A sörétes puska használata többcélú, de leginkább a vadászat területén alkalmazzák apró vadra. Emellett lőszertől függően nagy vadakra is eredményesen alkalmazhatjuk, de a távolság itt döntő szereppel bír, mert nagytestű prédánkat 100m-en belülre kell cserkésznünk. Sebzés vagy hibás lövés esetén, egy-két agresszívabb vadnak még esélyt adunk az ellentámadásra. Persze ez inkább az afrikai, vagy országunkban már nem található vadakra vonatkozik inkább, mint pl. medve, vagy hasonló ragadozók, de ne becsüljük alá a sebzett vaddisznót se.
Hadászati, rendfenntartói és területvédelmi szerepkőrben is bevethető.
Területvédelemre használták régebbi időkben a csőszök, halőr, vadőr, mezőőr és még több fegyveres területvédő, mert nagyobb távolságból (30m felett) már nem igen okozott komoly sérüléseket az apró szemű sörét vagy a sótöltet, de megállította a betolakodót vagy megsértette úgy, hogy élete végéig emlékezetes maradt neki aznapi tevékenysége.
Rendfenntartói feladatra ezen okokból igen eredményesen lehet használni. Tömegoszlatáskor, vagy elrettentés céljából, itt elsősorban a gumilövedékek jönnek szóba, de láng, hang, vagy gáz kilövésére is alkalmazható megfelelő lőszerrel (patronnal).
Hadi célra csak a sűrű növényzetű erdők, vagy a városi harcászat kiegészítő elemét képezi. Különleges alakulatoknál előszeretettel alkalmazzák megállító ereje miatt, fedezékek, ajtónyitás, vagy elrettentés céljából látván nagy rombolóerejét a posta vagy brenekke lőszerrel. A katonai célok is nagyjából ezek, csak míg a rendőri kommandók a tettest élve akarják elfogni, addig a katonai kommandók célja az ellenség leggyorsabb és legbrutálisabb felszámolása több okból. Az ellenség felé elrettentés, mert így sokkolni lehet a többi ellenállót a gyors brutális eljárásokkal, hogy megtörjön ellenállási kedvük és tétovázzanak, így hibázni is fognak. Az ilyen feladatokra előszeretettel használják a sörétes puskákat, mert brutális módon végzi ki célpontját 30m-en belül. Sokan emiatt bírálják az orosz rendőrségi és katonai akciókat mert ezen elmélet alapján cselekednek. Ez az eljárás rengeteg elkövetőt megadásra vagy hátrálásra kényszerített már. Persze ők szereztek olyan elszánt elkövetőket akik mindenre hajlandóak, ellenük viszont csak ez az eljárás működik. Nem lehet összehasonlítani az amerikai néger túszejtőkkel, akik csak szórakoznak egy kicsit a rendszerrel.
Itt vadász szakirodalom olvasható a sörétes fegyverekről, ami megegyezik a hadi és rendfenntartói sörétes fegyverekkel, annyi különbséggel hogy a vadász fegyvereknek a tárkapacitását 3 lőszerre csökkentették, holott gyártanak 10-es csőtárral is a gyártók. Hadi célra mindig egy csövű pumpás, vagy fél automata fegyvereket használnak.
Szokásos csoportosításának alapja lehet a csövek száma, azok elrendezése, valamint a működési elv.
Így megkülönböztetünk:
- egycsövű sörétes vadászfegyvert, amely lehet még továbbá
- egylövetű; többlövetű és ez ismét lehet - ismétlő és automata vagy félautomata;
- két-, három- (drilling), négycsövű (vierling) söréteseket. Az utóbbiak általában ma már mind billenő csövűek, míg korábban találhattunk közöttük más megoldásokat is.
Valamennyi vadászfegyveren négy főrészt (cső-, agy-, zár- és elsütőszerkezet) és ezenkívül egyéb szerelékeket különböztetünk meg, amelyeket most röviden bemutatunk jellemzőikkel.
A cső anyaga legrégebben közönséges vas volt, később szalagokból kovácsolt „damasztacél", amelyben keményebb és lágyabb vasszalagok váltakoztak. Ma ún. folytacél csövekkel készülnek a sörétes fegyverek. A többcsövűek gyakoribb építési formáiból két fő típust különíthetünk el. Az egyik az egymás mellett (fekvő csövű, duplapuska, lapátcső stb.), a másik az egymás felett (bak, bok, bock, bokk) való elhelyezés. A drillingek és vierlingek csőtengelyei három- vagy négyszögben helyezkednek el keresztmetszetben.
