A hétfőn Afganisztánban meghalt katonanőt (már nonszensz!) hősi halottá nyilvánították. Erről már kifejtettük a véleményünket, azonban érdemes megvizsgálni a politikai mondanivalót is.
A közelmúltban, az alsóőrsi (egyébként ellentmondásokkal teli, elhazudott) gyilkosság kapcsán szintén felmerült a hőssé nyilvánítás kérdése, ami vitákat is kiváltott. Akkor a meggyilkolt rendőrt nem nyilvánították az elvártak szerint hősi halottá, sőt hagyták lebuzizni. Az indoklás szerint azért, mert gyakorlati hősies viselkedésről nem volt szó – erre esélye nem volt –, így csupán szolgálati halott lett.
Az elhunyt katona esetében a helyzet gyakorlatilag ugyanez, a híradások szerint a támadáskor azonnal életét vesztette. Tehát ha az alsóőrsi eset kapcsán vázolt feltételeket vesszük alapul, nem indokolt az eltérő elbírálás. Mi a különbség a két eset között – azon túl, hogy egyik rendőr, másik katona? Az egyik hazájában teljesített szolgálatot, esküje szerint a népet védte, szolgálta. A másik pedig egy idegen országban volt jelen, megszállóként, egy másik nép ellen.
Tehát a politika dönti el, hogy melyikükből lehet hős. Ahogy a politika határozza meg azt is, hogy egy büntetőügyben lehet-e nyomozni, vagy rá kell húzni az egyik áldozatra. Hogy felismerhetjük-e, milyen szimbólum rajzolódik ki a tűzijátékon?
Ideje lesz kiábrándulni a demokráciából!
Bükkfalvi Roland – Jövőnk.info
