Alapvető konszenzus volt a résztvevők között, hogy a bajokat orvosolni szavazgatással lehet. Arról már ne is tegyek említést, hogy volt olyan is, aki azért támadta a Jobbikot, mert az majd megakadályozza a Fidesz 2/3-os győzelmét. Azt hiszem, ha valaki Likud-Viktor társulatát még a legcsekélyebb mértékben is nemzetinek gondolja, annak nagyon csúnya ébredése lesz. De hasonlóban lesz részük azoknak is, akik olyan hozzáállást tanúsítanak, miszerint elég, ha 4 évente behúzzuk az ikszet az aktuális nemzet megváltó párt mellé, akik majd elhozzák a 'szebb jövőt'. Azt a bizonyos 'szebb jövőt' készséggel elfogadjuk, sőt, még szavazunk is rá, csak igazándiból tenni ne kelljen érte.
A múlt héten, Kecskeméten a helyi Magyarok Házában tartott filmbemutatót Pörzse Sándor, a Csillagösvényen c. sorozatának legújabb, negyedik részének megjelenése alkalmából. A DVD-n három önálló (fél órás) film van, amelyből az egyik részét vetítették le, a mintegy 300 érdeklődő előtt.
A film címe és története a következő: Szökésének oka: hazaszeretet
Egy csodálatos huszártörténet! Virág Gedeon a 1848-49-es magyar szabadságharc egyik legnagyobb huszárbravúrját hajtotta végre. A film emléket állít a magyar huszároknak és Virág Gedeonnak, akit az aradi 13-ak mellett szintén halálra ítéltek. Zene: Kárpátia együttes.
A másik kettő részt nem néztük meg, akinek felkeltette az érdeklődését, az megvásárolta a DVD-t. A teljesség kedvéért ismertetem azok tartalmát is:
A halálra ítélt zászlóalj
Sebő Ödön története a II. világháború egyik legnemesebb katonatörténete. A Gyimesekben harcoló katonák hazaszeretettől vezérelt hősies küzdelmének állít emléket. Az ismert zenész Sebő Ferenc - aki Sebő Ödön fia - és a Kárpátia együttes zenéjével.
Illetve: A Világnak királya: Attila
Ki volt Attila a hunok királya, vajon egy vérszomjas uralkodó, amilyennek a nyugati folklór lefesti, vagy egy kegyelmes kegyes igazságtevő világkirály. Zene: Napvágás
A filmről annyit, hogy tényleg nagyon profi munka, elismerésem a készítőinek. Fontos, hogy Pörzse megjegyezte, előszerződése van a Viasat History TV csatornával, ami azt jelenti, hogy hamarosan - legalábbis reményei szerint - a világ számos országában láthatóak lesznek a filmjei.
A filmbemutató után azonban aktuálpolitikai kérdésekkel bombázták a vendéget, s itt kezdődik is már az a rész, melyről kénytelen vagyok kritikát megfogalmazni. Szomorú azt látni, hogy sok jóra való, hazafias érzelmű ember ennyire ne lásson át a szitán. Mire gondolok? Természetesen arra, hogy ezek az emberek - beleértve Pörzse Sándort is - egyszerűen képtelenek abból a síkból kiemelkedni, amit úgy hívnak, hogy parlamentarizmus. Kissé pontosabban kifejezve; pártokrácia.
Alapvető konszenzus volt a résztvevők között, hogy a bajokat orvosolni szavazgatással lehet. Arról már ne is tegyek említést, hogy volt olyan is, aki azért támadta a Jobbikot, mert az majd megakadályozza a Fidesz 2/3-os győzelmét. Azt hiszem, ha valaki Likud-Viktor társulatát még a legcsekélyebb mértékben is nemzetinek gondolja, annak nagyon csúnya ébredése lesz. De hasonlóban lesz részük azoknak is, akik olyan hozzáállást tanúsítanak, miszerint elég, ha 4 évente behúzzuk az ikszet az aktuális nemzet megváltó párt mellé, akik majd elhozzák a 'szebb jövőt'. Azt a bizonyos 'szebb jövőt' készséggel elfogadjuk, sőt, még szavazunk is rá, csak igazándiból tenni ne kelljen érte.
Pedig ma elég közkedvelt az a mondás, hogy semmit nem adnak ingyen. A szabadságot sem. Azt pedig nem lehet elérni úgy, hogy a zsidó rendszer játékszabályait elfogadjuk, s aszerint játszunk. Azt a térfelet az ellenség jelölte ki, és aki odamegy, az szükségképpen veszít, vagy beolvad. Mi ebből nem kérünk. Feladatunk az ún. 'nemzeti oldalon' lévő tömegből kiemelni azokat a nemzettestvéreket, akik képesek belátni, hogy egyetlen út, a népi ellenállás útja. Ehhez pedig egyedül a Hungarista Mozgalom teremti meg a szükséges feltételeket.