A csöveket a csősín fogja össze, amelynek az egymás melletti elrendezésénél (duplapuska) még célzó szerepe is van. A bokképítésnél a fegyver tömegének könnyítésére sokszor rácsosan áttört ún. ventilált megoldással találkozunk, amely ugyanakkor a lövések utáni gyorsabb lehűlést is elősegíti.
A cső belső kiképzésében megkülönböztetjük a tulajdonképpeni csőfuratot, a töltényűrt, és e kettőt összekötő (legfeljebb 10 mm hosszúságú) átmeneti részt vagy kónuszt. A csőfurat kiképzése lehet hengeres és szűkített vagy idegen szóból (choke) meghonosodottan csokkfurat. Ez utóbbi a tölténykamrával ellentétes csővég közelében egy keskenyedő furatrész, amely a kónusztól eddig hengeresre fúrt belső átmérőn 0,5-1,00 mm-t szűkít, majd így leszűkítve folytatódik előre hengeresen a csőtorkolatig. Az automata vagy a félautomata sörétes fegyverek általában hengeres furatúak, és az esetleges szűkítést - amelynek tulajdonképpeni szerepe a lövés sörétrajának nagyobb távolságon való jobb összetartása, tehát a hatásos lőtávolság „megnyújtása" - csőtoldalék ráhelyezésével oldják meg. Tulajdonképpen egy csokktoldást kapunk, amikor ezt a toldalékot a cső végére erősítve, a hengeres furat elé helyezzük. Kézzel állíthatjuk a szűkítés mértékét 1/4-1/2-3/4, illetve 1 értékekkel.
Ha a szűkítés különösen erős, akkor a tölténykamra külső-alsó sík lapján a csőkampók mellett a „nem golyónak" vagy „no to bullet" jelzés található. Az ilyen sörétesekből veszélyes az ólomgolyó kilövése. Ugyanitt szokás feltüntetni a szűkítés mértékét is.
A cső és általában a fegyver elsődleges számszerű jellemzője az öbnagyság vagy kaliber.
Az ógörög kalopodosz (kaptafa) szó több nyelven torzulva érte el ezt a mostani alakját. Jelentése is eléggé furcsa a söréteseknél, ha meggondoljuk, hogy minél nagyobb a szám, annál kisebb valóságos átmérőt jelent. Ennek az a magyarázata, hogy abszolút értelemben véve nem is a csőre vonatkozik, hanem azoknak az ólomgömböknek a darabszámát jelöli, amelyek 1 angol font (453,6 g) ólomból önthetők, és a csőbe éppen beleillenek. így már viszont érthető a számozás és az átmérő viszonya, mert azonos tömegű anyagból valóban kevesebb nagyméretű gömböt lehetett önteni az elöltöltők korában, mint kicsinyeket. Szokásosan gyakori a 12,16 és 20, de ritkán előfordul a 10,14,24,28,32 és 36-os kaliber is a sörétes csövekben.
A csőhossz nagyban befolyásolhatja a fegyver lőképességét. A mérethatárok általában kaliberenként változnak, nagy átmérőhöz (10-12 kal.) nagy csőhossz (80 cm vagy nagyobb), kicsihez (24-28 kal.) rövidebb (65 cm vagy kisebb) cső tartozik.
Ugyanazon a sík felületen, ahol a szűkítést feltüntetik, még megtalálhatjuk a különböző belövési jeleket, a gyártó cég vagy állam és a belövőállomás vagy az újra-vizsgálás meghatározott jelzéseit.
