Napjainkban, amikor nemzetünk a rablókapitalizmus igáját viseli, érdemes rávilágítani néhány olyan kérdésre, melyre a jelen hungarizmusa kínál csak megoldást. A téma, mely ezúttal megvilágítást igényel, igen súlyos és nemzetérdekű probléma, szélesebb rétegeket érint.
Mint tudjuk, jelenleg hazánkban a hasznos(!), értékteremtőnek nevezhető munkát végzők száma a 2 milliót sem éri el. Ha ezen az adaton mélyebben elgondolkozunk, és van egy kis fogalmunk a termelési mutatókról, nem nehéz rájönni, hogy valami nagyon nincs rendben. A probléma gyökere egyértelműen lelki bajokra vezethető vissza, melyért egyértelműen a jelenleg fennálló rendszer és irányítói a felelősek! Ellenpéldaként, mint annyiszor, a III. Birodalmat lehetne felhozni, ahol a nemzeti öntudat és a szociális életérzés olyan szintet ért el a nemzet körében, hogy a válságtól fetrengő Németországot a meghirdetett munkacsata-tervvel talpra állították, viszonylag igen rövid időn belül. Ma az embereket egyáltalán nem érdekli, hogy milyen teljesítménnyel, hatékonysággal végzik el munkájukat, de miért is érdekelné őket?! Teljes mértékben igaza van annak, aki azt mondja: - minek hajtsak? - azért, hogy nagyságos úr (szemét kapitalista) hóbortjait finanszírozzam?! Sajnos ma a kétkezi munkást (manapság munkásöntudat egyszerűen nem létezik!) lépten-nyomon kihasználják, jogait tiporják, személyére csupán mint profit forrásra tekintenek, az emberi hozzáállás vele szemben egyenlő a nullával!
Gondoljunk csak olyanokra, hogy ha valaki el mer menni betegszabadságra, akkor már az állásával játszik, de a hivatalosan járó szabadság kiadása is sokszor elmarad. (Vagy berendelik szabadság alatt.) A szakszervezetet, mint megoldást említeni szinte felesleges, azon okból kifolyólag, hogy a közösségeket, de még a kezdeményezéseket is atomjaira bombázták szét. Persze a kor kihívásainak megfelelően felépített szociális társadalomban, ahol az állam szavatolja az igazságos bánásmódot a munkás részére, nincs szükség szakszervezetekre és hasonló megoldásokra sem. Itt nem arról van szó, hogy nincs szükség az érdekvédelemre. De ha belegondolunk abba, hogy a feszültséget maga a rendszer okozza, akkor rájövünk csakhamar arra, ha értékrendjében és felfogásban radikálisan ellentétes eszmerendszer kerül a jelenleg fennálló "rend" helyébe, akkor rengeteg ilyen és ehhez hasonló probléma megszűnne!
Kun György – Jövőnk.info
