Úgy látszik, az amerikaiak minden úton-módon meg akarják „ajándékozni” Európát rakétavédelmi rendszerükkel. Mint ismeretes, a rakétapajzs alkotóelemét - a közép hatótávolságú elfogórakétákat - Romániában fogják telepíteni. Traian Basescu elnök országa belegyezését juttatta kifejezésre. Azonban a Pravda.ru és Rian.ru által megkérdezett szakértők szinte egyhangúan állítják, hogy ez a lépés nem veszélyezteti közvetlenül Oroszországot. „Bár vannak kérdések" - véli a Politikai és Katonai Elemzés Intézetének vezető szakértője, Alekszandr Hramcsihin.
„Abban az időben, amikor az amerikai rakétavédelmei rendszer alkotóelemi csehországi és lengyelországi telepítéséről volt szó, Oroszország élénken bizonygatta: ha fennáll az iráni veszély, akkor a rakétapajzs elemeit racionálisabb lenne elhelyezni Románia, Bulgária, Törökország területén. Most tehát ezek az elemek Romániába kerülnek. Minden esetben a rakéták nem érhetik el az orosz rakétákat. Nem kívánom vitatni a román vezető hangos nyilatkozatait, miszerint a rakéták országa integritását hivatottak megvédeni, de nem tartom kizártnak, hogy az elnök úr döntése hátterében pragmatikus érdek áll. Hiszen a rakétatelepítés nyilván pénzt hoz a román állami kasszába" - hangoztatta Alekszandr Hramcsihin.
Ioan Mircea Pascu román EP-képviselő, volt román védelmi miniszter elmondta: „Bár én bizonyos értelemben Traian Basescu elnök politikai ellenzékéhez tartozom, más pártot képviselek, de szerintem az elnök helyesen járt el, amikor bejelentette, hogy a rakétapajzs nem irányul Oroszország ellen. Ezt egyrészt az ország légterének védelme indokolja, másrészt, a rakétatelepítésnek köszönhetően Románia nagyobb súllyal vehet részt a döntéshozatalban a NATO keretében. Mindazonáltal, azt hiszem, hogy Oroszországban a politikusok negatívan reagálnak majd, de ez inkább vonatkoztatható Oroszország és az USA, de nem Oroszország és Románia kétoldalú viszonyára."
Pascu úr, ön szerint a lakosság, a román közvélemény felléphet-e az amerikai rakéták telepítése ellen? „Természetesen ez lehetséges, ha az efféle megmozdulás ki lesz provokálva és meg lesz szervezve. De ha ezt a kérdést most vinnénk a honpolgárok elbírálására, azt hiszem, hogy most inkább a belföldi gazdasági problémák és a világválság aggasztja őket. Nem tartom kizártnak, hogy tiltakozó hangok hallatszanak majd az amerikai rakétapajzs telepítése ellen. Bár én az általános biztonság szempontjából hangsúlyoznám a Románia területén kialakítandó rakétavédelmi rendszer jelentőségét, mert Irán semmibe veszi az USA és más nagyhatalmak által felkínált lehetőségeket és inkább fenyegető álláspontot demonstrál."
De térjünk vissza az orosz biztonság érdekeihez. A romániai rakéták önmagukban nem váltanak ki aggodalmat az oroszok részéről, de vajon elmondható-e ez a radarról? Amikor arról volt szó, hogy a radarállomást a csehországi Brdy helységben alakítják ki, mindenki egyöntetűen állította: így Oroszország területe egészen az Urál-hegységig megfigyelhetővé válik. Hova kerül végül az új amerikai rakétavédelmi rendszer radarja?
„Egyelőre ezt nem tudhatjuk - mondta Alekszandr Hramcsihin. - Viszont közismert, hogy az amerikaiak sok éven át megfigyelhetik Oroszország területét az űrből. De ha a radar által is meg akarják figyelni a területet, akkor valószínűleg valahol a balti országokba fogják telepíteni a radarállomást."