Az agy vagy ágy rendszerint valamilyen nemes fából készülő szerkezeti elem, feladata a fegyver egyéb fémrészeinek ágyazása, foglalása és a lövés előtti célzó helyzetben a fegyver biztonságos fogásának megkönnyítése. Két fő részből áll, az előagyból és a tusából. Az előagy farésze a cső alsó-hátsó harmadát fogja, ágyazza be. Rendszerint egyetlen gyakorlott mozdulattal levehető a sörétes fegyverek többségénél a szétszedés első fázisaként. Ahol nem levehető - egészen régi és az új típusoknál - ott rendszerint nincs is egyéb funkciója, mint az előrenyújtott, puskát tartó kéz számára megfelelő fogás biztosítása. Ahol levehető - és ez a többség -, ott rendszerint találunk még az előagyban egy elmés szerkezetet, a tölténykivetőt (ejector). Ez nem más, mint egy többféle módon megoldható, de alapvetően azonos célú szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a lövés után a tölténykivonó az üres hüvelyt ne csak kiemelje a töltényűrből a megfoghatóság mértékéig, hanem azt dobja is ki, tegye szabaddá ezáltal a csövet az újratöltéshez, növelje ezzel a tűzgyorsaságot.
A sörétes fegyvereknél ismerünk angol vagy sima, francia vagy pofadékos. 90 amerikai vagy pisztolyfogású és német agyat. Ez utóbbinál az agyon vagy tusán mind a pisztolyfogás, mind a pofadék megtalálható. Meg kell azonban jegyezni, hogy a klasszikusnak tartott sörétes fegyver a sima angol agyazású. Az agy hosszát az első billentyűtől (ravasztól) az agytalp (tustalp) közepéig mérjük. Ez átlagos testalkat esetén 360 mm. Az agyat vagy tusát hátul a borítólemez zárja le, amely lehet fém, szaru, műanyag, gumi. Ez utóbbit előszeretettel alkalmazzák hosszabbítási céllal. A zárszerkezet és zárótest többféle megoldásban ismeretes. A hosszú kulcsos, az excenter-, a Scott-, a Toplever-, a Greener-, a Purdey-zárak mind sajátos szerkezetűek, egyéni konstrukciós jegyekkel. Feladatuk a zártest (baskül) és a cső között olyan összeköttetés megteremtése, amely kizárja a lövéskor képződő gáznyomások erőhatásának káros tevékenységét, lezárja a fegyver hátsó részét, védi a lövő testi épségét. A zártestet a kulcs mozgatásával lehet felszabadítani. E szerkezeti elemet az egyes konstrukciókon más-más helyen találhatjuk. így beszélünk alsó, felső, a régi típusoknál első-alsó kulcsról stb.
Félautomata sörétes
Az automata vadászsörétesek zárszerkezete tulajdonképpen dugattyús zár, benne az elsütőszerkezethez tartozó rugóval és ütőszeggel. E fegyverek működési mechanizmusa lényegileg arra épül, hogy a kilőtt töltény gáznyomásából bizonyos visszaható erőt felhasználtak a konstruktőrök az üres hüvely kidobására és a tárból egy új tölténynek a csőbe való juttatására. Ismertebb típusai: Browning, Breda, Beretta, Remington stb.
Az elsütő- és lakatszerkezet a lövést teszi lehetővé. Szerkesztési megoldásai a külső, a rejtett, a süllyesztett kakasos, az odallakatos (Purdey, Holland and Holland, Simson stb.) és az Anson and Deeley rendszerű, de ismertek ezek kombinációi is. A felsoroltak mindegyikénél megtaláljuk az elsütést előidéző billentyűt (ravasz) egy, de gyakrabban kétbillentyűs megoldással, a váratlan elsütést vagy elsülést megakadályozó biztosító valamilyen szerkezetét, a kakast és az ütőszeget, a feszítőrugókat és - bár nem mindenütt - a jelzőcsapokat. Ez utóbbiak a fegyver fémrészének felületéből kissé kiemelkedve azt jelzik, ha a rugó feszített állapotú, illetve besüllyedve mutatják az elsütőrugók fesztelenítettségét.
Az oldallakatos fegyvereknél az előbb ismertetett szerkezeti elemeket a fegyver oldallapjára rögzítik belülről, az Anson and Deeley rendszernél pedig a tűzfal mögött, a középső-belső térben kerülnek elhelyezésre. A váratlan elsüléstől, a billentyűk beakadásától, az elhúzástól védi a fegyvert a „ravaszokat" körülvevő sátorvas.
Lőszergyártás: Aranyérmes töltények
- II. rész -
Előző számunkban már elmélkedtünk azon, hogy a balatonfűzfői NIKE-FIOCCHI Sportlőszergyártó Kft. a világ élvonalába tartozó sörétes töltényeket gyárt, termékeinek 90 százalékát - más és más márkanevekkel - exportálja. Most arra próbáljuk a vadászok figyelmét ráirányítani, hogy mennyi mindent lehetne tudni akár egyetlen sörétes töltényről is.
