(A Yale profeszorának, Immanuel Maurice Wallersteinnek tiszteletbeli doktori címet adományozott a Zrínyi Miklós Nemzet védelmi Egyetem Szenátusa.)
Munkássága középpontjában világrendszer-elmélete áll, mely központi és periferikus államokra osztja világunkat. Hogyan illeszkedik a mostani krízis az elmélethez?
– A válság szerintem nem 2008-ban kezdődött, hanem 1970-ben. Most csak egy fázisát éljük meg, azt, amikor a világgazdaság stagnálása már olyan komoly következményekkel járt, hogy nem lehetett észrevétlenül hagyni. Még nem járunk a folyamat végén, csak időlegesen állította meg azt az amerikai állami bankmentő akció. Ez a program csökkentette az amerikai munkanélküliséget, de népszerűtlen intézkedés volt, amelyet nem szavazna meg újra a kongresszus, ráadásul e mögött a pénz mögött nem áll igazi fedezet.
A világ legerősebb állama megteheti, hogy nyomtat pénzt, de ettől tovább fog romlani a dollár. Már nem ez lesz a legfontosabb valuta. Több valuta verseng majd a szerepért, a befektetők pedig nem tudják, melyiket válasszák. Komoly hibákat fog mindenki véteni. A politikusok optimizmusa a válság kapcsán csak tőlük elvárható profi hazugság: nekik ilyennek kell lenniük a szavazatszerzés érdekében.
Elutasítja a „harmadik világ” kifejezés használatát, mondván: mindannyian egyetlen rendszer elemei vagyunk. Egy olyan ország – mint Haiti – tragédiája hogyan hathat erre a rendszerre?
– Haitiban a XVIII. században hatalmas vagyont halmoztak fel, amit kivittek az országból, így összeomlott a gazdaság. Itt tört ki a fekete rabszolgák első felkelése, amiért büntették az országot pénzügyi értelemben is. A haitiak hamarosan kétségbeejtően szegények lettek, ami sok nagyhatalmat arra késztetett, hogy megszállja az országot. Haiti ráadásul földrajzilag is veszélyes helyen fekszik, így történhetett meg a mostani tragédia, melynek következtében az amerikaiak újra bevonultak, a haitiak pedig szenvednek. Ez az ország ma az elrettentő példa szinonimája.
Mi jelenti ma a legnagyobb veszélyt a világon? Az atombomba, a válság, az éghajlatváltozás vagy más?
– Sok a veszélyforrás, nehéz megmondani. A nukleáris fenyegetettség tagadhatatlan: nem tudom, mekkora ez valójában, de itt már a kis fenyegetettség is túl nagy. A környezetvédelem kérdései is nagyon súlyosak; a fő probléma mégis az, hogy világrendváltás közben vagyunk, de nem tudjuk, milyen rendszer tudná a mai, kaotikus világrendet leváltani. Ez a folyamat még évtizedekig tarthat, azt pedig nem tudhatjuk, hogy az új világrend milyen lesz, és hogy jobb vagy rosszabb lesz-e a mostaninál. Nehéz időket élünk meg, egyénileg és közösségként is. Egy könyvemben ezt földre szállt pokolnak hívom – de Milton Elveszett paradicsomában is visszanyerték az édent...
(metropol.hu)
