Lorántffy Zsuzsanna
1600-ban született, valószínűleg Ónod várában, a református nagybirtokos Lorántffy Mihály és Zeleméri Kamarás Borbála gyermekeként. 1608-ban apja megszerezte Sárospatak várát, gyermekkorát Zsuzsanna nagyrészt itt töltötte. Édesanyja váratlan halála után édesapja Andrássy Katát vette el, aki gondos nevelésben részesítette Zsuzsannát és testvérét, Máriát. Egy féltestvérük is született: Kata.
Zsuzsanna komoly, művelt kisasszonnyá serdült, a háztartásban is jártasságot szerzett. Szülei korai halála után a rokonok megpróbálták a gyerekeket kiforgatni a vagyonukból. Szerencsére Zsuzsanna megismerkedett a 23 éves borsodi főispánnal, ónodi kapitánnyal, azaz Rákóczi Györggyel. Hamarosan házasságot kötöttek, 2 hasonló gondolkodású ember lépett ekkor tartós, harmonikus szövetségre.
Akkoriban ritkaságnak számított főúri körökben a szerelmi házasság, de fennmaradt levelezésük ékes bizonyítéka annak, hogy közöttük szerelem, később mélységes szeretet és összetartozás volt. Mindkét család - de főleg a Rákócziak - részéről mindent elkövettek azért, hogy megakadályozzák házasságkötésüket, de Rákóczi Györgyöt nem lehetett eltéríteni szándékától. Házasságukból 4 fiú gyermek született, de csak György és Zsigmond érte meg a felnőttkort.
A békés családi életbe beleszólt a politika, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben felszólította Rákóczi Györgyöt, hogy csatlakozzék hozzá, és segítse a protestánsokat. A háborúskodás idején Lorántffy Zsuzsanna igazgatta a birtokokat, gondoskodott a katonák ellátásáról.
1630-ban Bethlen Gábor halálával megüresedett a trón, melyet Rákóczi György foglalt el. Zsuzsanna férje oldalán tevékenyen részt vett a családi birtokok kormányzásában, majd a Habsburg-ellenes hadjáratok idején a katonafogadásokban és csapatszervezésekben is. Kiváló gazda és kertész volt, valamint nagy pártfogója a kálvinista egyházi és iskolai intézményeknek. A pataki kollégium sorsa különösen szívügye volt. Kitűnő feleség és jó anya volt, s mint fejedelemasszony a szórakozás, fényűzés helyett szorgos munkás életet élt, igyekezett jó célokra, mások hasznára fordítani anyagi javait és politikai befolyását. Miközben a nemes ifjak politikával és katonáskodással ismerkedtek az udvarban, a fejedelemasszony betegápolásra, hímzésre, a háztartás minden csínjára-bínjára tanította a kisasszonyokat.
1644-ben Rákóczi György ismét bekapcsolódott a 30 éves háborúba, előtte azonban fiát II. Rákóczi György néven társuralkodóvá választatta, ám az államügyekben való döntés jogát feleségére bízta. Zsuzsanna ismét helytállt: irányította a családi és fejedelmi birtokokat, a katonákat ellátta lőszerrel, élelemmel.. A hadjárat sikeresen végződött, de Rákóczi György egészsége igencsak leromlott, 1648-ban halt meg Gyulafehérváron. Fia foglalta el az erdélyi trónt, ám heves, meggondolatlan természete igencsak sok kárt okozott. A mélyen megrendült Zsuzsanna férje halála után élete végéig sötét gyászruhát és fehér özvegyi kendőt viselt. Zsigmond fiával visszatért Sárospatakra, szenvedései azonban nem értek véget, kisebbik fia és felesége hirtelen eltávoztak. Az özvegy jótékonykodásban keresett enyhülést fájdalmára, iskolákat, templomokat építtetett, kórházakat rendeztetett be. Fia, II. Rákóczi György fejedelem egyre több keserűséget okozott, 1657-ben ugyanis hadjáratot indított a lengyel korona megszerzéséért - anyja hiába próbálta lebeszélni. A hadjárat súlyos vereséggel végződött, ráadásul a török szultán, mivel engedélye nélkül indult a háború, megfosztotta őt a tróntól, valamint a török és tatár seregekkel többször feldúlatta Erdélyt. Lorántffy Zsuzsannát megviselték ezek az események, aggódott fia és Erdély jövőjéért, egyre többet betegeskedett. Örömökben és keserűségekben gazdag élete 1660 tavaszán ért véget.
(A tokaji aszú megszületésének krónikája szerint Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, Sepsy (másképpen: Szepsi) Laczkó Máté, aki a nagyasszony birtokán a szőlőtermelést irányította, az akkori hadi események miatt a szüretet novemberig késleltette. A szőlők emiatt megtöppedtek, összeaszalódtak, így a borok édesebbek, tüzesebbek lettek.)
Szabolcsi Hajnalka – Jövőnk.info
