Facebook YouTube Twitter RSS

Keresés űrlap

Fehér verzió Fekete verzió Vakbarát Mobil verzió

A választás és a felelősségrevonhatóság kérdése a hungarista munkásállamban

2011. május 13. - 15:21
|

(A Jövőnk.info-n megjelent: 2010.03.07.)

Egyre többen gondolják úgy, hogy az „egy ember – egy szavazat” elv, és az erre építő demokrácia államépítésre alkalmatlan, bukott elképzelés. A felvetődő megoldási javaslatok különböző feltételekhez kötnék a szavazati jogot (végzettség, munkahely), érdemi alapú demokráciát javasolva.

Az MNA eszmei alapjai, mely az államvezetés és a hatalmi struktúra ismertetésére is kiterjed, nem hozható nyilvánosságra. Az érdeklődés viszont valóban nagy az ilyen jellegű információ megismerése irányában, ezért nagy vonalakban, közismertté tesszük az alaptételeket. Több esetben hivatkozva a KÓDEX-ben már ismertetett tételekre, melyek a honlapunkon olvashatóak.

Mindenekelőtt írjuk újra a szótárat, és ami nem oda való, húzzuk is ki. A liberális demokrácia bukásával (mely egyúttal a teljes polgári társadalmi rend bukását is jelenti) a demokrácia szót nyugodtan a romok között hagyhatjuk – a köztársasággal és hasonlókkal együtt. Semmi jó nem kötődik ehhez a fogalomhoz. Ahogy mondani szokták: a létező demokrácia nem működik, a működő meg nem létezik. Népuralom – hangzatos szappanbuborék. A hungarista állam tekintélyuralmi, felelős vezetést valósít meg. Az új szociális társadalmi rend alapja a hungarista munkásállam lesz.

Az ideiglenes katonai közigazgatás (katonai-rendőri erők és népi akciócsoportok) után megalakuló Nemzeti Nagytanács a Magyar Állam legfelsőbb hatalmi és törvényhozó szerve. Tagjai az új rendet létrehozó katonai-politikai vezetőkből, a társadalom érdekcsoportjainak vezetőiből és a lakosságot képviselő választott vezetőkből áll. A három tényezőből álló Nemzeti Nagytanács létszáma 150 - 200 fő. Fő feladata az ország rendjének fenntartása, erkölcsi és gazdasági fejlődését biztosító törvények és rendeletek megalkotása. A politikai államvezetés, a gazdasági államvezetés és a társadalmi képviselet építő jellegű együttműködése a hungarista államvezetés alapja (Munkásállam - KÓDEX).

A hungarista államban nincsenek pártok, amelyek különböző irányba húznák az ország szekerét. (A pártok ma is különböző társadalmi érdekcsoportok világnézeti álcázatai. Ezért fordul elő az, hogy a pártok vezetői az általuk képviselt ideológiákkal összeegyeztethetetlen életvitelt folytatnak, a párt működése szintén a kinyilvánított alapelvekkel ellenkező. A munkásállamban ez a hazug állapot nem megengedett.) A megszokott kormányzati ciklusok nem léteznek. Így nincs hol erre, hol arra haladás, nincs másokra mutogatás – és nincs a hagyományos értelemben vett választás sem.

A katonai-politikai vezetőket a Magyar Állam elnöke nevezi ki a Hungarista Mozgalom legfelsőbb vezetői testületének javaslatai alapján, a Társadalmi Érdekcsoportok és a Területi Népképviselet szervei piramis-rendszerű választások alapján küldenek tagokat a Nemzeti Nagytanácsba. Az államvezetők mögött széles szakértői bázis dolgozik.

Választójoggal csak a munkásnak minősülők rendelkeznek. (A munkás fogalmát lásd a Kódexben!)

A Nemzeti Nagytanácsban szolgálatot teljesítőket nem lehet időközönként lecserélni akkor, ha munkájukat jól látják el. Időközönként az érdekcsoportokat és a lakosságot képviselő vezetők alkalmasságáról érdekcsoporti és népszavazási döntés történik. A szavazólapon a képviselő megtartásáról, vagy elutasításáról lehet dönteni. Ha a szavazatra jogosultak több mint fele elutasítja a nevezett személyt, akkor kerül sor új képviselő megválasztására. Népi kezdeményezés alapján a képviselő személyének megváltoztatása érdekében népszavazás bármikor kiírható akkor, ha ezt a lakosság, vagy az érdekcsoportok szavazatra jogosultjainak legalább 60%-a igényli. A szavazásokon minden szavazati joggal rendelkezőnek kötelező részt venni.

A katonai-politikai vezetői testület tagjának a leváltását a másik két érdekképviselő csoport kérheti úgy, hogy a tagság legalább 60%-a megszavazza. Az új képviselő személyére javaslatot tehetnek, de a döntés a Hungarista Mozgalom legfelsőbb vezetésének a feladata.

A Magyar Állam minisztériumai a Nemzeti Nagytanács ellenőrzése alatt állnak, vezetőik a Nemzeti Nagytanácsnak nem tagjai, a Magyar Állam alkalmazottjai. Belpolitikai, külpolitikai, katonai, pénzügyi döntéseket a Nemzeti Nagytanács hozhat, azok végrehajtásának irányítása a szakminiszterek feladata.

Az önkormányzati rendszer elvileg fenntartható, a korszak megkövetelte módosításokat viszont végre kell ezen a téren is hajtani.

Államrendünkben a vezetés nem kiváltság, hanem szolgálat. A különböző képviselők, szakértők felelősséggel tartoznak. A képviselői kötelességek elhanyagolása, felelőtlen döntéshozás, önérdek érvényesítése, korrupció államellenes bűncselekménynek minősül.

A kor kérdéseit egyre többen ismerik fel, és próbálnak megoldásokat keresni. Nekünk gyakorlatilag semmi mást nem kell tennünk, mint a mindennapi mozgalmi normáinkat átültetni állami, társadalmi szintre. A mi építkezési tervünk nem papíron íródott, hanem a mozgalom működése szülte meg azokat, működő gyakorlatként.

V. István – Bükkfalvi Roland – Jövőnk.info