A Fidesz politológiai műhelyének számító Nézőpont Intézet újabb elemzést tett közzé a Jobbik várható szakadásával kapcsolatban. Március végén már vizsgálták a Jobbik törésvonalait, ezekkel akkor mi is foglalkoztunk. Más indíttatásból ugyan, de több ízben mi magunk is ismertettük Vona Gábor pártjának tévedéseit, illetőleg a pártvezetés részéről tapasztalható súlyos hiányosságokat, kijózanító mozzanatokat, fonákságokat, a parlamenti lét tarthatatlanságát.
A Nézőpont Intézet borítékolja megbízóinak helyhatósági győzelmét. Az úgynevezett proteszthangulat (a választók, főleg a Jobbik bázisának kormányellenes hangulata) szerintük megszűnt, hiszen a Jobbik többször is elmondta, hogy a kormány az ő programpontjaikat hajtja végre. Valóban, parlamenti impotenciájának köszönhetően Orbán Viktor néppártja könnyű szerrel fogja ki a szelet a jobbikos vitorlából.
Terítékre kerül a fideszes elemzők írásában a Jobbik egységességének kérdése. Vona igyekszik ugyan egy egységes Jobbik látszatát kelteni kommunikációjában, a valóság ennél jóval árnyaltabb. A pártelnök szerint az eddigi parlamenti munkában jól megfért egymás mellett a radikális és a mérsékelt politizálás, ám a törvényhozási statisztikájuk mérsékelt, szakmai irányba való elmozdulást mutat, a szimbolikus, radikális témákkal szemben.
A csak felületesen, kommunikációban megnyilvánuló egységre további példákat hoz a Nézőpont Intézet. Szó van itt a jobbikos képviselők Magyar Gárdához való viszonyulásáról, illetve a képviselők által a parlamentben megütött hangnemről. Vona gesztusokat tesz ide-oda. A demokratikus mérce szerint mérsékelt Pősze Lajost le is mondatták a Gárdától való elhatárolódás miatt. Három képviselői hangnem van jelen a Jobbikban: a Sneider Tamás és Zagyva György Gyula által képviselt radikális "szárny", a Balczó Zoltán és Pősze Lajos nevével fémjelzett mérsékeltek, illetve a Rozgonyi Ernő és Nyikos László-féle tartózkodó politizálás. E három különböző stílus egyben a frakciónak a nemzeti radikalizmushoz való viszonyát is mutatja.
A vidéki alapszervezetek és a budapesti vezetés közötti feszültségek is problémát okozhatnak. A fideszes elemzők szerint itt is a radikalizmushoz való viszonyról van szó. Meg kell említenünk, hogy a vidéki alapszervezetek nem a politikai korrektséget kérik számon a budapesti vezetésen. Az alapszervezetek áldozatos munkája segítette be a parlamentbe a pártot, de a pozíciók elosztásán ez nem igazán látszódott.
A Nézőpont szerint végső soron a belső politikai töredezettség (radikalizmus/mérsékelt politika) és az ellenségkép hiánya (a balliberálisok eltűntek, a kormánypárt pedig látszólag lekenyerezi a radikálisokat) miatt fog kudarcot vallani a Jobbik az őszi önkormányzati választásokon, majd szépen lassan szétszakadni.
A fideszes politológusok tehát elvégezték a házi feladatot, felhívták a figyelmet a Jobbik problémáira. A mi elemzéseink - érthető okokból - kevéssé osztják a Fidesz házi elemzőinek külső anyagában megfogalmazott következtetéseket. Belső használatra a kormánypárt felső vezetése minden valószínűség szerint más anyagot kap, másoktól. A Nézőpont Intézet pedig természetesen szép summát a felületes munkáért.
Hegyi Viktor Botond – Jövőnk.info
