Ez volt a rabszolgatartó államok és birodalmak egyik alaptörvénye. De a gyarmatosítók sem engedélyezték a bennszülötteknek a fegyverviselést. Voltak ugyan kivételek, mert a rabszolgatartó államokban, különösen a Római Birodalomban a cirkuszi gladiátorok a porondon viselhették és használhatták a fegyvereiket, de csak rabszolgatársuk legyilkolása céljából. A gyarmatokon is viselhettek a bennszülöttek fegyvert, de csak mint a gyarmatosítók fegyveres szolgái, a saját népük gyilkolása okán. A történelmi események vizsgálatának során egyértelművé válik az a tény, hogy a fegyverviselés tiltása mindig a tiltók félelmét tükrözte. Minél nagyobb volt az elnyomók félelme, annál szigorúbbak voltak a tiltó törvények. Ma sincs ez másképp.
Hazánkban a folyamatosan és egyre növekvő mértékben rettegő elnyomók a térség legszigorúbb fegyverviselést tiltó törvényét kényszerítik a magyarságra. A nyüszítő félelem hangjait hallhattuk a parlamenti felszólalásokban, és a törvény indoklása során. Rettenetesen félnek a hatalombitorlók. Félelmükben már elvesztették a józan eszük maradékait is, különben nem hoztak volna ilyen önleleplező törvényt.
Ez a törvény ugyanis nem az általuk szélsőségeseknek kikiáltott igaz magyarok ellen irányul (nekik eddig sem voltak fegyvereik), hanem mindenki ellen. Tehát a hatalom elért arra az önveszélyes pontra, mikor már mindenkit ellenségének vél. A bűnözők köpnek az egészre, nekik eddig is voltak fegyvereik, és ez után is lesznek. Igaz, hogy a hatalom a bűnözőket nem tartja ellenségnek, inkább valamiféle testvériség érzésével kezeli ezt a témát. A vadászoktól nem akarja bevonni a fegyvertartás lehetőségét, mert többségében a hatalomgyakorló réteg vadászik. A sportlövőktől bevonná (hivatkozva két (?!) bűnesetre), de azért a pár ezer emberért nem kellett volna törvényt alkotni, elég lett volna egy kormányrendelet is. Valójában az egész társadalmat akarták megalázni, és meg is tették.
Hülyéknek, barmoknak, felelőtlen idiótáknak nyilvánítottak mindenkit, annak érdekében, hogy félelmeik egy kicsit csökkenjenek. Egyértelművé válik ez az állítás, ha megvizsgáljuk a környező államok fegyverviselési törvényeit. Szerbiában hivatalosan másfél millió fegyver van magánkézben, minden nyolcadik embernek van fegyvere. És nem csak maroklőfegyver, hanem akár géppisztoly is. A fegyvervásárlásnak nincsenek akadályai, elég a bejelentés, de ennek ellenére legalább két millió fegyver még így is illegálisan van a lakosság birtokában. A hatóságok nem feszegetik ezt a témát. Szlovákiában orvosi vizsgálat és egy fegyverismereti vizsga után minden büntetlen előéletű személy vásárolhat önvédelmi lőfegyvereket (akár többet is). 15 éves kortól sportolási célra, 16 éves kortól vadászatra, és 21 éves kortól bármire (önvédelem, gyűjtés). Csak a tárolásnak vannak szabályai. Romániában kicsit szigorúbbak a törvények. Csak büntetlen előéletű, nagykorú személy tarthat fegyvert, ha letette a megfelelő fegyverismereti vizsgát és egészségileg is alkalmas a fegyvertartásra. Oroszországban bárki vásárolhat lőfegyvert, de két héten belül be kell jelentenie a helyi rendőrségnél. Ott lőmintát vesznek a fegyverről és ha az illető nem esik kizáró ok alá (büntetett előélet, pszichiátriai kezelés) kiállítják számára az engedélyt. Sörétes vadászfegyvert, különösen az Uralon túli vidékeken mindenki szabadon vásárolhat, bejelentési kötelezettség nélkül. A legmodernebb sorozatlövő fegyverek közül pár típus nem hozható lakossági forgalomba. Ukrajnában nagy vonalakban hasonló a fegyver helyzet, de nincs fegyvertörvény. Rendelettel szabályozzák a fegyverviselést, a rendőrkapitányságok hatásköre. Csak kizáró okok esetében utasítható el a kérelem. Moldvában, különösen Kisinyov térségében csaknem minden állampolgárnak van lőfegyvere, típuskorlátozás nélkül engedélyezi a hatóság. Horvátországban szintén sok fegyver van a lakosságnál, számuk nem ismert. A fegyverviselési törvény nagyon engedékeny, könnyű fegyverhez jutni hivatalosan is. Ausztriában szigorúbb a fegyvertartási törvény, meg kell indokolni a kérelemben a fegyvervásárlás okát. Ez lényegében csak egy formalitás, mert elég ha valaki attól tart, hogy kirabolják (üzlet tulajdonos, trafikos, pénzszállító, éjszakai műszakos, stb). Az engedély kiadása vizsgához kötött (jogi ismeretek és orvosi). A környező országokban minden fegyver a tulajdonos által megjelölt helyen tartható.
