Kisbarnaki Farkas Ferenc (1892-1980) honvéd altábornagy, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia parancsnoka, országos főcserkész, a Szálasi-kabinet kormánybiztosa, az emigráns Teleki Pál Magyar Cserkész Munkaközösség megalapítója, az 1939-es országgyűlés jogfolytonosságát hirdető, antikommunista Magyar Szabadság mozgalom életre hívója, az Altöttingi Országgyűlés megválasztott miniszterelnöke, író, publicista, igaz magyar hazafi, Kismarton (Sopron vármegye) városában született 1892. május 27-én.
Római katolikus vallású szülei: Farkas Ferenc és Pottyondy Gizella. Testvéröccse: Farkas Gyula dr. (1894-1958) nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, író és publicista. Forrás: Gulyás-gyűjtemény VIII. kötet (Budapest 1992.), 263. oldal.
A kismartoni polgári iskola elvégzése után, 1906-1909-ig, a soproni Magyar Királyi Honvéd Főreáliskola növendéke, majd 1912. augusztus 18-án a Ludovika Akadémián hadnaggyá avatták és beosztották a m.kir. 18. honvéd gyalogezredhez.
Az első világháborúban, 1914-1918-ig, csapat-, illetve vezérkari tiszti beosztásban teljesített szolgálatot. A belgrádi vezérkari tanfolyam elvégzése (1918) után, 1919. szeptember 1-jén belépett a Magyar Nemzeti Hadseregbe, majd 1921-ben kijárta a Ludovika Akadémia tiszti továbbképző tanfolyamát. 1921-től az 5. vegyesdandár, 1924. szeptember 1-jétől a Szombathely (Vas vármegye) városában, a 3. vegyesdandár parancsnokságán szolgált.
/Külön megjegyzendő, hogy Szombathelyen, a „kismartoni” előnevet használta! Forrás: Gulyás-gyűjtemény VIII. kötet (Budapest 1992.), 263. oldal./
Közben 1929-ben, mint vezérkari őrnagy, megkapta a 3. osztályú magyar érdemkeresztet és 1933-ban elnyerte a magyar érdemrend, tiszti keresztjét. Kitüntetéseinek forrását, lásd a fentiekben.
Még 1930. július 1-jétől a Hadiakadémia budapesti szabályzatismertető tanfolyamának, katonai földrajz és tereptan tanára. Kisbarnaki Farkas Ferenc a katonai pályáját, a Honvédelmi Minisztériumban folytatta, a Kiképzési Osztály vezérkari tisztjeként, majd 1937. július 15-től a HM 1/d. osztályának vezetője. 1938. szeptember 1-1943. augusztus 21-ig a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia I. főcsoportjának parancsnoka, előbb tábornoki, később (1943. február 1-jétől) altábornagy rendfokozatban.
Gróf Teleki Pál (1879-1941) halála után, 1941 májusától országos főcserkész, mely pozícióját 1945-ig megtartotta. A Ludovika Akadémiáról a VI. hadtesthez, majd Beregfy Károly (1888-1946) altábornagy leváltását (1944. július 26.) követően, az 1. hadsereg elöljáró parancsnoka beosztásba vezényelték.
A hungarista hatalomátvétel (1944. október 15.) után, a Szálasi-kabinet tagjaként, vezérezredesi rendfokozatban, 1944. október 23-1945. január 19-ig Országos Elhelyezési kormánybiztos.
Kisbarnaki Farkas Ferenc a zsidó-kommunizmus elől, 1945 februárjában, Németországba menekült, ahol az év márciusában Lengyel Béla (1897-1988) altábornagy megbízására, a Németországba kivont magyar honvédség parancsnoka lett. Nem sokkal ezután amerikai hadifogságba esett, s többet nem tért haza Magyarországra!
1945 júniusában, távollétében, lefokozták illetve elbocsátották a honvédségtől, mellyel egyidejűleg a Budapesti Törvényszék háborús bűnösnek nyilvánította. Mühltal (Németország) településen, 1946 májusában életre hívta az antikommunista Magyar Szabadság Mozgalmat, amely az 1939. évi országgyűlés jogfolytonosságát hirdette. 1946. november 12-én Kótai Zoltán dr. (1914-1980) római katolikus pap, magyar-amerikai lelkész írásban kérte föl Kisbarnaki Farkas Ferenc főcserkészt, hogy álljon az emigráns szervezet élére és megbízólevelet is adott részére. 1947 márciusának elején, gróf Teleki Pál halálának 6. évfordulójához kapcsolódó fölhívással tette meg az első lépést az emigrációs magyar cserkészet megszervezése érdekében, és április 3-i hatállyal életre hívta a Teleki Pál Magyar Cserkész Munkaközösséget.
1951. március 15-én – több mint kétéves szünet után – Kisbarnaki Farkas Ferenc kiadta a 22. sorszámú, s egyben utolsó, főcserkészi körlevelét. Az előző két bekezdésben közöltek forrása: Marosvári Attila: A magyar cserkészet az emigrációban 1945 és 1956 között (Budapest 2004.), 36., 39. és a 348. oldal.
