Az „Aréna” rendszer
A Drozd-2 sikerén felbuzdulva, a KBP tervezőiroda a kilencvenes évek közepére elkészítette az addigi leghatékonyabb, a Drozd-2 képességeit is messze túlszárnyaló aktív védelmi rendszert, melyet Aréna névre kereszteltek.
Az alapkoncepció, a milliméteres hullámhosszú radar megmaradt, ehhez azonban egy jóval modernebb tűzvezető számítógépet kapcsoltak, amire a megnövekedett lefedettség, és a résztöltetek teljes felügyeletét és irányítását biztosító rendszer miatt volt szükség.
Miután a legénység minden tagja lezárta a búvónyílása fedelét, a rendszer aktiválódik, a Doppler radar megkezdi a környező légtér figyelését. Miután észleli a fenyegetést (70-700 m/s-mal közeledő légi cél) a radar célkövető üzemmódra kapcsol, és készenlétbe helyezi a várható becsapódási ponthoz legközelebb lévő védőtöltetet. A működési tartományon belülre érkező rakéta elé kilövi a robbanóanyagot és előregyártott repeszeket tartalmazó kazettát, mely a kellő pillanatban repeszfelhőt képez a fenyegetést jelentő rakéta útjába. A repeszfelhőbe berepülő objektum külső burkolatát a repeszek áttörik, majd a harci részt még a becsapódás előtt elműködtetik, így a járművet már csak a hatástalan és ártalmatlan „fémhulladék” éri el maximum.
Maljutka típusú páncéltörő rakéta harci része, az Arénával való találkozás után
A torony két oldalára szerelt tárolókban elhelyezett résztöltetek – melyek a kiskaliberű lőszerek, és a közelben robbanó lövedékek repeszei ellen páncéllal védve vannak - védőzónája egymást átfedi, tehát ha ugyanabból az irányból még érkezne 1-2 rakéta, azok is megsemmisíthetőek az elműködött résztöltet közvetlen szomszédai által. A rendszer által lefedett terület azimut szerint 220°-290°, vertikálisan maximum +15°, a résztöltetekből összesen 26 darab található a tárolókban.
(A továbbfejlesztett Arena rendszer már a tornyon körbeforgó tárolóval rendelkezik, tehát az egy irányból közeledő objektumok megsemmisítése mindaddig lehetséges, amíg el nem fogy az összes védőtöltet.)
A rendszer mindenidős, tehát időjárástól és napszaktól függetlenül alkalmazható, akár menet közben is.
Becsapni elég nehéz, ugyanis a radar nem indítja meg a védelmi mechanizmust kiskaliberű lőszerek, lassan repülő objektumok (pl: madár, vagy a tank felé hajított kő, fémtárgy) ellen. Az RPG-30-as páncéltörő rakéta viszont hatékonyan alkalmazható ellene, mivel ez a fegyver csalirakétát használ, és éppen az ilyen védelemmel ellátott járművek ellen lett kitalálva. (Erről a fegyverről az „RPG család legújabb üdvöskéi” című cikkünkben írtunk bővebben.)
Hátrányaként megemlíthető, hogy aktivált állapotában a harcjárművet gyalogság nem kísérheti, a résztöltetek működés közben ugyanis éppoly veszélyesek a baráti élőerőre, mint az ellenséges rakétákra.
Ennek ellenére azért a tervezők gondoltak a gyalogságra is, ha a rendszer aktív állapotban van egy fényjelzés látható a radarárbócon, valamint egy hangjelzés is bekapcsol, ha a radar rakétaközeledést érzékel. A hangjelzéstől számítva még simán van néhány tizedmásodperce a közelben ténfergő katonának, hogy gödröt ásson és elbújjon…
Reaktív páncéllal együtt szintén nem alkalmazható.
A felülről érkező, amerikai páncéltörő rakéta, a Javelin ellen a rendszer hatástalan.
Tény, hogy a szovjet-orosz fejlesztéseket alapul véve mind Izrael, mind az USA megkezdte saját aktív rendszerei fejlesztését, és rendszerbe állítását. Izrael Trophy, illetve Iron Fist névre, az USA Quick Kill-re keresztelte saját rendszereit.
Az Arena tömege 1-1.3 tonna, függően a kiépítés típusától és a kazetták számától, működéséhez 1kW áramot igényel.
Jász Gábor - Jövőnk.info