Kezdjük a "kályhánál", azaz a sörétes töltény szerkezeténél, alkatrészeinél:
1./Talpkupak, közepén a csappantyúval
2./ Hüvely
3./ Lőpor
4./ Fojtás és sörétkosár
5./ Sörétszemek
1./ A talpkupak általában platírozott (rézzel borított acél) lemezből készül, magasságát a töltény típusa, a lőszerben keletkező nyomás határozza meg. A NIKE hazai gyártású, 8-12-16-22 mm magasságú talpkupakokat használ a sport- és vadászlőszereihez, az ennél magasabb talpkupak már az extra kategóriába tartozik.
A talpkupak közepére préselik be a csappantyút, amelyre a fegyver ütőszöge az elsütéskor ráüt. A csappantyúban lévő gyúlékony anyag az ütés hatására szúrólángként gyújtja be a lőport és keletkezik a hüvelyben a robbanás.
A NIKE az olasz Fiocchi Munizioni cégtől vásárolja az F-616 típusú csappantyúkat és valamennyi töltényébe ezt a csappantyút szereli.
2./ A sörétes töltény hüvelye papírból vagy műanyagból készül, tulajdonképpen egy, a puska csövénél - töltényűrjénél - valamivel kisebb átmérőjű cső, alsó végén a talpkupakba préselve, felső végén a papírhüvelynél zárókoronggal és visszahajlítással, műanyaghüvelynél csillagperemezéssel lezárva. A hüvely funkciója, hogy belső részében tárolja a lőszer alkatrészeit, az elsütést, majd a robbanást követően - a cső felső részén kinyílva - útjára engedje a sörétszemeket.
A NIKE saját gyártású, nagy sűrűségű polietilénből készíti a töltényhüvelyeket (percenként 15 méter cső előállítására képes a gép), amit 65-67-70-76 mm hosszúságúra vágnak, ami a kinyílt hüvelyhossz, hüvelymagasság mérete. A hüvelyhossz tulajdonképpen a puska töltényűrjének felel meg. Általában a nagyobb sörétsúlyú lőszerekhez használják a 70 mm-es és a "magnum" töltényeknél a 76 mm-es hüvelyhosszúságot. A hüvelygyártó gépsorok préselik a műanyagcsőre a fenékkupakot, a csappantyút és a belső erősítésre szolgáló fenékdugót.
3./ A lőpor minősége, a robbanás nyomása az egyik legfontosabb meghatározója a tölténynek, hiszen a nyomástól függ, hogy milyen energiával, hanghatással, hátralökő erővel, milyen sebességgel és milyen távolságra repíti ki a puskából a sörétszemeket.
A mai sörétes töltényeknél műszaki követelmény, hogy a lőpor viszonylag alacsony nyomással nagy energiát adjon le, ne legyen túl gyors vagy lassú a csőtorkolattól 1 méterre mért sörétek sebessége, ne legyen nagy a "visszarúgása" - mindez a szórásképet befolyásolja - és ne legyen elviselhetetlenül hangos a lőpor robbanása.
Egy sörétes tölténybe általában 1,5-2,5 gramm lőport töltenek, mennyiségében nem jelentős az eltérés a "mini magnum" és a "magnum" töltények esetében sem.
A NIKE a szintén balatonfűzfői Rexplo Kft-től vásárolja a REX típusú lőport, amelyet hatféle minőségben gyártanak. Évente az 50-65 millió darab sörétes töltényhez 80-85 tonna lőport használnak fel, s hogy ennek milyen a minősége, azt a legfényesebben az bizonyítja, hogy - a többi gyártó cég között - a Fiocchi cég is innen vásárolja a lőport.
A NIKE speciális lőszereinél más lőport használnak a "subsonic" (alacsony hanghatású) töltényeknél és szintén más fajtájú lőpor kerül a "streu" (osztott kelyhű), valamint a "tracer" (gyakorló lőszer fényhatással), illetőleg a "signal", az "alarm" és a "voice" jelző és riasztó lőszereknél.
A lőpor minőségére a lőszer bar-ban megadott nyomásából, valamint a sörétraj 1 méterre mért sebességéből (m/s) következtethetünk, amelyet nemzetközi előírások szabályoznak.
