Pilisen, Magyar Zoltán mester vezetésével dolgozik egy kempo szakosztály, mely számos sikerrel büszkélkedhet. A csapat, mely a Magyar Kempo Szövetség tagjaként USE Pilisi szakosztálya néven működik, nemcsak sportsikerekkel dicsekedhet, hanem hasznos személyiségfejlesztő és közösségépítő tevékenységére is büszke lehet.
Náluk jártunk nemrégiben, hogy többet tudjunk meg róluk, mindennapjaikról, sikereikről, problémáikról..
Az edző, Magyar Zoltán elmondta, hogy az edzések 2008 óta a helyi általános iskola egyik termében zajlanak. Annak idején a Polgármestert keresték meg támogatásért, aki, miután megismerkedett a tervekkel és megtekintette az edzést, meggyőződve a kezdeményezés hasznáról, a képviselő-testület elé vitte a dolgot. A képviselő-testület pedig bizalmat szavazott a munkának, és határozatot hozott, hogy a helyi általános iskolában biztosít helyet az edzések számára, térítésmentesen, heti 3 alkalommal. A terem biztosításának részleteiről évente szerződésben állapodnak meg.
Az edzésekre 54 gyermek jár rendszeresen. E gyermekek egy része a hátrányos helyzetű, sokgyermekes családból kerül ki. Az egyik helyi képviselő, aki a szociális ügyekért felel (és maga is szociális munkás) segít abban, hogy minél több információ jusson el a szülőkhöz erről a sportolási lehetőségről, s ennek hasznosságáról. Mint családsegítő, a családlátogatások során maga is javasolja a szülőknek, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Sőt, a helyi lapban is rendszeresen hírt adnak sikereikről, terveikről, munkájukról.
Az edzés tagdíjmentes, segíti a gyermekek testi és szellemi fejlődését. Rendszerességre és önfegyelemre is szoktatja őket, s nem utolsósorban a tiszteletre, egymás és mások iránt. Amint beszélgetésünkből kiderült, az idejárók tanulmányi előmenetelére is pozitív hatással van.
Több felől verbuválódott össze a csoport, például a helyi általános iskola tanulóiból, - már 7 éves kortól -, de vannak itt 23 éves korig a Gubody Ferenc alapítványi iskola tanulói közül is néhányan (ebben az alapítványi iskolában súlyos magatartászavarokkal küzdő fiatalok tanulnak, hogy elvégezzék a 8 osztályt). Valamint a Gyermekjóléti Szolgálat is küld ide tanulókat, főként roma gyermekeket (sajnos a rendszeresség elég szokatlan még nekik, ezért elég nagy a lemorzsolódás). De még a környékbeli településekről is járnak ide. Sőt, néhányan a gyermekekre várakozó szülök közül maguk is beállnak az edzésre olykor a gyermekek közé, biztatásul, így lelkesítve az ifjabbakat. Mindennek meg is van az eredménye, Pallag Norbert például nemzetközi versenyeken 2. és 3. helyezést ért el, házi bajnokságot is nyert többször, Magyar Kristóf nemzetközi versenyeken több aranyérmet is nyert.
A gyermekek szülei is jól ismerik egymást, összetartanak, mint egy nagy család. Rendszeresen szülői értekezletet tartanak, melyen megbeszélik az eseményeket, gyermekeik előmenetelét, illetve az aktuális feladatokat. A szakosztály sok segítséget kap a szülőktől, úgy erkölcsileg, mint anyagilag.
Megtudtuk, hogy a mester és csapata ingyenes bemutatókat tartott a nyári táborozás alkalmával - melyet az önkormányzat szociális osztálya szervezett. Az itteni kempo szakosztály országos versenyeket szervez. A következő április 24-én lesz Pilis városában.
E versenyek rendezésében aktívan támogatja őket a helyi önkormányzat, Szabó Márton polgármester magánemberként is, valamint nagyon sok segítséget és támogatást kapnak a Magyar Kempo Szövetségtől és nem utolsósorban a szülők, és maga a mester is besegítenek a terhek vállalásába.
