Egy közös orosz-ukrán-belorusz állam létrehozását javasolta tegnap Moszkvában ukrán képviselőknek Jevgenyij Fjodorov, a duma gazdaságpolitikai bizottságának elnöke. Az Egységes Oroszország képviselője azt állította, hogy az Egyesült Államokkal, a NATO-val és az EU-val az egyenrangúság alapján vetélkedni képes uniót 2020-ban lehetne megalapítani. Eközben az új ukrán kormánykoalíció olyan törvényt akar elfogadni, amely megakadályozná az ország csatlakozását bármilyen katonai szövetséghez, közöttük a NATO-hoz.
A nemrégiben az ukrán elnökválasztáson győztes, oroszbarát Viktor Janukovicsra igen nehéz feladat hárul, mert az államgépezetet meg kell tisztítania a „narancsos forradalom” óta odarakódott amerikás hordaléktól. Első lépésként sikerült megszabadulnia Julia Tyimosenkó miniszterelnöktől. Janukovics elődje, a kráteres arcú Viktor Juscsenkó pedig már végleg a történelem süllyesztőjében van.
Ennek ellenére még sok a probléma, hiszen az ország igencsak megosztott. Ukrajna legfőbb törésvonala a kelet-nyugati törésvonal: míg az ország keleti részében elsősorban oroszok élnek (Donyec-medence, Dnyepropetrovszk, Harkov), addig a nyugati területeken ukrán dominancia érvényesül és ez utóbbi részek alkották elsősorban a narancsos bázist is. Meg kell jegyeznünk, hogy itt található a súlyosan elzsidósodott Kelet-Galícia Lemberg (Lvov) központtal. Az európai zsidóság másik nagy bázisa a Fekete-tenger partján fekvő Odessza.
Külön problémát jelent a Krím-félsziget kérdése. Itt még mindig a tatárok élnek többségben, bár ők az oroszokhoz húznak (és Janukovicsra is szavaztak). A Krím-félszigetet annak idején még Nagy Péter orosz cár szerezte vissza a keresztény Európának, miután 1700-ban bevette Azovot és hamarosan felszámolta az oszmán török befolyás alatt álló Krími Tatár Kánságot (az innen induló tatárok többször is óriási pusztítást végeztek az Erdélyi Fejedelemség területén, amely rabló hadjáratoknak innentől kezdve vége szakadt). A Krím azóta mindig is Oroszország része volt, egészen addig, amíg az 1950-es években Hruscsov egy meggondolatlan lépéssel váratlanul Ukrajnának nem ajándékozta a stratégiailag fontos területet. A szovjet pártfőtitkár lépése azokban az időkben inkább csak szimbolikus értékű volt, felértékelődött viszont akkor, amikor a Szovjetunió széthullásával Ukrajna függetlenné vált. Érdekes helyzet állt ekkor elő: a Krím-félsziget immár a független Ukrajnához tartozott, míg a Fekete-tengeri flottát Oroszország örökölte. Oroszország innentől bérleti díjat kénytelen fizetni a flotta legfőbb bázisáért, a szevasztopoli kikötőért. Ez az állapot az 1990-es években, Leonyid Kucsma ukrán elnök idejében nem is okozott különösebb gondot. A narancsosok hatalomátvétele után azonban felerősödtek azok a hangok, hogy Szevasztopol kikötője Ukrajnáé, így 2017-ben, a szerződés lejárta után az orosz flottának mennie kell. Ez a pofátlan lépés igencsak felbőszítette Oroszországot, ahol éppen ekkoriban erősödött meg Putyin elnök vonala. A jelcini Oroszországtól talán még el is lehetett volna venni Szevasztopolt, Putyintól és Medvegyevtől azonban nem fog sikerülni. Az orosz ellentámadás első hulláma teljes sikerrel járt, hiszen az oroszok támogatta Janukovics nyerte meg a választásokat. A félreértések elkerülése végett írjuk le: az ukrán választások az orosz és az amerikai-izraeli titkosszolgálatok egyik fő erőpróbája volt, amelyet az oroszok nyertek meg. Az orosz offenzíva következő hullámai hamarosan várhatóak (a háttérben már folyik az előkészítés).
A szevasztopoli bázis Oroszországtól való elvételének ötlete egyértelműen a narancsos banda kenyéradó gazdájától, a cionista USA-tól eredt. Mint ahogyan ők biztatták fel az narancsos ukrán vezetést a folyamatos gázlopásokra, hogy az oroszok egyik legfőbb bevételi forrását jelentő gáz Nyugat-Európába történő szállítása bizonytalanná váljon a folyamatos viták és a csövek elzárása miatt. De ennek az időnek lassan vége. Ukrajna fokozatosan kicsúszik az USA kezéből és visszaszerzi a befolyását Oroszország. Hiszen a középkori orosz állam bölcsője éppen a Kijevi Rusz volt. Washingtonnak pedig semmi köze ehhez a térséghez. Noha Janukovicsnak nem lesz könnyű dolga, a megkezdődött folyamatok ebben a térségben is megállíthatatlanok. Ráadásul Kárpátalja révén Ukrajna határos Magyarországgal.
Putyin et Medvegyev ante portas…
Berényi Sebestyén – Jövőnk.info
