Hain Péter (1895-1946) rendőrfelügyelő, magyar királyi kormánytanácsos, Horthy Miklós kormányzó személyi detektívje, a „Magyar Érdemrend Lovagkeresztje Zöldszalagon” kitüntetés tulajdonosa, a Sztójay- és a Szálasi-kormány Állambiztonsági Rendészetének vezetője, Bécsben 1945. április 1-jén létrehozója az Állambiztonsági Rendészet törzsének, igaz magyar hazafi. 115 éve Károlyfalva (Zemplén vármegye) kisközségben született 1895. május 31-én.
24 éves korától, 1919-1920-ig, már jelentős szerepet játszott a zsidó-kommunista terror (1919. március 21-augusztus 1.) utáni – szökésben lévő – bolsevista személyek fölkutatásában illetve elszámoltatásában.
Hain Péter 1925-től a Budapesti Rendőr-főkapitányság, dr. Hetényi (Hofbauer) Imre (1871-1946) orvos, jogvégzett rendőrtiszt vezetése alatt álló, Politikai Osztályán folytatta működését, ahol a baloldali ügyek specialistája volt, hiszen vezető és irányító tevékenységet végzett minden kommunistagyanús nyomozásban. Nagy érdeme volt a zsidó Rákosi (Rosenfeld) Mátyás (1892-1971) 1925. szeptember 25-i elfogásában illetve letartóztatásában, valamint Fürst Sándor (1903-1932) kommunista felforgató lumpenproletár és az úgyszintén zsidó Sallai (Hollaender) Imre (1897-1932) bolsevista bűnöző, 1932. július 15-én történt őrizetbe vételében.
Még 1930-ban a „Magyar Érdemrend Lovagkeresztje Zöldszalagon” kitüntetést adományozták részére. Kiváló nyomozói tevékenységéért – 1939-ben – kormánytanácsos címmel jutalmazták és Horthy Miklós személyi biztonságának őrizetére rendelték ki, mely munkaköréhez tartozott a kormányzó kísérése külföldi útjain és a Budapestre érkező idegen államfők illetve államférfiak biztonsága feletti őrködés.
A Sztójay-kormány megalakulása (1944. március 22.) után újjászervezték a politikai rendőrséget és létrehozták az Állambiztonsági Rendészetet, melynek vezetőjévé Hain Pétert nevezték ki, azonban Lakatos Géza (1890-1967) kormánya, keménykezűségükre hivatkozva, leváltotta Hain Pétert és legközelebbi munkatársait, nevezetesen Cser István Hubát (1908-1947), dr. Koltay (Kundicz) Lászlót (1902-1946), Kotsis Imrét és dr. Wayand Tibort (1890-1949). Hain Pétert még a Nyilaskeresztes Párthoz való kiváló kapcsolatai miatt is elmarasztalták!!!
A hungarista hatalomátvétel (1944. október 15.) után Hain Péter és a vele együtt elbocsátott személyek is visszakerültek az Állambiztonsági Rendészet kötelékébe, akik az újbóli kinevezéseiket Vajna Gábor (1891-1946) belügyminiszternek köszönhették. Hain Péter és Bajtársai azonnal munkához láttak. Egyik legsikeresebb akciójuk Kállay Miklós dr. (1887-1967) korábbi miniszterelnök elfogása volt, aki a német csapatok bevonulásakor (1944. március 19.) a budapesti török követségre menekült. Innen – végül nem kis nyomásgyakorlás árán – önként jött ki és adta föl magát. Ezen sikeres cselekedetéért, Vajna Gábor belügyminiszter dicséretben részesítette Hain Pétert. Forrás: Rubicon, 2004/11. szám, 21. oldal.
A másik bátor tette alkalmával, a portugál követ rezidenciáját, amely Galgagyörk (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) nagyközség egyik házában volt, Hain Péter hét detektívjével rohamozta meg azért, mert a külföldi diplomata bújtatta a zsidó Gábor Vilmos budapesti ékszerészt és családját, akik 3 (három!!!) bőröndre való ékszereiket is rejtegették. A rendőrhatóságnak ellenszegülő portugál követ és a zsidó ékszerész súlyos sérüléseket szenvedett. Forrás: Népbírósági Közlöny, 1946. március 2. szám, 11. oldal.
