Talmudi fundamentumokra építkező külső és belső bomlasztások sorozata jelenti végső soron a közvetlenül az úgynevezett Nagy Francia Forradalom előtti időktől kezdve a nyugati világ történetét. Vallási, nemzeti, társadalmi bomlasztás volt a leghatékonyabb eszköz a farizeusi kiválasztottság dühödt hevében vakoló, világuralmi törekvésekkel felvértezett szabadkőművesek számára. Jól megfigyelhető ez, mióta 1789-ben Franciaországban kiöntött a csatorna, és a nyugati világot elárasztotta a diabolikus erkölcstelenség mocskos fertőjében úszó istentelen söpredékhad.
A vallási, nemzeti és társadalmi dimenziók felbomlasztásával út nyílott a politikai demokrácia nevű mutatványosbódé felállításához. Ezt követhette a gazdasági szféra elfoglalása, majd nem sokkal később a fedezetlen pénzt a nyakunkba ömlesztő csoportok napjainkig - de már nem sokáig - tartó rémuralma. A világot uraló csoportok sok-sok szállal kötődnek egymáshoz, de itt most nem térünk ki ennek kibontására.
Érdemesebb megvizsgálni a nemzet politikai felbomlasztásához tartozó eszköztár egy szeletét. A belső bomlasztásról van itt szó. Ennek jelszava jellemzően az "amit nem tudsz elpusztítani, annak állj az élére" krédója. Történeti példák sorával vizsgálhatjuk meg ezt a démoni folyamatot. A konkrét történelmi eseményektől elvonatkoztatva a belső bomlasztás képletének kontúrjai a következők: egy ország vagy nemzet élére kerül egy vezető, esetleg vezető réteg, aki a köz előtt kellemes színben feltüntetve magát politikai-gazdasági háttérjátszmákkal szembefordítja egymással az egyébként azonos érdekű, értékrendű csoportokat. A bomlasztó szempontjából ideális esetben a bomlasztás fel sem tűnik a felbomlasztott nemzetnek, közösségnek. Akadhat egy-egy tiszta látású szereplő, aki felhívja a figyelmet a történtekre, ám a hazugság hosszú időre képes elnyomni az igazságot. Megölni nem tudja, ez a mi nagy szerencsénk.
Magyarországon az első politikai (demokratikus) bomlasztás a XIX. századra tehető. Ekkor jelentek meg a modern bomlasztás eszközei. Természetesen ezt megelőzően is voltak bomlasztók, de a valódi elfajulás a fent hivatkozott franciaországi csatornaforradalom után érkezett el.
Ugorva egy nagyot, érdemes megfigyelni az úgynevezett nemzeti ébredés csíráit napjaink Magyarországán. Nemzeti radikálisok, jobbikosok és köreik nagy reményekkel tekintenek a jövőbe. El szoktuk mondani, hogy ezekben a berkekben sok tenni akaró, jó szándékú ember tevékenykedik. Politikai gondolkodásuk bővelkedik az indulati elemekben, de nem rójuk ezt fel nekik, lelkükre kötjük viszont, hogy tartsák nyitva a szemüket, tájékozódjanak, és alkalmasint figyeljenek oda ránk.
Az ellenség a nemzeti ébredés csíráit sem nézi jó szemmel, így hát nagyon jól jön neki minden, ami felhasználható például a Jobbik prominensei ellen. A pártelnök nevetséges lejáratási kísérlete után itt egy valós ügy. Az azóta lemondott szóvivőről előkerült képek egyrészről a kiválasztás komolytalanságát jelzik, megmutatják a demokratikus politizálás hátulütőit. Lobbizás, kijárás és a hasonlók ide vezetnek. Másrészt utat nyitnak a belső bomlasztásnak. Egy kábítószer élvező, szexuálisan aberrált személynek semmi keresnivalója egy hazafias törekvésű csoportban. A tiszta magyar érdekű, nemzeti eszmének élő hungaristákról nem kerülnek ki ilyen képek. Nem azért mert nem indulnak demokratikus bohózatban, melynek köszönhetően nem érdeke senkinek ilyen módon támadni például az Arcvonalhoz tartozókat. Egyszerűen azért nem lehet őket ilyen módon kompromittálni, mert a legmagasabb rendű erkölcsi elveknek szentelik életüket. Inkább a halált választanák a degenerált homokosokkal, kábítószeresekkel való fotózkodás helyett. Hungaristák között semmi esély a bomlasztásra: rend, erő, becsület a jelszavuk.
A szóvivő tevékenysége belső bomlasztásnak minősül, annak egy iskolaszerű példáját tárja elénk elferdült életképeivel. Lehet, hogy valami ellenérdekelt kör (legyen az bármilyen színezetű) lobbizott az ő bekerüléséért, de annak is nagy a valószínűsége, hogy a demokratikus kiválasztási rendszer (mely nem más, mint út a söpredék előtt) eredményezte a heteroszexuális józanságot megvető szóvivő fontos kommunikációs pozícióba helyezését.
Érdekes egyébként, hogy nemrég a pártelnököt is szexuális botránnyal próbálták befeketíteni. Ennek fő oka a párt által hangoztatott jobboldali értékrend megkérdőjelezése, mely a bizonytalanok el-, vagy visszapártolását eredményezi a valószínűleg biztos győztes politikai tömörüléshez. A közmorál züllöttségét is feltételezi a bomlasztó, hiszen sokan kíváncsiak az ilyesfajta ügyek részleteire is, melyekben el lehet mélyedni. Elmélyednek a szennyben, és közben észre sem veszik a fejünk felett repkedő izraeli kémrepülőket. Ez a demokrácia. A bomlasztásra még visszatérünk; sajnos az ellenség is.
Hegyi Viktor Botond - Jövőnk.info