A szép eredmények mellett sajnos problémák is adódnak olykor. Immár másodszorra támadták hátba névtelenül az edzőt, miszerint pénzt szed az oktatásért. Ez a súlyos, nemtelen vád rendkívül bántotta őt és az egész közösséget. Annál is inkább, mert azzal fenyeget, hogy megvonhatják a csapattól a támogatásokat és az ingyenesen biztosított teremet is. Legutóbb az iskola igazgató asszonya, Koblencz Andrea jelezte Magyar Zoltán mesternek, hogy hozzá ilyen vád érkezett egy vagy két szülőtől, és ezért fennáll a veszély, hogy megvonják tőlük a lehetőséget, hogy a termet továbbra is térítésmentesen használhassák. E törekvés érthető a részéről, hiszen az iskola a jelenlegi szerződés alapján nem szedhet tőlük bérleti díjat. Úgy tudjuk, hogy 2.500Ft óradíjat számít fel az iskola a terem használatáért, ez a kempo szakosztály esetében heti 12.500Ft lenne és havonta csak 4 hetet véve alapul, ez már havi 50.000Ft lenne. Ha az éves díjat nézzük, mondjuk 9 hónappal kalkulálva már 450.000Ft-ot tenne ki, amitől esetünkben az iskola elesik.
Az iskolában egy wado ryu karate csoport is edz, egy budapesti edző vezetésével, ők nem az önkormányzat támogatásával működnek, hanem magánkezdeményezésre, azok számára, akik ezt megtudják fizetni.
Magyar Zoltán, a kempo szakosztály edzője azonban leginkább azt sérelmezi, hogy nincs párbeszéd. Az igazgató asszony anélkül, hogy meggyőződött volna az állítások valóságtartalmáról, tényként kezelte a hozzá érkező vádakat. Ahogy érzékeltük, sem az igazgatónő, sem a vádaskodó szülők nem is veszik a fáradtságot, hogy meggyőződjenek a valódi helyzetről, vagy nemtelen támadás helyett szemtől szemben beszélnék meg az edzővel és a szülői közösséggel, ha bármi kérdésük, gondjuk merülne fel.
Találkozásunk alkalmával a tisztázás szándékával beszélgettünk a mesterrel, a szülőkkel és a tanítványokkal. Megpróbáltuk telefonon elérni az igazgató asszonyt is, aki végül visszahívott minket, azonban továbbra is a hallgatás mellett döntött. Kérdéseinkre sem kívánt válaszolni, mindössze egyetlen javaslata volt, miszerint ezzel nem kéne foglalkoznunk.
És bár eredetileg cikkünk témájául a szakosztály életének, sikereinek bemutatását szántuk, azonban Koblencz Andrea feltűnő elzárkózása bármiféle nyilatkozástól, és azirányú törekvése, hogy ne foglalkozzunk ezzel a problémával kifejezetten felkeltette érdeklődésünket. Ezért kíváncsiak lettünk, vajon mi motiválja a fent említett az alattomos támadásokat és miért nem akarja megismerni sem az igazgatónő, sem a vádaskodó szülő(k) a valóságot.
Pilisi Kempo Szakosztály
Nos, amint mi megtudtunk, a vádaskodásnak nincs valós alapja, - s ez az interjúban is elhangzik –, a szülők önkéntes alapon, saját szervezésükben és kezelésükben valóban gyűjtenek rendszeresen pénzt, melyet az edző maga is jócskán kiegészít. Rákérdeztünk, hogy ez a szülői hozzájárulás valóban önkéntes-e, nos, 54 gyermek vesz részt az edzéseken, és mindössze 26 szülő tudja megengedni magának, hogy rendszeresen, anyagilag is támogassa a csapatot.
S hogy miért van erre szükség? A válsz egyértelmű, mivel ez egy küzdősport, ezért eszközökre és védőfelszerelésekre van szükségük. Ilyen felszerelések a tatami (küzdőszőnyeg), zsákok, kesztyűk, és még néhány kiegészítő tornatermi felszerelés. Ám ezeket már maguknak kell előteremteni, valamint a közös pénzből fizetik a nevezési díjakat, vendégmesterek meghívását, - akik az edzéseket szintén ingyen tartják - és a gyermekek utaztatását is maguk finanszírozzák.
