Hindy Iván (1890-1946) vezérezredes, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia német nyelvtanára és belbiztonsági előadója, a Szálasi-kormány idején Budapest katonai parancsnoka, a Buda vári Kitörés Hadművelet egyik vezetője, igaz magyar hazafi – 120 éve – Budapesten született 1890. június 28-án.
Római katolikus vallású szülei: Hindy Géza dr. (1850-1895) MÁV tisztviselő és Ziska Ilona. Nagybátyja: Hindy Árpád dr. (1843-1898) lapszerkesztő. Apai nagyszülei: Hindy Iván dr. (1800-1875) ügyvéd valamint táblabíró és Nehéz Júlia. Nagyapja testvéröccse: Hindy Mihály (1807-1870) római katolikus pap, Vácott latin és magyar nyelvtanár. Apai dédszülei: Hindy János kisbirtokos és Kovács Kata. Hindy Iván testvérbátyja: Hindy Zoltán dr. (1880-1951) jogász és politikus. Forrás: 1./ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. kötet (Budapest 1896), 881-886. hasáb. 2./ Hortobágyi Jenő: Keresztény Magyar Közéleti Almanach I. kötet (Budapest 1940.), 388-389. oldalak. 3./ Új magyar Életrajzi Lexikon III. kötet (Budapest 2002.), 287. oldal.
Hindy Ivánt Kassa (Abaúj-Torna vármegye) városában, a Gyalogsági Hadapródiskola elvégzése után, 1909-ben zászlóssá avatták, majd a 32. közös gyalogezredben kezdte meg katonai pályáját.
1914 októberétől az előbbiekben említett ezred, tartalékos tiszti iskolájában oktatótiszt. 1915-1918-ig a 32. gyalogezred menetszázadának parancsnoka. 1918 októbere és 1919 februárja között, a megnevezett ezredben, szolgált különböző tiszti beosztásokban.
A zsidó-kommunista terror (1919. március 21-augusztus 1.) idején megvált a hadseregtől és csak Horthy Miklós kormányzóvá választása (1920. március 1.) után lépett vissza, ahol a Vezérkari Főnökség nyilvántartó irodájába kapott vezénylést, később a Honvédelmi Minisztérium (HM) VI. – 2. osztálya bécsi kirendeltségénél hírszerző tiszt.
1928-ban a 2. honvéd gyalogezred zászlóaljparancsnoka és 1929 márciusától a főiskolai hallgatók iskolájának vezetője, valamint hadtestének belbiztonsági előadója. 1930-ban ismét visszahelyezték a 2. honvéd gyalogezredhez. 1933 elején őrnagyi rendfokozatban Budapest székesfőváros testnevelési és népgondozó kirendeltségének vezetője. Ezt követően, 1933-1939-ig, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia német nyelvtanára és belbiztonsági előadója.
1940-től ezredesi rendfokozatban a Honvédség Főparancsnoksága fegyelmi és becsületügyi előadója, ezt követően pedig a Honvéd Vezérkar Főnökségének fegyelmi és becsületügyi osztályának vezetője.
1942 novembere és 1944 októbere között az 1. hadtest beosztott tábornoka. A hungarista hatalomátvétel (1944. október 15.) sikerét, igaz magyar hazafiként, igen nagy mértékben elősegítette azzal, hogy az 1. hadtest közigazgatási vezetőjeként, saját parancsnokát, Aggteleky Béla (1890-1977) tábornokot letartóztatta, mellyel megakadályozta, hogy a Budapesti Helyőrség nem lépett föl Horthy Miklós mellett, sőt többségük átállt a hungaristák oldalára!
Hindy Iván, mint az 1. hadtest parancsnoka, 1944. november 28-án a következő rendeletet adta ki:
„1./ A szökés bűntettére rögtönbíráskodás van elrendelve, és az ellenséghez szökött, s utóbb kézrekerült személy – mint hazaáruló – kegyelemre nem számíthat.
2./ Az ellenséghez szököttek saját vagyonát zár alá veszik és elkobozzák.
3./ Valamennyi szökevény hozzátartozóitól megvonják a hadisegélyt.
4./ Aki most, Hazánk e sorsdöntő napjaiban gyáván vagy hitványul kivonja magát a katonai szolgálat teljesítése alól, és megszökik, számoljon azzal, hogy nemcsak saját személyében halálbüntetéssel bűnhődik, hanem hozzátartozóit is a legnagyobb veszélybe dönti, mert a katonaszökevények minden hozzátartozóját is felelősségre vonják, s így azok a katonaszökevény rokonuk miatt is a legsúlyosabban fognak bűnhődni.”
Forrás: Karsai Elek: A budai vártól a gyepűig 1941-1945 (Budapest 1965.) 606. oldal.
Szálasi Ferenc (1897-1946) nemzetvezető, 1944. december 6-án Hindy Iván vezérezredest kinevezte Budapest katonai parancsnokának.
Hindy Iván a Buda vári Kitörés Hadművelet során, 1945. február 12-én, a bolsevisták fogságába esett, akik átadták a magyar hatóságoknak. Az év júniusában lefokozták és a honvédségtől kicsapták.
1946 februárjában előzetes letartóztatásba helyezték és a Budapesti Népbíróság, Molnár-tanácsa, 1946. április 10-én s 11-én „tárgyalta” Hindy Iván és társai „ügyét”. Forrás: Népbírósági Közlöny, 1946. április 6-i szám, 16. (Utolsó) oldal.
/Külön megjegyzendő, hogy az Új Magyar Életrajzi Lexikon III. kötetének (Budapest 2002.), 286-287. oldalain, a Hindy Iván szócikkben, tévesen közölték a Budapesti Népbíróság tárgyalásának időpontját, ami 1946 júniusa helyett, valójában a fenti Népbírósági Közlöny szerint 1946. április 10-e és 11-e! A Révai Új Lexikona IX. kötetében (Szekszárd 2002.) a Hindy Iván szócikk (796. oldal) nem tartalmazza a Budapesti Népbíróság tárgyalási terminusát!/
Hindy Ivánt a zsidó-kommunista Budapesti Népbíróság kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, mely büntetését az ugyanolyan összetételű magyarellenes Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT), 1946. augusztus 29-én megerősítette.
Példátlan módon, még aznap délután fölakasztották, mely gyilkos tett idejének (délután!) forrása: Gulyás-gyűjtemény XIII. kötet (Budapest 1993.), 665. hasáb.
Vitéz Hindy Iván vezérezredes, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia német nyelvtanára és belbiztonsági előadója, a Szálasi-kormány idején Budapest katonai parancsnoka, a Buda vári Kitörés Hadművelet egyik vezetője, igaz magyar hazafi, életének 57. évében, Budapesten hunyt el 1946. augusztus 29-én.
A nemzeti érzelmű illetve elkötelezettségű magyarság 14 hónap múlva emlékezik Hindy Iván vértanúhalálának 65. évfordulójára.
Vitéz Hindy Iván Bajtárs!
Mi nem felejtünk el sohasem, mert a Buda vári kitörés élén, az Isten-Haza-Család egységéhez hűen, a keresztény és nacionalista nemzetek Európáját védtétek az istentelen „modern” barbarizmus ellen és mártírhalálod utat mutatott illetve mutat, mely örök életre példaképnek marad!
Bellák Frigyes – Jövőnk.info
Szombathely
