Az Apostolok Cselekedeteiben olvashatjuk a Szentlélek kitöltéséről, hogy hogyan és miképpen ment végbe a Jeruzsálemi gyülekezetben.
„1. És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának.
2. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala.
3. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül.
4. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.
5. Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélő férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak.
6. Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni.
7. Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, a kik szólnak?
8. Mimódon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, a melyben születtünk?
9. Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadócziában, Pontusban és Ázsiában,
10. Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Cziréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok,
11. Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait.
12. Álmélkodnak vala pedig mindnyájan és zavarban valának, egymásnak ezt mondván: Vajjon mi akar ez lennie?
13. Mások pedig csúfolódva mondának: Édes bortól részegedtek meg.” (Apostolok Cselekedetei, 2, 1-13)
Ezután következik Péter prédikációja, amelynek hatására sokan tértek meg. Krisztus ígérete a Vígasztalóról ekkor teljesedik be. Emlékezzünk vissza, hogy Krisztus még a kereszthalála és feltámadása előtt, az utolsó vacsorán mit mond a Szentlélekről a tanítványainak:
„1. Ezeket beszéltem néktek, hogy meg ne botránkozzatok.
2. A gyülekezetekből kirekesztenek titeket; sőt jön idő, hogy a ki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik.
3. És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem.
4. Ezeket pedig azért beszéltem néktek, hogy a mikor eljő az az idő, megemlékezzetek róluk, hogy én mondtam néktek. De ezeket kezdettől fogva nem mondottam néktek, mivelhogy veletek valék.
5. Most pedig elmegyek ahhoz, a ki küldött engem; és senki sem kérdezi tőlem közületek: Hová mégy?
6. Hanem, mivelhogy ezeket beszéltem néktek, a szomorúság eltöltötte a szíveteket.
7. De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok.
8. És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében:
9. Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem;
10. És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem;
11. Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett.
12. Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok.
13. De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek.
14. Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek.
15. Mindaz, a mi az Atyáé, az enyém: azért mondám, hogy az enyémből vesz, és megjelenti néktek.” (János evangéliuma, 14, 1-15)
János evangéliumában sok olyan tanítás van, amelyeket Krisztus az apostoloknak mondott, és itt találhatjuk a legkevesebb leíró, történeti részt. Mondhatjuk azt is, hogy ez az evangélium koncentrál leginkább a lényegre.
Itt ebben az idézett részben egyszersmind meghatározásra kerül a bűn és az ítélet fogalma is, vagyis hogy a bűn a hitetlenség. Nem lehet pedig olyasvalamiben hinni, amelyet az ember nem hallott, nem olvasott és nem értett meg, ezért szükséges és fontos hogy az ember Krisztus tanításait olvassa az evangéliumban, és azok szerint éljen. Nem emberi tanítások vagy hagyományok, hanem az igaz isteni tanítás szerint. Az evangélium és hit nélküli életért pedig csak a bűn és az ezért járó büntetés jár az embernek.
Tamási Attila – Jövőnk.info