Visszatérve a szakosztály hányattatásaira, kiderült, hogy már tavaly is érte őket ilyen támadás, illetve korábban volt némi gondjuk az iskolában működő másik csoporttal is. Ám mivel a sportolók egy nagy család tagjai, s mint ilyenek, képesek voltak leülni egymással, hogy megbeszéljék és elsimítsák a problémáikat. Azóta a kapcsolat a két karate csoport között normalizálódott.
Ami sajnos nem mondható el az iskola igazgatója és a szakosztály vezetője közötti kapcsolatról.
Úgy értesültünk, - az interjút és a telefonbeszélgetésünket követően-, hogy hamarosan mégis sor kerülhet valamilyen párbeszédre a Polgármester kezdeményezése nyomán.
Reméljük, hogy a Polgármester úr most sem hagyja cserben a szakosztályt, az oda járó gyermekek érdekeit szem előtt tartva. És reméljük, hogy Koblencz Andrea is ezúttal a személyes ellentétek elsimítására és a gyermekek érdekét szolgáló megoldásra törekszik majd.
Természetesen boldogan adunk majd hírt arról is, ha megnyugtató megoldás születik.
Audie Rácz Era - Szabad Riport Tudósító Iroda
Kempo - Az ököl törvénye
Leírás:
A kempo technikák, mozdulatsorok a világ más-más szegleteiben különbözőek lehetnek, mégpedig aszerint, hogy ki tanítja. Minden mester rá jellemzően átdolgozza őket, picit módosít azon a tudáson, amit megkapott. A mozdulatok így személyre szabottak. Magasságtól, súlytól, alkattól és nemtől függően más-más ütéssort ajánlatos gyakorolni, fejleszteni. A kempo olyan sport, amely kreativitást igényel és gondolkozni is tanít.
Dr. Harnos Imre tollából
A Zen Bu Kan Kempo kialakulása
A Kezdetek
Amint lementünk a poros pókhálós pincébe, a dohos szag volt az, ami annyira megütött, hogy elfelejteni nem igen lehet. Egy szál gyertya pislogott a falon, ami elég homályosan világította meg a sötét pincét körülöttünk. A srácok, akik körülöttem álltak, igencsak elérzékenyültek, mivel tudatában voltak, hogy egy sporttörténelmi pillanatban van részük. Szinte remegve várták a pillanatot, hogy megtanuljanak úgy "verekedni", hogy annak értelme és ereje legyen, fel tudják venni a harcot azokkal az erőkkel szemben, amik körbe veszik őket, mindezt úgy, hogy értelmet is találjanak benne. A dohos pincében elkezdődött az első Kempo edzés. Szóval, az elsőütés!
Hogyan kell tartani az öklöt, hogy olyan erővel tudjál ütni, hogy még az ellenfeled unokája is emlékezzen rá? Elkezdtünk nyújtani, nekitámaszkodtunk a vizes téglafalnak, majd jöttek az izzadság nyomai az arcunkon, testünkön, hihetetlen szenvedéllyel és tudásszomjjal tanultak, mindent tudni akartak. Nem csak fizikai és gyakorlati dolgokat akartak tudni, hanem a lelki és mentális hátterét is meg akarták ismerni a dolgoknak, tökéletes és komplex tudást kerestek és ennek megfelelően edzettünk. Az elsőütés, az első rúgás, majd a második, harmadik és így tovább.
Jöttek és jöttek, soha nem fogytak ki a kérdésekből, és Én soha nem fogytam ki a válaszokból. Sokszor a házmester szólt, hogy elég már a kiáltozásból, mivel az óra már jócskán éjfél után járt ! Igen sokszor ismételtük meg ezeket a kellemes estéket, hétköznap és a hétvégéken.
