A kor kielégítő ismerete nélkül nem érthetők meg Istóczy Győző, Kuthy Lajos, Ónódy Géza, Simonyi Iván, Vadnay Andor, Verhovay Gyula, Egan Ede, Bartha Miklós, Szemere Miklós, Kiss Sándor, Dáner Béla, Gálócsy Árpád, Méhely Lajos és sok, a ma embere által ismeretlen hazafi törekvése! Ők a nemzeti önvédelem minden áldozatot vállaló harcosai voltak!
1867 XII. 27 a király szentesíti az izraeliták polgári és politikai egyenjogúsításáról szóló 1867 évi XVII. törvényt. A törvény parlamenti elfogadása érdemi vita nélkül igen gyorsan történt. Deák Ferenc és Tisza Kálmán szorgalmazták a törvényt. Deák kihangsúlyozta, hogy a törvény elfogadásának feltétele a bevándorlás és a honosítás törvényi szabályozásának kidolgozása! Érthetetlen módon ez nem történt meg! A nemzetközi zsidó szervezetek akkori legtekintélyesebb vezetőjének Montefiore Mózes-nek budapesti tárgyalásai bizonyára nagy mértékben hozzájárultak az ügyek ily módon való rendezéséhez. A kor valamennyi nagy pártját rabul ejtette az a liberális közfelfogás, mely az egyenlőség és a humanizmus hamis értelmezésével elfojtották a nemzeti önvédelem minden józan és ösztönös formáját!
Az egyenjogúsítás után alig néhány évvel a zsidóság gátlás nélküli törtetése a hatalomra elkezdődött! Rablókapitalista pénzhiénák csapnak le a védtelen magyar társadalomra! Vállalatok alakulnak a gyanútlan és tájékozatlan részvényjegyzők megtévesztésére! Előkelően berendezett irodákkal vállalatok alakulnak minden komoly üzleti cél nélkül, kizárólag a részvénytőke összeharácsolására!
Utána ezek a szemfényvesztő döntően zsidó kézben lévő vállalatok eltűnnek! Magyar kisemberek tízezrei válnak földönfutóvá! A politika nem védi a magyart! Rabló-tőke barát! Ilyen viszonyok között mondja el 1875. április 8-án Istóczy Győző híres parlamenti beszédét, amely kezdete annak a politikai harcnak, ami a magyarság önvédelmét szolgálja.
Istóczy Győző 1842. november 7-én született a Vas megyei Szentkereszten. Középnemesi család, birtokai Dömötörön voltak. Jogot tanult. A közszolgálatba lépett. Különböző megyei posztokat töltött be. Politikai pályára Deák Ferenc javaslatára lépett. Közrejátszott bizonyára az is, hogy közhivatali munkájában aljas támadások érték zsidó részről. A zsidóságra az is felhívta a figyelmét, hogy az általánosan elfogadott magyar jogérzéktől idegen, a szokásjogot sértő, a magyar jogalkotó szellemet megszégyenítő és azt kijátszó módon járnak el!
Szülőhelyén Deák-párti képviselő jelöltséget vállalt. Megválasztották és harminc évig képviselte lelkiismeretesen megbízóit! Az eleinte liberális fiatalember saját élettapasztalatából tanulva átértékeli világképét. A nemzet pusztulását jelenti, ha a zsidókérdést nem tudjuk megoldani! Vallotta a nemzetét féltő nagy gondolkodó! Jelentős szerepe volt a kérdés megoldása érdekében 1878. június 24-én a politikai irodalomban "palesztin beszéd"-ként nyilvántartott parlamenti szónoklata.
A jelentős zsidó bevándorlás és a sajátságos zsidó szellemiség és erkölcs ellen a kor felelőtlen liberalizmusa, a gondtalan haladásba vetett távlatokat nem elemző hit védtelenné tette a magyar társadalmat! Korát megelõzve 1878-ban javasolta a palesztin állam megteremtését és a zsidók odaszállítását! 1878-ban elindította a "Jövőnk" c. hetilapot, amely a felelőtlen, csak a mának élő közvélekedés, és a támadások miatt megbukott!
