Úgy tűnik, a kereszténység elleni fellépés intenzívebbé vált a liberális oldalról. A pápa és más vallási vezetők személyét ért támadások, botrányok egyre hangosabbak, egyre elterjedtebbek. A liberális média vélt vagy valós történeteket kürtöl világgá, amelyek a céljaik szerint lejárató jellegűek.
Nem érthető azonban, hogy a liberalizmus és annak médiája, amely az emberi (pontosabban zsidó) jogokért való álságos küzdelemtől a legsötétebb romlottság reklámozásáig jutott el, mi kivetnivalót talál az általa kiteregetett valóban mocskos ügyekben. Azok a szennylapok, amelyek a legtorzabb aberrációkat reklámozzák napi szinten, és szócsövei a fiatalságot megrontó szabadosságnak, miért támadják ugyanezeket az elfajzásokat? Mintha nem vennék észre, hogy gyalázkodásaik és propagandájuk ugyanarra az oldalra irányul. Miközben a liberális oldal sír, hogy Moszkvában és Belgrádban szétverik a buzimenetet, kiállnak a buzik és többé-kevésbé (mert teljesen még nem mernek) a pedofilok jogaiért, addig a buzikat és pedofilokat keresik az egyházban, hogy azokat megszégyenítsék. Az ő felfogásuk szerint örvendezniük kellene, hogy az általuk haladónak gondolt elfajzások terjednek. De nem ezt látjuk.
Más kérdés, hogy hogyan fordulhatott elő az a helyzet, hogy az egyházban (pontosabban magukat egyháznak nevező képződményekben) ilyesmi történik. Valahogy ezek az esetek mintegy gondos tervezésnek köszönhetően megszaporodtak az utóbbi évszázadban, különösen annak második felében, amikor a liberális felfogás és a zsidók elfogadása elterjedt az egyházakban. Minden kompromisszum, amely a kiegyezést jelentette a világhatalommal és a cionizmussal, ebbe az irányba tolta az egyházi szerveződéseket. A liberalizmus hatására kialakult modern teológia és a legújabb dogmák ürességükkel mind addig gyengítették a hitet, hogy az azt befogadók végül elvesztették ellenállóképességüket a sötétség erőivel szemben. Ma már tehát könnyű kompromittálhatóvá tenni valakit a tömegből, majd gyorsan leleplezni, ehhez az egyházak vezetése csendben, titokban, vagy nyíltan még segédkezik is. A rágalmazás ugyanúgy sokkal könnyebb.
Más részről, érdemes lenne megnézni azoknak a családfáját, akik valóban és kétséget kizáróan gyanús ügyletekbe keveredtek. Vajon mennyi közülük a zsidó származású? Vajon a liberális média minden ügyet kitereget-e, amelyről tud, vagy csak azok egy részét? Mikor fogunk hallani Donáth László, Erdő Péter ügyeiről és a rabbik erkölcstelen életviteléről, sikkasztásairól? Bizonyára a cionista ügynökök személye tabu, pedig ott lehetne igazán vájkálni. Mikor fogunk leleplező írásokat és elítélő nyilatkozatokat olvasni a filmgyárak ártalmas tevékenységéről, és mikor fogják követelni a legszigorúbb felelősségre vonást, szigorúbbat mint az egyházak esetében? Mikor fogunk olvasni a fehér faj kiirtásának egy külföldi egyetemen is reklámozott és hirdetett ideológiájáról, mint dicsőséges zsidó eszméről? Csak hallgatás lesz addig, amíg az őrjöngő zsidóság a káoszban ismét nem gyilkolhat és mészárolhat kedvére, mint a világháborúkat követő években, kiélve elmebeteg dühét? Amíg az orvlövészeik elő nem kerülnek a gazdasági összeomlás pillanatában, és kommandósaik ártatlanok és védtelenek ezreinek vérét nem onthatják a kiválasztottak céltudatosságával? Miért nem kerülnek elő cikkek arról, hogy Palesztínában most is ez folyik, és ezt szánják minden nemzetnek? Hogy a liberális eszmeiség minden modernségével együtt európaiak millióit tüntette el minden nemzetből? Magyarországról legalább kétmillió magyart? Hogy a népirtás ma nem fegyverekkel, hanem ideológiákkal folyik, és ennek a hazugságnak ma több az áldozata, mint minden más fegyvernek? Hogy Izrael megszűnése és a zsidók kiáramlása ezt a pestist terjesztené el mindenütt?
Visszatérve az egyházakhoz: a liberálisok támadják csak az általuk irányított, cionista, még egyháznak nevezett képződményeket. Már alig érdekel ez valakit. Ezzel az ostobasággal tegyék magukat is nevetségessé, gyengítsék nyugodtan pozícióikat. Az a stratégia, ami egy évszázaddal ezelőtt még valahogy működött, ma már nem fog. A világ túllépett ezen, és a jövő eseményein semmit sem változtat.
Tamási Attila – Jövőnk.info