4./ Régebben külön alkatrészek voltak, ma együtt van a műanyagból készített fojtás és sörétkosár, ami a másik fontos meghatározója a sörétes tölténynek.
A NIKE az olasz Gualandi cég hatalmas választékából vásárolja a rengeteg kisérletezéssel, próbával kiválasztott speciális műanyag kosarakat, melyeket a legideálisabb módon a magyar lőporhoz, a különböző méretű és fajtájú sörétszemekhez, a sörét súlyához és a töltények típusához építenek be.
Más és más típusú sörétkosárral szerelik a skeet-, a trap-, a vadász- és a speciális lőszereket.
A NIKE aranyszínű skeet töltény sörétkosarának a cső torkolatát elhagyva 5-6 méteren belül le kell válnia a sörétrajról, hogy a sörétszemek minél elöbb szétszóródjanak, terítsen a szóráskép, mivel a skeetversenyen dobott korongokat 10-20 méteren belül kell a versenyzőnek meglőnie.
A NIKE ezüstszínű trap (korongvadász vagy parcours) töltény sörétkosara akkor ideális, ha 15-16 méterig együtt repül a sörétrajjal és csak utána nyílik szét a perforált kehely, mivel ezeknél a versenyszámoknál nagyobb távolságokra kell a lövést leadni.
A NIKE zöldszínű vadász töltényeinek a sörétkosara a trap töltényekhez hasonlóan nagyobb távolságban nyílik, mivel itt is gyakoribb a hosszabb lövés, ezért érdemes kicsit kiengedni a felrebbenő fácánt vagy a közelről kelő nyulat.
5./ A sörétről annyit illik tudni, hogy ötvözött ólomból készül. Egy sörétszem 96 százalékban ólomból és az alakíthatósága miatt ónból áll, 3 százalékban a keményítésére antimont és a gömbölyűség kialakítása miatt 1 százalékban arzént kevernek. A tiszta ólomból-ónból készülő töltények a levegőben egymással érintkezve vagy a vad testének ütközve annyira deformálódnának, hogy a lágyságuk miatt elveszne a várt hatásuk, ezért van szükség az ötvözésre.
A NIKE általában saját gyártású sörétet épít a töltényeibe, a 3 mm fölötti sörétszemeket vásárolják. A sörét a töltény harmadik fontos meghatározója, nem véletlen, hogy a vadászatnál ennek különbözősége alapján válogathatunk a tölténytípusok között. Egyszerűbb a helyzet a skeetnél, trapnál, ahol a versenyszabályok előírják a sörét mennyiségének tömegét. 1982-ig 36 gramm ólomsörét került a tölténybe, ezt 1986-ig 32 grammra, majd 28 grammra és 1992-től 24 grammra csökkentették. A vadászlőszerekbe kerülő sörétmennyiség is általában 32 grammra csökkent, de a NIKE még ma is gyárt 36 grammos "extra", 40 grammos "mini magnum" és 50 grammos "magnum" töltényeket.
Az egy tölténybe kerülő sörétmennyiség össztömegén kívül még jelentősége van annak, hogy milyen nagyságú, átmérőjű, gömb-alakú sörétszem (azaz golyócska) kerül a sörétkosárba. Ezt a gyártók milliméterben adják meg.
A NIKE legkisebb sörétje a sport skeet lőszerekben 2 mm, a sport trap lőszerekben 2,3-2,4 mm átmérőjű. A vadászlőszereket 2 - 4,5 mm átmérőjű söréttel töltik, az alábbi táblázatból kiderül, hogy egy töltényben hány szem sörétet tudnánk megszámolni.
Az alábbi táblázatban a 12-es kaliberben összehasonlítjuk a NIKE vadászlőszer-típusainak egy tölténybe kerülő sörétmennyiségét grammban, a sörétszemek nagyságának átmérőjét milliméterben, a sörétek sebességét (méter/másodpercben) a puskacsőtől 1 méterre mérten, valamint a nyomást bar-ban.
2005 augusztusától a vizes élőhelyeken, a vízi vad vadászatán kötelező lett Magyarországon az acélsörét használata, amelynek gyártására a NIKE már felkészült és a következő cikkeinkben erről az új típusú töltényről és tulajdonságairól is beszámolunk.