1966
December eleje volt, a pincéből kinézve csak a fehér havat lehetett látni, amit az ablak elé hordta a szél. A fehérség a tisztaság! Örömmel néztük a koszos sötét pincéből! A srácok, akik azért jöttek el hozzám, hogy megtanuljanak verekedni, pár hónap múltán, az addig számukra ismeretlen és nem látott dolgok elsajátítása után, hihetetlen nagy változáson mentek keresztül. Ma már nem akarták minden áron megverni azokat, akik kötekedtek velük, hanem átfogni a kötekedő vállát .
Ott a poros pókhálós pincében megváltoztak a srácok, de velük együtt én is. Az az óriási különbség, hogy végre otthon, magyarul magyaroknak adhattam át azt a tudást, amit külföldön volt szerencsém megtanulni, és hazahozva igazi magyar módszerrel, nemcsak erővel, hanem szívvel-lélekkel tudtam átadni, amit mindannyian megértünk, hiszen magyar srácok vagyunk .
A srácok, akikkel hosszú hónapok után, hihetetlen nagy bunyókat vágtunk le a pincében, - sajnos a nevük már csak homályosan maradt meg emlékeimben - mind elhagyta Magyarországot, és külföldön telepedett le. Április másodikán kitessékeltek feleségemmel együtt, mivel nem lett volna szabad ilyen nyugatias dolgokat tanítanom a magyar fiataloknak.... Két évvel később újból visszajöttem és azokból, akik megmaradtak, ismét csináltam egy kis csoportot, és ismét elkezdtük az edzéseket, de már kint a ligetben, kora hajnalban, vagy késő este, hogy ne nagyon lássanak minket. Ismét behívtak a külföldieket ellenőrző hivatalba, és a tudtomra adták, hogy a tevékenységem nem kívánatos, ezért azonnal fejezzem be a KEMPO oktatást Budapesten. Ennek ellenére, a kora reggeli és késő esti edzések nem szűntek meg kint a ligetben. Később megint nyomatékosan megkértek, hogy távozzak az országból, és ne neveljek több disszidenst.
Jött 1976!
Döntő év volt, hiszen húsz évvel a forradalom után, ismét huzamosabb időt töltöttem otthon. Most már egy csapat volt, aki várt, egy iskola kis tornatermében. Egyik téli késő délután, amint befordultam a sarkon nagyobbacska tömeget láttam állni az iskola előtt. Amint elmentem mellettük összesúgtak "Itt jön, megjött", majd belépve a tornaterembe, annyian voltak, hogy nem lehetett megmozdulni. Sajnos, a már bennlévők felét ki kellett küldeni, hogy rendesen elférjünk, és dolgozni tudjunk. Aznap este 6-8-ig , megtörtént az első hivatalos tornatermi edzés! Az edzés alatt, ki-kinézve a pinceablakon láttam az arcokat a hóesésben, ahogy a koszos ablakon néznek befelé, és csak figyelnek, figyelnek. "Mester, még egyet, még egyet!" - hangzott a kérés, És ez így ment reggel 4-ig, mikorra elfogyott kint a sok fázós gyerek, a hó meg csak esett szakadatlanul! A KEMPO ment előre a sok új tanítvánnyal. Azok, akik már, komolyan dolgoztak, most már várták a következő évet, hogy ismét jöjjek, és tovább bővítsem a tudásukat. Szüleim nem igen értették, hogy a fiuk többet van otthon a KEMPO miatt, mint miattuk.
1981
Ebben az évben igén sokat, nyolc hónapot voltam otthon, ez alatt tanítottam a srácokat, akiknek most már volt egy vezetőjük, Szegedi János Tamás. Tamás judós volt, aki emellett karatézott is, és elvállalta a karate tanítását is. Ezáltal a klubbon keresztül, beindult hivatalosan is a munka. Úgyszintén itt szeretném megköszönni régi JUDO mesteremnek, Dr. Galla Ferencnek, hogy lehetőséget adott az olyan küzdősportok elindulásának, mint a karate. Ekkor már, több stílus is működött, de én most csak a KEMPO-ról írok.
