A VSS Vintorez (Cérnanyeső) fejlesztése a nyolcvanas években kezdődött, ám a sorozatgyártás és rendszeresítése csak 1994-ben indult meg. A VSS-t (vintovka sznajperszkaja specilnaja = különleges mesterlövész puska) elsősorban a belügyi erők (FSB, MVD), és a Specnaz alakulatai igényelték meg, az általuk addig használt, ám a modern kor követelményeinek már nem megfelelő, hangtompítós AK-47, AKM, és a Stechkin APS különleges rendeltetésű pisztoly leváltására.
Az új fegyver fejlesztésének alapkövetelményei a következők voltak:
- állandó hang és fénytompító készülékkel rendelkezzen
- felszerelhető legyen különböző optikai irányzékokkal
- hatásos lőtávja legyen elegendő a városi, utcai harcok során alkalmazott harceljárások kivitelezéséhez
- lőszere 100 méteren belül üsse át az ismert lövedékálló mellény típusokat, katonai sisakokat
A tervezés alapjait az AK-tól kezdték (az orosz fegyvertervezők kézikönyve valahogy így kezdődik: „..mindegy, milyen fegyvert akarsz konstruálni, végy egy AK-t..”), annak gázelvételes elven működő mechanikáját tették az új puskába is. A tüzelési módok terén a félautomata illetve az automata lehetőségek állnak a lövész rendelkezésére, melyek közül az elsütőbillentyű felett található kis karral választhat.
A hangtompító, mely egyben a fegyver csöve is, levehető, ám ilyenkor a különleges lőszer, és a kisebb torkolati energia miatt hatékonysága gyakorlatilag egy Makarov pisztollyal lesz egyenértékű. Tárkapacitása – támogató fegyver lévén – 10, illetve 20 lőszer befogadását teszi lehetővé.
A fegyver felszerelhető éjjellátó (NSZPU-3), és egyéb optikai céltávcsövekkel, de szükség esetére nyílt irányzékkal is ellátták, mely 400 méterig kalibrált, százas osztásokkal.
A válltámasz kompozit műanyagból készül, melynek vállgödörbe illeszkedő felületére cellás elrendezésű energiaelnyelő gumibetétet ragasztottak. Az arctámasz nem alapfelszerelés, de némely (itt nem publikált) fotón látható, hogy felszerelhető rá. Hordhelyzetben három részre lehet szétszedni, a válltámasz, a fegyver, és a hangtompító külön egységet képeznek, a puskához rendszeresített kofferben szállítható egy PSZO-1-es optikai irányzék is.
A puska igazi különlegességét azonban az alkalmazott lőszerek adják, melyek a szubszonikus (hangsebesség alatti) tartományban hagyják el a fegyver csövét, ám rombolóerejük annál nagyobb.
Az SP-5 lőszer 9X39 milliméter, torkolati sebessége 280 m/s, hatásos lőtávja 300-400 méter, a lövedék tömege 16,8 gramm. Ólommaggal szerelt, tehát elsősorban az úgynevezett „puha” célok ellen bevethető, pontossága ezen a lőtávon 1 szögperc alatti, vagyis kiváló. 300 méteren belül átüti a lövedékálló mellényt is.
Az SP-6-os lőszer szintén 9X39 mm, a hatásos lőtávja és a torkolati sebessége is megegyezik, a lövedék tömege azonban csak 16 gramm, és nem ólom, hanem edzett acélmagot használ, ezzel 100 méterről át tud ütni 6 milliméter acélt. Lövedékálló mellények és sisakok ellen 500 méterig hatásos,de a fegyvert ilyen távolságra már nem alkalmazzák.
A fent említett két lőszertípus a különleges lőszerek közé sorolható, emiatt áruk rendkívül magas, de harcászatilag indokolt és szükséges a rendszerben tartásuk.
Kaliber : 9X39 milliméter
Működés : Gázelvételes, forgózáras rendszer
Teljes hossz : 894 mm
Üres tömege : 2,6 kg
Tárkapacitás : 10 vagy 20 lőszer
Tűzgyorsaság : 900 lövés/perc
Maximális hatásos lőtáv : 400 méter
Lövedék kezdősebessége : 280 m/s
Jász Gábor - Jövőnk.info