Sörétlövés hatása, ballisztika
Attól a pillanattól hogy az ütőszeg rávág a csappantyúra és beindítja a robbanás folyamatát, 0,02-0,03 másodperc telik el addig, amíg a sörét a fojtással a csőtorkolatot elhagyja. Ezt az időt a lövés kifejlődési idejének nevezik.
A folyamat lejátszódása közben a lőporgázok keletkező nyomásának, azon tűréshatáron belül kell maradnia amely értékben alacsonyabb mint a cső teherbíró képessége.
A gyújtás intenzitása nagymértékben függ a csappantyú szúrólángjától. Erősebb szúróláng előbb égeti el a lőporszemeket, előbb éri el a maximális gáznyomást. Gyengébb gyújtásnál az égés lassúbb.
A sörét a csőből 400m/s sebességgel lép ki :ez a sörét kezdősebessége
Ahogy a sörétraj a csőtorkolattól eltávolodik, térfogata folyamatosan növekszik, sebessége pedig csökken.
A sörétraj sebesség csökkenésének és térfogat növekedésének mértéke, elsősorban a sörétszemek nagyságától, és deformáltságától is függ. Kisebb átmérőjű sörét alkotta sörétraj, gyorsabban veszít sebességéből és hamarabb szétszóródik, mint a nagyobb átmérőjű sörét raja.
A csőszájat elhagyó térben minden irányban szétterjedő sörétraj alakjától függően eredményezhet maglövést.Ennek a kis átmérőjű szűk szórási tartományban az ölőerő azonnali halált okoz, még a szélsörétek okozta találatok a kevés számú sörét becsapódása miatt sebzéshez vezetnek.
A sörét célra kifejtett hatása szempontjából, meghatározó a sörétek repülési sebessége és átütőereje.A sörétes lövés találatakor a sörétszemek nem képesek olyan mélységre hatolni, hogy nemes szerveket roncsoljanak az ölőerőt számos sörétszem egyidejű becsapódása következtében szétroncsolt sok idegvégződés, mozgásbénító hatása adja.Ez a SOKK-hatás, aminek eléréséhez adott mennyiségű sörétek elegendő energiájával kell rendelkeznie, az azonnali idegbénulás eléréséhez. Ez akkor következik be, ha legalább 180-200 m/s a sebessége, a sörétnek becsapódáskor.A sörétraj feltehetően csepp alakú amely a kerekebb felével halad előre. A csepp átmérője a sörétraj szórásának, a csepp hosszát pedig a sörétraj mélységének mondjuk.
Egy közepes teljesítményű csőből kilőtt 12-es sörétet kilőve 35m-nél a sörétraj átmérője 1,5m, mélysége 4m. Ez 60m-nél az átmérő 5m, a mélység 8m körül alakul.
A sörétraj kezdősebessége-amely a lövés hatását illetően nagyon fontos, alapvetően a lőpor minőségétől függ.Kisebb mértékben befolyásolja a lőportöltet és söréttöltet egymáshoz való viszonya. Ehhez hasonló mértékben hat a kezdősebességre a fegyvercső hossza. Ha a cső rövidebb, annyi m/s-mal lesz kisebb a kezdősebesség, ahány cm-rel rövidebb a cső.
A tapasztalatok azt mutatják vizsgálat során, hogy ha rövidebb a cső, akkor kisebb a sörétraj mélysége az átmérőhöz képest.
Hosszabb cső esetén, így amit az átmérőből elveszítettünk azt sebességben a sörétszemek sűrűségében és átütőerőben visszanyerjük. Az alacsony hőmérséklet is befolyásolja a kezdősebességet, mivel a lőpor elégésekor keletkezett energia 23% használódik fel a csőfal felmelegítéséhez, így kevesebb energia marad a söréttöltet felgyorsításához. 20C-hoz képest, 5c-on kb 10m/s a veszteség, -10C-nál 20 m/s, ez 5-10 méterrel rövidíti meg a hatásos lőtávot.
A sörétszemek repülési távolságát úgy számoljuk ki, hogy a sörétszem átmérőjét megszorozzuk százzal. Tehát egy 8-as számozású sörétes patronból kilőtt sörétszem átmérője 3,5mm ezt megszorozzuk százzal az 350, tehát 350m-ig repül el a sörétszem, ez a maximális repülési távolság.
Összeállította: Hidvégi Szabolcs – Jövőnk.info
