Szilágyi Erzsébet a 1410-es évek elején született Szilágyi László és Belyeni Katalin gyermekeként. A középbirtokos család 4 gyermeke közül Mihály és Erzsébet érte meg a felnőttkort. A fiatal lány 1430 körül Hunyadi János felesége lett. Házasságukból 2 gyermek született, László és Mátyás. A két gyermek nevelése - a kor szokásai szerint - hamar kikerült Erzsébet kezéből. Férje 1456-ban a török felett aratott nándorfehérvári győzelem után a pestisjárvány áldozata lett. Az idősebb fiú, László lett a család feje, ám V. László király megfosztotta az országos főkapitányi tisztségtől, holott ezt a Hunyadi fiú örökölte volna apja után.
Erzsébet történelmi szerepe azzal a jelenettel kezdődik, amikor megesketteti a királyt, hogy fiainak nem lesz bántódása Cillei Ulrik meggyilkoltatása miatt. (Cillei Ulrik - Albert király alatt cseh helytartó, a Hunyadiak ellen táplált gyűlölete abból eredt, hogy nem szerette volna őket a trónon látni, fondorlatait a többszöri ünnepélyes kibékülések dacára is folytatta ellenük.) Mint ismeretes, V. László az esküjét azonnal megszegte, Lászlót lefejeztette, Mátyást pedig fogságba ejtette. Erzsébet testvérével, Szilágyi Mihállyal zsoldosokat toborzott, ás hadat üzent az uralkodónak. A fontosabb ütközeteknél maga is jelen volt. Az ellenségeskedésnek a király hirtelen halála vetett véget. A trón megüresedése folytán megindult a harc a hatalomért. Ettől fogva minden erejét megfeszítette azért, hogy fiát, Mátyást a trónra emelje. Ehhez a család nagy birtokai és fegyveres ereje adta az alapot. Az eredmény nem maradt el, Mátyást királlyá választották, Szilágyi Mihályt pedig 5 évre kormányzónak. Ezután fiától és mindenkitől megbecsülve élt nyugodtan birtokait igazgatva, többnyire Óbudán. Eredeti iratainak, rendeleteinek, utasításainak egész halmazát őrzi az Országos Levéltár. Fellépett a visszaéléseket elkövető hivatalnokokkal szemben, jobbágyait megvédte a hatalmaskodó uraktól. Megkövetelte a törvények betartását. Mint korának igazi gyermeke, nem mulasztotta el kegyes cselekedetekkel kimutatni vallásos érzületét, templomot építtetett, s gyakran megajándékozta az egyházat. 1473, augusztus 8-án Óbudáról írt levelében arra kérte a pápát, hogy Kapisztrán Jánost, férjének lánglelkű és szent életű bajtársát sorolja a szentek közé. Miután törvénytelen származású unokáját 2 évesen elszakították anyjától, a fiút pártfogásába vette, s kitűnő humanista műveltségben részesítette. Végrendeletében őt jelölte meg örököseként. 1483-ban hunyt el, Mátyás a székesfehérvári templomban helyeztette örök nyugalomra.
Szabolcsi Hajnalka – Jövőnk.info
