Egy időben majdnem kihalt Magyarországról a göndör szőrű, nagy zsírhozamú őshonos sertés, a mangalica. Ma újra kezdik felfedezni ezt a kiváló ízű, márványos húst adó sertésfajtát, amely még az egészséges táplálkozásban is helyet kaphat.
A XVIII. század végén, a XIX. század elején alakult ki a mangalica sertésfajta őshonos magyar fajták, a szalontai, a bakonyi, az alföldi típus és a sumadia szerb sertés kereszteződéséből. 1850-től száz éven át a világ legjelentősebb és legkeresettebb zsírsertés fajtája volt, és ma újra visszanyerte régi népszerűségét. A száma annyira megfogyatkozott, hogy 1973-ban védetté, 2004-ben pedig több más őshonos fajta mellett nemzeti kinccsé nyilvánították.
Hústermelése fele, zsírtermelése viszont a kétszerese a modern fajtáknak. Az egészséges táplálkozás és az iparszerű termelés jegyében évtizedekig szinte kizárólag az angol hússertés fajtákat tenyésztették a nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban is. Mára azonban eljutottunk odáig, hogy nemzeti örökségként önmagáért, génbank formában is meg kell őrizni ezt a fajtát, mint hungarikumot, sőt felfedezték: nemcsak nosztalgiából, hanem előnyös táplálkozás-élettani hatásai miatt is érdemes fogyasztani a mangalica húsát.
Aki megkóstolja, meggyőződhet róla, hogy a mangalica húsa és zsírja páratlan élvezeti értéket, különleges ízt ad a belőle készült ételeknek. (Egy érdekes adalék a magyar sertések világhírű voltához: az angol "bacon" szó a magyar bakonyi szóból származik) Pick Márk az 1869-es gyáralapítástól kezdve egészen 1945-ig kizárólag az érett mangalica húsát használta olasz módra készült legendás szegedi szalámijához. A mangalicát húsának minősége és zsírral átszőtt márványozottsága teszi különösen alkalmassá a hagyományos szalámi előállítására. A második világháború után azonban a csökkenő állomány, az alacsony egyedszám miatt egyre ritkábban került bele a mangalica húsa a szalámiba, hiszen jóval nagyobb mennyiségben állították azt elő, mint amennyi mangalica alapanyag a rendelkezésre állt. Ma újra emelkedőben van a mangalicából készült termékek forgalma, az igényes fogyasztók egyre több üzletlánc polcain megtalálhatják, igaz, prémium kategóriás kuriózumként.
Élvezeti értéküket az ízletesség, lédússág és porhanyósság biztosítja, megfelelve a fogyasztók elvárásainak. Sem eredetileg, sem az előállítás vagy tárolás során nem alakul ki mellékízük. Ezért aztán nincs is szükség arra, hogy különösen erős, csípős fűszerezéssel fedjék el a hús természetes ízét. Telítő értékük kielégítő, ami azért fontos, mivel fogyasztásuk a korszerű táplálkozási ajánlásoknak megfelelően a koleszterintartalmuk miatt csak kis mennyiségben engedhető meg. (A tenyésztők takarmányozással és helyes tartásmóddal törekszenek a mangalicahús koleszterintartalmának a lehetséges minimumra szorítására.) A megfelelő omega-6/omega-3 zsírsav arány, valamint a mangalica húsban levő antioxidánsok ellensúlyozhatják a koleszterin és egyes zsírsavak aterogén hatását. (A mangalica zsírja és szalonnája jótékony zsírösszetételének köszönhetően könnyebben emészthető, mint a hússertéseké.)
2007-ben indult egy kezdeményezés, mely a hazai tenyésztők megismertetésén kívül hagyományteremtésre volt hivatott. Azóta február első hétvégéje a mangalica fesztiválé. A mangalica termékek mellett kiváló magyar portékákkal, nagyszerű zenekarokkal, gyerekprogramokkal, élőállat kiállítással és az elmaradhatatlan főzőversennyel várják az érdeklődőket. Helyszín: Városligeti Vajdahunyad Vára, a belépés látogatók számára ingyenes.
Szabolcsi Hajnalka – Jövőnk.info