Altötting (Bajorország tartomány, Németország) kisvároshoz tartozó Gutenberg-kastélyban, Szent István király ünnepén – 1947. augusztus 20-án – hajnali 03 órakor tartotta az Országgyűlés, Képviselő- és Felsőházának együttes első ülését, melyet báró Feilitzsch Berthold dr. (1867-1949) a hungarista Parlament Felsőházának korábbi alelnöke és Spett Ernő, volt mezőtúri képviselő vezetett. /Külön megjegyzendő, hogy e jelentős esemény előtti napon (augusztus 19-én) a CIC (Counter Intelligence Corps) nevű amerikai katonai elhárító szolgálat – Rosenheim (Bajorország tartomány, Németország) kisvárosi kirendeltségének egy állig fölfegyverzett – különítménye jelent meg Altötting-ben és magyarázatot kért, miféle gyűlésezést folytatnak, ezen a „NYILAS ÖSSZEESKÜVÉSEN”!!! Az Altöttingi Országgyűlés második összejövetelét, még aznap, augusztus 20-án, délután – miután a politikusok délelőtt részt vettek a Szent István király zarándoklat, egyházi ünnepségein, melyet Kótai Zoltán dr. pápai prelátus szervezett 12.000 (tizenkétezer!!!) fő részvételével, tartották, melyen Kisbarnaki Farkas Ferencet választották megbízott miniszterelnöknek.
/Külön megemlítendő, hogy Altötting városkának magyar vonatkozásai is vannak. A kalandozó magyarok a Karoling-dinasztia kihalása (987) után elpusztították Altötting települést és csodával határos módon, csak egy Mária-szobor maradt épen. A XVI. századtól kezdve, Európa neves búcsújáró helyei közé tartozik. Egy kegykápolna falába, az említett zarándoklat emlékére, magyar nyelvű illetve szövegű emléktábla került!/ Az Altöttingi Országgyűlés történéseit és a városka magyar vonatkozásait, Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza 1945-1985 (Budapest 1989) című munkájának, I. kötete, 1. fejezete (Az altöttingi országgyűlés) fölhasználásával tártuk tisztelt Olvasóink elé.
Miután a várt nemzetközi támogatást – a világ zsidóságának nyomására – nem kapta meg, Kisbarnaki Farkas Ferenc 1949 májusában lemondott tisztségéről. 1950. március 30-án – távollétében – életfogytiglani fegyházra, teljes vagyonelkobzásra, állásvesztésre és politikai jogainak 10 évre történő fölfüggesztésére ítélték, mely verdiktben bizonyára közrejátszottak az altöttingi események is!!!
Kisbarnaki Farkas Ferenc nagy ívű újságírói pályáját igazolja, hogy az alábbi 10 (tíz!!!) magyar nyelvű, nyugat-európai és tengerentúli sajtóorgánumban publikált, melyek felsorolásához hívjuk segítségül, Németh Mária: Külföldi magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok címjegyzéke és adattára 1945-1970. (Budapest 1972.) és Nagy Csaba: A Magyar Emigráns Irodalom Lexikona (Budapest 2000.) című köteteket, melyek közül az előbbiből – a Kádár-rezsimben – mindössze 500 (ötszáz!!!) példány készült illetve a könyvtárakban, zsidó-kommunista parancsra, 1990-ig, úgynevezett „zárt anyag”-ként őrizték! DÉL-AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG (Buenos Aires, Argentína, hetenként jelent meg); DÉL-AMERIKAI MAGYARSÁG (Buenos Aires, Argentína, hetenként); ÉLETÜNK (Croydon, Anglia, kéthavonként); HADAK ÚTJÁN (München, Bajorország tartomány, NSZK, havonként); MAGYAR NÉP (Buenos Aires, Argentína, hetenként); MAGYAROK ÚTJA (Buenos Aires, Argentína, kéthetenként); NEMZETŐR (München, Bajorország tartomány, NSZK, kéthetenként); NEMZETVÉDELEM (München, Bajorország tartomány, NSZK, havonként); NYUGATI MAGYARSÁG (Montreal, Quebec állam, Kanada, havonként) és a SZÉTSZÓRT PARAZSAK (Köln, Észak-Rajna-Westfália tartomány, NSZK, szerkesztette: Fenyvessy Jeromos dr. (1915-1970) domonkos (OP) szerzetes és Kisbarnaki Farkas Ferenc, a megjelenés gyakoriságát, nem közlik a forrásművek!)
Kisbarnaki Farkas Ferenc honvéd altábornagy, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia parancsnoka, országos főcserkész, a Szálasi-kabinet kormánybiztosa, az emigráns Teleki Pál Magyar Cserkész Munkaközösség megalapítója, az 1939-es országgyűlés jogfolytonosságát hirdető, antikommunista Magyar Szabadság Mozgalom életre hívója, az Altöttingi Országgyűlés megválasztott miniszterelnöke, író, publicista, igaz magyar hazafi – 30 esztendeje –, életének 88. évében, Arnstorf (Bajorország tartomány, NSZK) településen hunyt el 1980. április 14-én.
Kisbarnaki Farkas Ferenc emlékének, kötetei felsorolásával adózunk: 1./ Beszámoló a Magyar Cserkész Szövetség 1938. évi nemzetvédelmi munkájáról (Budapest 1939.) 2./ Minden ember honvéd (Budapest 1941.) 3./ Tatárhágó visszanéz (Buenos Aires 1952.) 4./ Az előző, német nyelven: Kämpfe um den Tataren-Pass (Köln/Rhein 1953./ és az 5./ Az altöttingi országgyűlés története (München 1969.) Forrás: Új Magyar Életrajzi Lexikon II. kötet (Budapest 2001.), 511. oldal és a német nyelvű kötet címe Nagy Csaba: A Magyar Emigráns Irodalom Lexikona (Budapest 2000.), 517. oldaláról való.
Bellák Frigyes - Jövőnk.info
Szombathely
