Hogyan működik?
Az éjjellátó eszközök az objektíven keresztül gyűjtik a környezeti háttérfényt (csillagfény, holdfény vagy infravörös fény). Ez a fény, mely ugyanúgy fotonokból áll, mint a látható fény, a fotókatód csőbe jut, és az a fotonokat elektronokká alakítja. Az elektronokat ezután elektronikai és kémiai folyamattal sokszorosra erősítik. Az elektronokat egy foszforképernyőre irányozzák, ahol az erősített elektronok újra látható fénnyé alakulnak, melyet szemünk az okuláron keresztül érzékel. Az szemünk által látott kép ekkor már a megfigyelt jelenet tiszta, zöldes színű újjáalkotása.
1. Objektív
2. Fotókatód
3. Mikrocsatornás lemez
4. Magas feszültségű tápegység
5. Foszforernyő
6. Okulár
Az éjjellátó, precizitástól (képminőségtől) függően 1., 2., 3. vagy 4. generációs lehet. A generációs besorolás attól függ, hogy az adott készülékben milyen fényerősítő ballon található. Az éjjellátó szíve és lelke a fényerősítő ballon.
Az 1. generáció a világon jelenleg legelterjedtebb éjjellátó típus. A fentiekben leírt alapelvek használatával az 1. generációs egységek az elérhető fényt több ezerszeresére növelik. Ez a technológia jelenleg bárki számára elérhető, ám jóval borsosabb áron, mint amennyit valójában ér.
Egy első generációs éjjellátóval, telihold esetén, csillagfényes éjszakán akár 250 méterről kivehető egy álló ember alakja (észlelési távolság), de kissé felhős, vagy csak csillagfényes éjszaka esetén ez a távolság csupán 100-150 méter.
1. kép: Ló, 110 méterről… Nem sok látszik belőle…
Az első generációs éjjellátók hibái, melyek alapján a második generációs fejlesztések történtek, a következők:
Halk sípolás mialatt a készülék be van kapcsolva. (Ezt a sípoló hangot a magasfeszültségű tápegység generálja)
A kép széle körül homályos lehet. Ezt geometriai torzításnak nevezik.
Amikor lekapcsoljuk az 1. generációs készüléket, egy ideig még zölden világíthat.
A távolság nem érzékelhető jól, sokszor előfordult, hogy szovjet harckocsizók kidöntötték a garázskaput, vagy nekimentek különböző tárgyaknak azért, mert becsapta őket szemük, miközben az éjjellátót használták.
A 2. generációt elsősorban a bűnüldöző szervek, a hadseregek és más hivatalos személyek használják. Magyarországon második generációs, vagy annál fejlettebb éjjellátót civil személy nem vásárolhat, tartása bűncselekménynek minősül. Civilek számára azért tilos a használata, mert illetéktelen kezekben veszélyessé válhat, például, ha egy orvvadász, vagy egy betörő ilyesmivel van felszerelve, abból nagy baj lehet. Az 1. és 2. generációs egységek közötti fő különbség a mikrocsatornás lemez, más néven az MCP. Az MCP elektron erősítőként működik, és közvetlenül a fotókatód mögött található. Az MCP több millió, rövid, párhuzamos üvegcsőből áll. Amikor az elektronok áthaladnak ezeken a csöveken, azok újabb elektronok ezreit bocsátják ki. Ez a külön folyamat teszi képessé a 2. generációs egységeket arra, hogy az 1. generációnál sokkal nagyobb mértékben erősítsék a fényt, ezáltal fényesebb és élesebb képet eredményezve. A második generációs éjjellátókkal telihold esetén, csillagfényes éjszakán akár 500 méterről kivehető egy álló ember alakja, de kissé felhős, vagy csak csillagfényes éjszaka esetén ez a távolság akár 300 méter is lehet.
2. kép: Árok 150 méterre, nyomjelző lövedékek kb. 700 méterre
A 3. generáció és a második közötti különbség egy érzékeny vegyszer, a gallium arzenid hozzáadása a fotókatódhoz, így a 2. generációnál fényesebb és élesebb képet hoztak létre. A cső élettartamának növeléséért egy ion barrier (ionokat visszatartó vagy gátló) filmet használtak. A 3. generáció képességei messze túlszárnyalják az előző kettőt, ezt a mellékelt kép is bizonyítja, melyet egy kevés csillagfénnyel megvilágított terepen készítettek. A harmadik generációs éjjellátókkal telihold esetén, csillagfényes éjszakán akár 650 méterről kivehető egy álló ember alakja, de kissé felhős, vagy csak csillagfényes éjszaka esetén ez a távolság akár 350-400 méter is lehet.
3. kép: Lövészpáncélos, mellette légvédelmi rakétát indító katona. Távolság kb. 400 méter.
A 4. generációs technológia az éjjellátó szemüvegek, és egyéb éjjellátó készülékek katonai felhasználói számára tökéletesebb éjszakai működési hatékonyságot tesz lehetővé. A negyedik generációnál eltávolították az ionokat visszatartó réteget – de a gallium arzenid bevonat megmaradt -, így a mikrocsatornás lemez magasabb jel zaj arányt kínál, mint a 3. generáció, viszont rövidebb az élettartama. A kapuzó tápegység tovább javítja a feloldást erős fényviszonyok mellett, és a csökkentett fénykoszorú minimumra csökkenti az erős fényforrásokból származó interferenciát. Ezek a továbbfejlesztések a rendszerek észlelési távolságát is lényegesen növelik. A negyedik generációs éjjellátókkal telihold esetén, csillagfényes éjszakán akár 750 méterről kivehető egy álló ember alakja, de kissé felhős, vagy csak csillagfényes éjszaka esetén ez a távolság még 500 méter is lehet. A harmadik és negyedik generáció közti különbséget a két kis kép igyekszik szemléltetni.
3. gen 4. gen
4. kép: Rakétatüzérség, 4. generációs éjjellátóval megfigyelve
Az éjjellátó optikák fejlődése folyamatos, következő állomásuk valószínűleg a színes képet adó csövek lesznek, ám ezek még gyerekcipőben járnak, és egyelőre igény sincs a negyedik generációnál komolyabb éjjellátókra.
Jász Gábor - Jövőnk.info
