Pünkösd: az Egyház születésnapja

"Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, akik tőle kérik." (Lk 11,13)

A Szentlélek a Szentháromság harmadik személye, az Atyának és Fiúnak Lelke, aki húsvét után 50 napra, ill. a mennybemenetel után tíz napra jött el a tanítványokra és őket apostolokká avatta.

"És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának.
És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol űlnek vala.
És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és űle mindenikre azok közül.
És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Lélek adta nékik szólniok." (ApCsel 2, 1-4.)

A Szentlélek jelképei

Földi szavaink elégtelenek a Szentlélek Isten jellemzésére, ezért az Ige jelképekben beszél Róla. A legjellemzőbb hasonlatok: SZÉL, TŰZ, VÍZ, LÁMPÁS, AJÁNDÉK, PÁRTFOGÓ, GALAMB, PECSÉT, ZÁLOG, KENET.

Az első pünkösdön 3000 ember tért meg és keresztelkedett meg. Ezek nem magányosan, Robinson-módon élték hívő életüket, hanem közösségben: "És foglalatosak valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben.." (ApCsel 2,42)

A Szentlélek egyik iránya felülről lefelé tart, merőleges, vertikális: Istennel köt össze. Másik iránya vízszintes, horizontális: embertársainkkal kapcsol egybe.

Őseink pünkösdi szokásai

A tavasz ünneplésének ősi magyar szokása a pünkösdölés. A falu népe kimegy egy tisztásra vagy legelőre, ahol a legények különböző vetélkedőkön mérik össze erejüket és "pünkösdi királyt" választanak maguk közül. Ő a legénybíró egy esztendeig.

A lányok által tartott szokás a pünkösdi királynéjárás. több kislány közül egy fehér ruhába öltözik, fejére koszorút és fátyolt borítanak, ami az arcát is eltakarja. Két kislány megy elől, kettő hátul s középen a lefátyolozott pünkösdi királyné, kezükben virágot, karjukon kis kosarat tartanak. Bekopognak az ismerős házakhoz, megkérdezik, szabad-e megmutatni a pünkösdi királynét. A tessékelésre a lányok belépnek és többek között ezt éneklik:

Mi van ma, mi van ma?
Piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz
A második napja.
András pajtás, bukrétás.
Jól megfogd a lovadnak száját,
Ne tipossa, ne tapossa
A pünkösdi rózsát!

Befejezvén az éneklést, háromszor is magasra emelik a kis királynét, s mondják: "Ekkora legyen a kendtek kendere!" - s közben lekapják róla a fátylat. A kislányok a játékért kis kosarukba süteményt, diót, almát kapnak.

Sok helyen hajnalban a lányok fehér lepedővel harmatot szedtek, s megfürödtek a patakban. Ezzel is a megújulást segítették. Az állatokat zöld ággal ékesítették, s az "életvesszővel" meg is veregették őket.

Források:
"Megtaláltuk a Messiást!", Budapest 1990.
Kósa László, Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra, Holnap kiadó, 2006.
Czárán Eszter: Világnak Virága, 2005.

Összeállította: Németh Krisztián – Jövőnk.info