vezető körök újabb hiányt idézzenek elő. (USAToday, 04/13/2009; MarketWatch, 04/16/2009)
(11) USAToday, 04/11/2009; MarketWatch, 04/10/2009
(12) Kaliforniában például az április első napjainak adatai szerint a várható bevételek a legrosszabb előrejelzéseket is alulmúlják, amiből következően viszont az állam adóssága a becsült érték kétszeresére fog növekedni. Hasonló adatok vannak szövetségi szinten is. Az éves költségvetési hiány el fogja érni a GDP 20%-át. (CaliforniaCapitol, 04/08/2009)
(13) Néhány város, pl. a Seattle közelében fekvő Auburn ki kellett hogy tiltsa az útjairól a teherautóforgalmat, mert nem lenne pénze az utak karbantartására (SeattleBusinessJournal, 04/10/2009)
(Forrás: ffek.hu)