Sikeresebb volt az 1880-ban indított "12 röpirat" c. havilapja, amely 12 évfolyamot élt meg. Az évek során számtalan szaktanulmány értékű cikk jelent meg a zsidóságról, annak lelkiségéről, vallásáról, stb. Miért nem tudnak azonosulni a vele együtt élő népek sorskérdéseivel? Az írás első soraiban felsorolt nemzetünk szellemi elitjét alkotó személyek nagy része megnyilatkozott a 12 röpirat c. havilapban is!
Istóczy parlamenti beszédeinek óriási nemzetközi visszhangja volt! A Berliner Ostend Zeitung már 1881-ben azt írja, hogy Európa neki köszönheti azt a felismerést, hogy a kérdés nem megkerülhető! A keleti zsidók bevándorlásának olyan ellenzõi is voltak Istóczy mellett, akiket ma is jelentős személyiségeknek tartunk.
Például Orbán Balázs, Mocsáry Lajos, Herman Ottó. 1882. szeptember 11-én ült össze Drezdában az I. antiszemita kongresszus. Itt különleges tisztelettel vették körül Istóczy-t. 1883. október 6-án megalakult az Antiszemita Párt. Népszerűsége csúcsán 15-20 parlamenti képviselővel rendelkezett. A párt parlamenti tevékenysége során elsődleges céljának a magyar föld és a falvak kisembereinek védelmét tartotta a rászabadított zsidó uzsorásoktól! Tényekkel bizonyították, hogy a magyar nyomorúság és a zsidó térnyerés összefüggésben van!
Istóczy megjárta a siker és a kudarc rögös útjait. Volt, amikor tízezrek tüntettek mellette! A millenium után a zsidó banktőke támadása a pénzen megvett társadalmi elit közönye nem tartotta fontosnak Istóczy intelmeit! Az értetlenségre jellemző volt nagy írónk, Jókai Mór parlamenti nyilatkozata. A XX. században már nem lesz zsidókérdés! Milyen nagyot tévedett Jókai, és vele együtt sok más jóindulatú, de elbutított magyar! Pedig Istóczy előtt is felismerték a helyzetet elég sokan! Ilyen az elsikkasztott, elfeledtetett nagy magyar író, Kuthy Lajos!
Talán magyarázat elfeledtetésére az, hogy 1846-ban megjelent "Hazai rejtelmek" c. nagysikerű regényében prófétai látással leírja, hogyan hódítja meg Magyarországot a zsidóság száz év múlva! 1906-ban adta ki a Franklin Társaság, azóta senki! Ide tartozik még Kölcsey Ferenc és gróf Széchenyi István. Az õ nevüket nem lehetett elhallgatni, csupán ilyen irányú írásaikat eltüntetni. Istóczy Győző harcaiba belefáradva 1915. január 7-én adta vissza lelkét a teremtőnek. Igaz rá gróf Széchenyi István mondása, miszerint:
Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen! Istóczy kortársainak parlamenti beszédeit tanulmányozva, amilyen őszinte és tényfeltáróak voltak, ez a mai európai parlamentekben beleértve a magyar parlamentet is, elképzelhetetlen. Németországban és Ausztriában börtön járna érte! Magyarországon feljelentenék, gyűlöletbeszéd, patkánytörvény alapján! A liberális pitbullok ízekre tépnék, pedig csupán őszinte, tényfeltáró és megoldást kereső beszédek!
Érdemes megemlíteni, hogy Tisza Kálmán tényleg liberális volt! Manapság szólásszabadságról beszél mindenki, de Európára a liberális börtöncenzúra árnya vetül!
Euripidész mondta: "Rabszolga az, aki nem mondhatja el véleményét! Manapság ezt mi is csak a négy fal között tehetjük!"
Erőss Zoltán - Jövőnk.info