/Ezen sorok írója (B.F.) zárójelben, de nem mellékesen jegyzi meg illetve teszi föl a kérdést: Háborús viszonyok között, honnan származott az említett három bőröndre való ékszer???/
Budapest ostromakor, Hain Péter megszervezte a rendőrség kitelepítését és a fővárosban mindössze 30 fős csoportot hagyott, a többieknek Vas vármegyébe kellett költözniük, annak székhelyére Szombathelyre, valamint Sárvár és Vép nagyközségekbe. Hain Péter és közvetlen környezete, Albertkázmérpusztán (Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye) rendezkedett be.
/Külön meg kell említenünk illetve részletesebben leírnunk, hogy hol is helyezkedett, helyezkedik el Albertkázmérpuszta? Hain Péter kitűnő stratéga lévén választotta ideiglenes lakóhelyéül Albertkázmérpusztát. Akkoriban a Német Birodalom és Magyarország határának egy háromszög alakú kiszögelésében terült illetve napjainkban az osztrák-magyar határ közvetlen közelében terül el. A trianoni békeparancs előtt közigazgatásilag Féltorony (Moson vármegye) nagyközséghez, 1920 után Hegyeshalom (Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye) nagyközséghez, 1945 után pedig Várbalog (Győr-Moson-Sopron megye) kisközséghez tartozott illetve tartozik. Annak ellenére, hogy Albertkázmérpuszta lakott hely, a következő hivatalos nagy léptékű térképeken sem került föltüntetésre: 1./ Magyarország Közigazgatási Térképe (1941) méretarány 1:500.000. 2./ Magyar Köztársaság Közigazgatási Térképe (2001) méretarány 1:550.000. Az előbbiek megismerésén túl fontos közölni, hogy Albertkázmérpuszta a lakott területektől távol, akkoriban csak földúton volt megközelíthető, ami a sík fekvése miatt, titkon nem volt lehetséges. Két vasútvonal illetve azok állomásai között terül el, nyugatra kb. 6 km-re Féltorony, keletre kb. 12 kilométerre Mosonszolnok.
Ezen megemlékező írás szerzője (B.F.) bízik abban, hogy kellőképpen részletesen föltárta Albertkázmérpuszta kiváló stratégiai helyzetét, amit a jelenleg ott lakó 21 Honfitársunk sem vesz rossznéven, amiért Hain Péter egykor lakhelyéül választotta!!!/
Hain Péter és Bajtársai a zsidó-kommunizmus elől, 1945. március 29-én hagyták el Magyarországot (Albertkázmérpusztát) ellenben a megfutamodás helyett Bécs városában április 1-jén fölállították az Állambiztonsági Rendészet törzsét. Innen Németországba távoztak, ahol még újra megvetették lábukat, hiszen az utolsó szabad táborhelyük Ramsdorf (Bajorország tartomány) település vendéglőjének kuglizóhelyisége volt.
Hain Pétert és Bajtársait végül az amerikai hatóságok elfogták és valamennyiüket átadták illetve visszaszállították Magyarországra. Budapesten a Rendőrség Politikai Osztálya (RPO) hallgatta ki őket.
Dr. Ambrus József népügyész készítette el a vádiratot, melyről a Népbírósági Közlöny, 1946. március 2-i száma, a 11. oldalon számol be „A népügyész összeállította Hain Péter és pribékjei teljes bűnlajstromát” című, több mint egy oldal terjedelmű írásban, melyből azt is megtudhatjuk, a 12. oldalon, hogy a népbírósági tárgyaláson a vádat dr. Ambrus József ügyvéd, megbízott népügyész fogja képviselni, a politikai ügyész pedig Losonczy Géza (1917-1957) a Szabad Nép munkatársa lesz.
A zsidó-kommunista Budapesti Népbíróság illetve a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) is, Hain Pétert jogerősen kötél általi halálra ítélte illetve fölakasztották, melynek tényét publikálja a Népbírósági Közlöny, 1946. szeptember 19-i száma, a 7. oldalon „190 háborús bűnöst ítélt halálra a népbíróság” című, egy oldal terjedelmű írásában.
Hain Péter rendőrfelügyelő, magyar királyi kormánytanácsos, Horthy Miklós kormányzó személyi detektívje, a „Magyar Érdemrend Lovagkeresztje Zöldszalagon” kitüntetés tulajdonosa, a Sztójay- és a Szálasi-kormány Állambiztonsági Rendészetének vezetője, Bécsben 1945. április 1-jén létrehozója az Állambiztonsági Rendészet törzsének, igaz magyar hazafi, életének 52. évében, Budapesten hunyt el 1946. június 27-én.
A nemzeti érzelmű illetve elkötelezettségű magyarság, alig több mint egy év múlva emlékezik Hain Péter mártírhalálának 65. évfordulójára.
Bellák Frigyes - Jövőnk.info
Szombathely
