BTR-90
A kommunista érdekszférában természetes volt, hogy minden hadianyag a „nagytestvér” érdekeltségi köréből származik, kritikának, mellékösvénynek helye nincs.
A Varsói Szerződés és a Szovjetunió megszűntével, az orosz fegyvergyárak elveszítették addigi biztos megélhetésüket, hiszen a volt csatlósok és tagállamok közül sokan a nyugat, illetve a NATO felé kezdtek kacsingatni. Így az orosz fegyvergyárak kénytelenek voltak szembenézni a legkönyörtelenebb kritikussal, a nyitott piaccal. Ennek a piaci túlélő versenynek köszönhetően került sor a BTR csapatszállító harcjárművek jelentős modernizációjára is.
Elődjéhez képest egy teljesen új konstrukció került ki az Arzamaszi gépgyár szerelőcsarnokából, amely jelentős ráncfelvarrásokon esett át, megfelelni akarván mind a modern harctéri, mind napjaink aszimmetrikus hadviseléséhez szükséges követelményeknek.
A meghajtásról egy többféle üzemanyaggal is működő, de alapvetően dízel üzemű 510 lóerős turbómotor gondoskodik, amely jelentős teljesítménynövekedés a BTR-80 kétszázhatvan lóerejéhez képest. A motor nemcsak önindítóval, hanem sűrített levegővel is indítható. Vízi átkeléshez az eddig alkalmazott hajócsavar helyett vízsugárhajtóművel rendelkezik, ami az utolsó tengely kerekei mögött kapott helyet, mindkét oldalon. A páncéltest méretei is növekedtek, a beltér 12 köbméterre nőtt, ami lehetővé tette a személyzet elhelyezésének átgondolását is. A vezető ülése majdnem a jármű középvonalán van, minthogy a deszanttérben szállított lövészek is a hossztengely vonalán foglalnak helyet, egymásnak háttal ülve. A parancsnokot és a toronylövészt egymás mellé ültették a toronyba, a parancsnok szükség esetén át tudja venni a lövész összes feladatát. A páncélzat megerősített, hegesztett acélpáncél, a frontoldalon akár a 14,5 mm-es géppuska tűzzel is képes dacolni, oldalpáncélja a 12,7 mm-es fegyverek tüze ellen nyújt megbízható védelmet. Reaktív páncélzat felszerelésére is van lehetőség, ám ekkor a lövészszállító menettulajdonságai a megnövekedett tömeg miatt erősen leromlanak. A frontpáncélzatról elhagyták a két lezárható ablakot, helyette jól megtervezett periszkópos megoldást alkalmaztak, ami lassú menetben nagyobb látószöget biztosít. A páncélos oldaláról elhagyták a lőréseket, mivel az ezirányú kísérletek bebizonyították, hogy a katona a kis lőrésen keresztül nem tudja hatékonyan alkalmazni kézifegyverét. 
A személyzet komfort érzetét opcionálisan beszerelhető légkondicionáló berendezéssel igyekeznek javítani, ha a vevő erre igényt tart. A biztonsági berendezések skáláján megtalálható az automata tűzoltó berendezés, a fenékszivattyú vízi átkelés esetére, valamint a tömegpusztító fegyverek elleni védelem. A kerekek nyomása továbbra is központilag szabályozható, a ballonok cellás elrendezésűek, jól állják a gyalogsági aknák robbanását, valamint a kézifegyverek tüzét. Érdekesség a korábbi típusokhoz képest, hogy a hajtómű rendelkezik egy különleges funkcióval, mégpedig a helyben megfordulás képességével. Ezen meghajtási mód során az egyik oldali kerekek előre, míg a másik oldaliak hátra forognak, így helyben tud fordulni a páncélos.
Fegyverzetét tekintve a BTR-90 igazán széles repertoárral rendelkezik. Az alapkoncepció a BMP-2 tornyát kapta, persze jelentős módosításokkal, a jelenkor színvonalához mérten. Ez nem kevesebből áll, mint egy 30 mm-es gépágyúból (nem azonos a BTR-80A gépágyújával), egy 7,62 mm-es koaxiális géppuskából, egy 30 mm-es AGS-17-es automata gránátvetőből, valamint AT-5 Konkursz típusú irányított páncéltörő rakétából, továbbá hat darab ködgránátvetőből. Mivel a motor teljesítménye lehetővé tette, ezért beépítésre került egy toronymozgató mechanizmus, és egy stabilizátor is, ami a légi-, illetve a menet közbeni célleküzdésnél jelent óriási előnyt a jármű személyzete számára. A tűzvezető rendszer alkalmas az irányított páncéltörő rakéta célravezetésére, valamint a légi célok megsemmisítésére minden időjárási körülmények között, persze emberi segédlettel. A fegyverzet szárazföldi célok ellen 4 kilométerig (ez a Konkursz rakéta hatótávolsága), légi célok ellen 2,5 kilométerig (ez pedig a gépágyú hatótávja) alkalmazható.
További érdekesség, hogy a Konkursz rakéta a toronyról leszerelhető, és a földi indítóberendezés segítségével a járműtől függetlenül is használható. A deszanttérben kialakítottak tároló helyet Sztrela-2, illetve Igla típusú vállról indítható légicélok elleni rakéták számára. A személyzet éjjellátó és hőképalkotó berendezésekkel is rendelkezik.
Folynak a kísérletek egy, a BMP-3-as tornyát alkalmazó változattal is, ez egy 100 mm-es ágyút, valamint egy 30 mm-es gépágyú kombinációját használja fő fegyverként.
Külföldi megrendelés eddig nem érkezett a típusra, az orosz hadsereg pedig még nem mutat érdeklődést iránta, mivel a meglévő BTR-jeik még nem érettek a cserére.
Technikai adatok
Tömeg: 21 tonna
Max. sebesség: 120 km/h közúton
80 km/h terepen
9 km/h vízen
Személyzet: 3 fő
Szállítható személyek száma: 8 fő
Hatótávolság: 800 km
Fegyverzet: 1 darab 30 mm-es gépágyú (500 lőszer)
1 darab 7,62 mm-es PKT géppuska (2000 lőszer)
1 darab 30 mm-es gránátvető (400 lőszer)
2 darab AT-5 Konkursz rakéta indítótubusban
Jász Gábor – Jövőnk.info