Tamással éjjeleken át beszélgettem, tanítottam és átadtam neki mindent, amit csak lehetett, mindent leírt, lépésről-lépésre. Nagyon sokat köszönhet neki a jövő generációja. 1982-ben Tamás Angliába szökött, majd onnan áthoztam Ausztráliába. Itt még sokáig dolgozott velem, de az évek...
Tamás távozása után úgy nézett ki, hogy a KEMPO abba marad. 1984-be visszamenve a régi tornaterembe, már egy másik stílus edzései folytak, melynek vezetője azt mondta, hogy a KEMPO-nak vége, megszűnt. Megkerestem régi barátaimat, akik másféle stílusokat vezettek és ők is ugyan ezt mondták, hogy a KEMPO-nak vége. Órákat jártam a sötét hideg utcákon magamban gondolkozva, hogy hogyan történhetett meg mindez, ennyi munka, csak így kárba vesszen, így legyen vége...
Egy nap becsengettek és bejött Rudi! A Várszegi Rudi! Bemutatkozott és azt mondta. A KEMPO-nak bizony nincs vége, sőt nagyon komolyan mennek a dolgok. Hárman közülük, indultak Full-ban és igen jó eredményeket értek el. Megtartottam az első edzést. Ott volt a Várszegi Rudi, a Juhász Feri, meg a Szurkos Imre és én átadtam a formagyakorlatokat és egyéb technikákat. A következo évben, újra ott voltam közöttük és megcsináltuk az első vizsgákat. Ekkor már, sok új tanítvány is volt közöttük, így Lévai László is, aki az első kyu-ért vizsgázott. Várszegi Rudi lett a KEMPO hivatalos vezetője, és abban az évben, az ausztrál és a magyar KEMPO-sok együtt szilvesztereztek Lajos forrásnál. Később, Juhász Ferenc lett a KEMPO választott vezetője, o vitte tovább a KEMPO-t. Táborok, vizsgák szervezetten jöttek időszakonként. Ezután, Lévai László lett a KEMPO megválasztott vezetője, most már a Világtanács beleegyezésével. Különböző hivatalos nemzetközi szervek is elismerték most már a Zen Bu Kan Kempo-t, mert szerte a világon minden kontinensen bizonyította, hogy érdemes felnézni rá! Lévai László renshi vezetése alatt igencsak virágzásnak indult KEMPO. Magyarországon versenyek tömkelege, helyi, nemzeti, nemzetközi versenyek szervezése, valamint nagyszámú versenyen való részvételünk bizonyítja erőnket és fel készültségünket! A Magyar Kempo Szövetség által rendezett versenyek, immár világszerte ismertek és elismertek, olyan nagymesterek elismerését kivívva, akik semmilyen stílussal szemben nincsenek elhívatva, éppen ezért ítéletük igazságos és őszinte. Ezek a nagymesterek mind nagy elismeréssel beszélnek a magyar Kempo-sokról.
Tiszta szívből és örömmel mondhatom, hogy ez az elismerés csak rajtatok múlik és csak magatoknak köszönhetitek. Legyetek büszkék arra, akik és amik vagytok! A gondolkozásotok legyen mindig nyitott, mindenkinek meg kell adni a lehetőséget a tanulásra és a bizonyításra! Meg kell adni a lehetőséget akkor is, ha sem úgy mozog, nem úgy rúg mint te, vagy máshogy gondolkodik, más a vallása, más a borszíne! Mindenkinek joga van megmutatni mire képes. Ne bíráskodj mások felett, ne legyél elfogult, mindenben keresd a jót, hidd el, meg fogod találni! Jó érzés volt mikor Olaszországban, csak egy ausztrál fiú állt, mert egyedül volt az országból és ti felsorakoztatok mögé, hogy ne legyen egyedül!
EZ A KEMPO!
Mindegy, hogy hol vagy, ha egy kempo-s van a közeledben, nem vagy egyedül! Gratulálok Nektek, azokhoz amit elértetek, ezeket csak Ti értétek el senki más, csak magatoknak köszönhetitek!
dr. Harnos Imre HANSHI
(Forrás : Zen Bu Kan Kempo Szövetség hivatalos honlapja)