Ha összehasonlítási példaként Magyarország bármelyik határ menti településének a lakója és a határ túloldalán lakó, más nemzethez tartozó személy hatalmi elbírálását megvizsgáljuk, rendkívül elszomorító eredményt kapunk. A hatalom szerint a magyar mentálisan és fizikailag is teljességgel alkalmatlan a fegyvertartásra. Mint fent már említettük, egy idióta barom, egy csúcshülye. A pár kilométerrel távolabb, de egy másik országban lakó személy viszont egész ember, jogosult a fegyverviselésre. A saját kormánya szerint.
Mivel a két különbözően elbírált személy között nincs semmi különbözőség, akkor már csak az elbírálók között lehet. És van is! A hatalomgyakorlók között szinte nincs is magyar, leszámítva azt az egy-két nemzetáruló díszpéldányt, aki egy marék üveggyöngyért a saját anyját is eladná. Idegen hatalmak kiszolgálóiként kirabolták az egész társadalmat, és oly mértékben eladósították, hogy az ország működésképtelenség határára került. A felvett kölcsönöket is zsebre vágták, mert egyetlen hasznos beruházást abból létre nem hoztak. A környező országokban ez nem így történt. Sehol nincsenek zsenik a hatalom csúcsain, rengeteg hibát követnek el mindenhol, de olyan szemérmetlen rablás, és annyi idegen mint nálunk, sehol sincs. Magyarország kivételével mindenhol a nemzeti érdek az első, és ha rosszul is akarják érvényesíteni, mégis csak előre vitte a környező országokat. "Mi teljes értékű embernek tartjuk az állampolgárainkat" - üzeni többek közt a fegyvertartási törvényekkel a hatalom ezekben az országokban. "Mi meg a sok hülyeségetek ellenére is támogatunk titeket" üzeni az állampolgár a hatalomnak. Csak mi lógunk ki a sorból. Egyrészt valóban nincs annyi politikai hülye egész Közép-kelet Európában, mint nálunk, mert sehol nem volt ilyen intenzív a hülyítés, másrészt a terror is mindenhol sokkal kisebb. A totális kiszolgáltatottság viszont nálunk a legnagyobb.
Szerbiában, Romániában, és már Szlovákiában is elképzelhetetlen az, ami nálunk már általános, mindennapi dolognak nevezhető. Az, hogy két-három, börtönben kigyúrt cigány bűnöző akár találomra berúgja egy ház kapuját, az ott élő idős magyarokat összeveri, kirabolja, majd ezt követően időközönként, a nyugdíj érkezésének napján újra kifosztja. Ha feljelentik, megölik őket, lehet akár 82 éves öreg néni, vagy 56 éves rokkant nyugdíjas. Semmi lehetőségük az önvédelemre. Mint ahogy nagyon kevés ember van olyan fizikai erőben, hogy elháríthasson egy ilyen támadást. És napról napra nő a cigánybűnözők terrorja, mint ahogy a hatalmi terror is.
Nincs más védekezési lehetőség, mint harci közösségek létrehozása az erőseknek, és az illegális fegyver a gyengébbeknek. De ha sok lesz a harci közösség és még több az illegális fegyver, akkor a hatalom és a rend egyensúlya felborul, és az erő old meg mindent. A kisemmizett, hülyének nézett, ezerszer becsapott nép ha magára talál, óriási erőt képez még magyar viszonylatban is. Ez a folyamat már elkezdődött, és gyorsuló pályára került. Mi lesz veletek, hamis törvények meghozói? Már késő megtanulni repülni.
A hungarista államban minden teljes jogú állampolgár jogosult fegyverviselésre, mert a munkásállam: fegyveres nemzet.
V. István – Jövőnk.info
