Hónapokkal ezelőtt felhívtuk a figyelmet, hogy a rendszer összeomlásának velejáróiként szaporodni foknak, és egyre brutálisabb formát öltenek az erőszakos cselekmények, gyilkosságok, etnikai konfliktusok. Ez is elkezdődött.
Mindig voltak erőszakos bűncselekmények, voltak gyilkosságok, volt cigánybűnözés. Voltak kirívóan brutális cselekmények is. Pár éve több bűneset, gyilkosság kerül nyilvánosság elé, és tárgyalásra került a cigánybűnözés is. Aki nem homokba dugott fejjel élt mindezidáig, nagyon jól tudja, hogy azelőtt sem volt kisebb a cigánybűnözés – eltekintve a demográfiai folyamatokból adódó növekedéssel. A néhány évvel ezelőtti változás inkább a hírzárlat feloldásának köszönhető. Az addig elhallgatott cigánykérdés nyíltan tárgyalhatóvá tették. Korántsem az igazságra való törekvés volt ennek célja – több évtized cinkosság után – hanem az etnikai feszültségek kiélezése.
Mára a bomba ki van biztosítva. A bűnözés általánosságban véve, etnikai szempontoktól eltekintve is rohamosan nő, az etnikai vonatkozású bűncselekmények pedig kiemelten szaporodnak és brutalizálódnak. A napjainkban mind gyakrabban előforduló esetek már nem egyszerűen kriminalisztikai adatok, de nem is csupán a felborult etnikai arányok tünetei. Ezek már az összeomlás jelei.
A hatalom az ügyek kezelését illetőleg kettős játékot játszik. A bűncselekmények ellen nem lép fel – tegyük hozzá, a maga által előidézett helyzetet ma már „demokratához nem méltó” radikális intézkedések nélkül, ha akarná sem tudnák kezelni – ugyanakkor a pillanatnyi politikai helyzetben azok szaporodása sem feltétlenül az érdeke, mivel ez a radikális erők malmára hajtaná a vizet. Vagy kifejezetten népi ellenállást gerjesztene.
A bűncselekmények szaporodnak az utcákon, hát a tálalásnál kell feljavítani a dolgot. Megszokott már, hogy a történéseknek csak töredéke jut a nagyközönség elé, főleg az etnikai bűnözést illetőleg. A saját környezetében mindenki tudja sorolni az olyan gyilkosságokat, amelyek rendre kimaradtak a hírekből. Az utóbbi években ezek az információk már jobban hozzáférhetőek, hála néhány internetes portálnak. (Bár ezek a lényegre, a mesterséges felszításra és a mögöttes érdekekre általában elfelejtettek rámutatni.) Egyre több azonban a kiemelkedően brutális eset, melyeket nem lehet egyszerűen elhallgatni. Így hát egyszerűen meghamisítják a tényeket. Eltagadják az etnikai vonatkozást, bűnbakot neveznek meg.
Ismerjük már mi magyarok ezt a módszert. Volt nekünk már Solymosi Eszterünk – nem mond újat az állami szintű csalás, gyilkosmentés. Napjaink demokráciájában ugyanez zajlik. Politikai döntések születnek gyilkossági ügyekben – melyek eredményeképpen a gyilkosok még csak törvény elé sem kerülnek.
Egy országot rázott meg a kiskunlacházi eset, egy kislány brutális meggyilkolása. Általános felháborodás, tömegek felmorajlása a bűnöző cigányok ellen. A saját maguk által kialakított helyzet kezdett kezelhetetlenné válni a hatalom számára. Hab volt a tortán, hogy a korábban felfuttatott Magyar Gárda is kijelentette: ha nem lesznek meg a gyilkosok, maguk keresik meg őket. Gyorsan találtak is egy gyilkost, aki persze nem cigány volt. Volt DNS-teszt, meg minden, ami kell. És rengeteg ellentmondás. Az ügyet pont úgy ráverték egy gyenge értelmi képességű emberre, mint pár évvel korábban a sokak által a tiszaeszlári gyilkossághoz hasonlított Tánczos-ügyben. És a magyarság lenyelte!
Most a tényői gyilkosságok esetében ugyanez zajlik. Csak most bűnbakkeresés helyett gyorsan rá is verik egy halottra – az egyik áldozatra! A választási időszakban nem húzhatják a nyomozást, gyanúja se merüljön fel a – jelek szerint egyértelmű – cigány munkának.
A Jobbik a választásokon a szavazatok negyedét alapból besöpörheti. Egy ilyen esemény a választások előtt jelentősen tovább növelné az esélyeiket. Akár százezrekkel több szavazójuk lenne. A párt vezetésének utána kellene mennie a dolgoknak, tudakozódni, gyűjteni az információkat, és a nyilvánosság előtt tárgyalni. Pláne, hogy már nem csak egy gyilkosság van (sőt, ott van még kiskunlacházi ügy is), hanem állami hazugság is. Ha kellően taktikusok vagytok, nem hagyjátok leültetni az ügyet!
Ez a népáltatás azonban sokáig nem mehet. A mostani ügyben már nagyon sokan kételkednek – józan paraszti ésszel. Valaki felvágja az ereit, szíven szúrja magát, aztán levágja a saját fejét… Ennyire nem kéne hülyének nézni az embereket! Az az idiotizmus pedig egyenesen lesújtó, amivel az újságírók és szakértők magyarázzák a ’történteket’. Így lesz az apa által gondoskodóan készített reggeliből ellentmondó tény helyett „intő jel”… A nyilatkozók és írogatók ennyire hülyék vagy szándékosan válnak bűnrészessé?
Az esetek tovább fognak szaporodni. Velük a hazugságok, azokkal pedig a kétségek is. És az egyre súlyosabb és egyre nyilvánvalóbb hazugságok le fognak lepleződni. A kételkedő rokonok el fogják mondani, hogy nem stimmelnek a dolgok, de előbb utóbb a rendőrök is beszélni fognak. Kérdés, hogy a véres gyilkosságok látványa rázza meg jobban a helyszínelőket, vagy az igazság elhallgatása?
Nem árt még megjegyezni azt sem, hogy amúgy is tragikus közbiztonsági helyzetet (amely egyre inkább az életbiztonság kérdését jelenti) tovább fogja súlyosbítani, hogy a felelősségre nem vont gyilkos cigány hordák ezután még vérszemet is kapnak, látva, hogy bármit megtehetnek, felelősségre vonás nélkül. Mindenki, aki ezekben az esetekben hallgat vagy hazudik, közvetlenül felelős a következő gyilkosságokért!
A magyarellenes irtóhadjárat egyre nyilvánvalóbb lesz. Ennek ellenére folytatódni fog, egészen annak végső és szintén brutális megállításáig.
Bükkfalvi Roland – Jövőnk.info
