Az orosz páncéltörő rendszerek fejlesztésének lendülete csak nem akar megtörni, szerencsére. Egy, a nagy nyilvánosság előtt kevésbé ismert, ám annál életrevalóbb megoldásként a KBM mérnökei létrehozták a Krizantém névre hallgató, tankok és repülő célok ellen is alkalmazható rakétarendszert.
Alvázként a BMP-3-ast választották, melyben a kétfős kezelőszemélyzet – harcjármű vezető, és a parancsnok, aki irányzó is egyben – foglal helyet a homlokpáncél mögött, egymás mellett.
A BMP-3 alváz jól manőverezik nehéz terepen is, valamint úszóképes – tehát kétéltű –, és ellátták tömegpusztító fegyverek elleni védelemmel is.
A deszantteret megszüntették - hisz gyalogságot nem szállít -, így a deszanttér helyén ki tudtak alakítani egy tárolót, a 13 darab tartalék rakétának, valamint a konténereket az indítóállványra automatikusan töltő mechanikus kar számára.
Fegyverzete az egyik legújabb fejlesztésű rakéta típus, a 9M123-as Khrizantema, mely nemcsak páncélozott célok, bunkerek ellen bevethető, hanem légicélok ellen is éppoly hatékony lehet, valamint a rendszer névadója is egyben. Az indítósíneken egyszerre két rakétakonténer „tartózkodik”.
A rakéta szuperszonikus sebességre képes (1,2 Mach, vagy 400 m/s), maximális hatótávolsága 6000 méter, élesítési távolsága 400 méter. A rakéta a Kornet rendszer továbbfejlesztett változata, de nem csak lézeres vezetősugárral irányítható, a célravezetést a járművön található doppler radar is végezheti, mely légicélok esetén megbízhatóbb, mint a félaktív lézeres irányzás. A tűzvezető rendszer a radarral egyszerre két célt is képes támadni, de lehetséges az egyik rakéta doppler radaros célravezetése, miközben az irányzó a lézer-vezetősugárral másik célpontot támad. A radarvezérléssel a rakéta természetesen nem csak légicélt tud támadni, hanem földi célok ellen is bevethető, például sűrű ködben, amikor a lézeres irányzás lehetetlen lenne.
A 9M123-as rakétának több változatát is elkészítették. Létezik tandem-kumulatív robbanófejes, és termobárikus példány is. A kumulatív robbanófejes verzió páncéltörő képessége a reaktív páncélon túl, 1100 milliméter.
A rendszer gyenge pontjaként megemlíthető, hogy a tervezők elfelejtettek védőfegyvert felszerelni a páncéltestre, így a gyalogosok támadásaira a személyzet maximum a saját kézifegyvereivel tud válaszolni. A védelmi fegyverek hiánya azt feltételezi, hogy harckocsi alakzatok, egységek támogatására, védelmére tervezték.
Jász Gábor - Jövőnk.info