Egyszóval, Washington nem mondott le az újabb rakétapajzs európai telepítéséről. És ugyanúgy jár el, mint korábban: Nem monitorálja a helyi lakosság véleményét (utalhatunk itt a csehországi tömeges tiltakozásra), nem veszi figyelembe moszkvai partnereik véleményét, amit pedig feltételezne a két nagyhatalom viszonyának „újraindítása".
Ezzel kapcsolatban a NATO álláspontja az, hogy…A NATO nem tekinthető tárgyalófélnek az Egyesült Államok és Románia közt folyó tárgyalásokon, amelyeken amerikai rakétaelhárító rendszerről folyik szó - közölték a RIA Novosztyi hírügynökséggel a NATO székhelyén. Traian Băsescu, román elnök korábban kijelentette, hogy kész Románia területén elhelyezni amerikai rakétaelhárító rendszerhez tartozó rakétaelfogó elemeket. Washington megerősítette a rakétaelfogók romániai telepítésével kapcsolatos szándékát és pontosította, hogy ezek az elemek az Irán részéről fenyegető „potenciális veszély" ellen irányulnak. „A fent említett tárgyalások kétoldalúak, itt nem a NATO-é a döntő szó" - közölte a hírügynökséggel az interjúalany.
Igor Korotcsenko ezredes szerint a rakéták veszélyeztetik a Föderációt…:Az amerikai rakétavédelmi rendszer elfogórakétáinak romániai telepítésére vonatkozó tervek reálisan veszélyeztetik Oroszország biztonságát - hangoztatta az orosz védelmi tárca mellett működő társadalmi tanács tagja, Igor Korotcsenko ezredes. Szerinte a rakéták - számításba véve modernizálásukat - képesek elfogni az orosz interkontinentális ballisztikus rakétákat röppályájuk kezdeti szakaszán. Oroszországnak válaszlépésként be kellene jelentenie, hogy ezeket az objektumokat az orosz rakétarendszerek fő célpontjának fogja tekinteni- hangoztatta a szakértő.
Joggal merülhet fel a kérdés tehát, hogy kivel szemben fog védekezni az amerikai rakétavédelmi rendszer Romániában? És miylen hatással lesz ez a román-orosz viszonyra?
A döntés miatt rosszabbá válhat Romániának Brüsszellel és Moszkvával fenntartott viszonya - fejtette ki véleményét a román televíziónak adott interjújában Teodor Atanasiu volt román védelmi miniszter. Ion Iliescu volt román államfő, amikor újságírók kommentárt kértek tőle e kérdésben, hangoztatta, hogy ő személyesen ellenezte volna a döntést. Korábban az amerikai rakétavédelmi rendszer alkotóelemeit Lengyelországon és Csehországban akarták telepíteni.
Az amerikai rakétavédelmi rendszer Romániába telepítendő alkotóelemeit egyebek között a Fekete-tengeren kívánják elhelyezni - hangoztatta az amerikai külügyminiszter tanácsadója, Philip Crowley, megjegyezve, hogy ezek a rendszerek nem Oroszország, hanem egy esetleges iráni fenyegetés ellen irányulnak.
Oroszország kérdést intéz az USA-hoz a romániai rakétákkal kapcsolatban:
Azzal kapcsolatosan, hogy az Egyesült Államok rakétavédelmi elemeket akar telepíteni Romániában, Oroszország felhívja Washington figyelmét a Montreux-i Egyezményre, amely korlátozza hadihajók áthaladását a Fekete-tengeri szorosokon át, amely egyezményt Románia is aláírt. „Ezzel kapcsolatosan magyarázatot várunk amerikai partnereinktől" - jelentette ki Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter megjegyezte, hogy korábban Oroszország megállapodott az USA-val, hogy közösen tanulmányozzák a közös veszélyeket, belevonva ebbe az EU-t is, többek között Németországot is.
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)
Herceg Károly - oroszhirek.hu
