Otthonodra éhes ordas támad
S idegen kór emészti hazádat!
Posvány, mocsok földedet elönti
s árva néped szolgasorba dönti.
És Te! Magyar! alszol? Hát nem hallod?
az életre keltegető Hangot?
zengett az ég! és a föld megrengett!
Szólít a Hang! Parancsol! Ne engedd!
Ne engedd, hogy elállják az útjaidat!
Ne engedd, hogy lehazudják igazadat!
Ne engedd, hogy megmérgezzék életedet!
Ne engedd, hogy megtévesszék értelmedet!
Ne engedd, hogy bitorolják jogaidat!
Ne engedd, hogy bitangolják javaidat!
Ne engedd, hogy elrabolják öröködet!
Ne engedd, hogy letarolják örömödet!
Ne engedd, hogy megosszák a jövendődet!
Ne engedd, hogy kifosszák az ősi földed!
Ne engedd, hogy szétzüllesszék családodat!
Ne engedd, hogy meggyilkolják magzatodat!
Ne engedd, hogy megfertőzzék gyermekedet!
Ne engedd, hogy elfelhőzzék az egedet!
Ne engedd, hogy megrontsák a tetteidet!
Ne engedd, hogy kioltsák a reményt - hitet!
Nézz az égre! s lásd mit jelez!
S tedd, mire a jel kötelez!
Múltat - Jelent vágjad sutba!
S úgy lépjél rá, szent merészen,
bátor, hősi harcra készen
a Jövőbe nyíló Útra!
dr. Sz. Frigyes
