Budinszky László (1895-1946) ügyvéd, szélsőjobboldali országgyűlési képviselő, evezősként tagja a híres Pannónia nyolcasnak illetve Európa-bajnok, a nemzetvezetői intézmény létesítésére vonatkozó törvényjavaslat kidolgozója, a Szálasi-kormány tagja, igaz magyar hazai – 115 éve – Budapesten született 1895. október 24-én.
Evangélikus vallású szülei: Budinszky Károly és Környey Berta. Forrás: Hortobágyi Jenő: Keresztény Magyar Közéleti Almanach I. kötet (Budapest 1940.), 149. oldal.
Középiskolái befejezése után – az első világégés miatti katonai szolgálata végett – még 31 éves koráig – 1926-ig – tanult!!! A budapesti egyetem jog- és államtudományi karán, a Keleti Kereskedelmi Akadémián valamint a József Műegyetem közgazdaságtudományi karán folytatta stúdiumait. Végezetül a budapesti egyetemen, jog- és államtudományi doktori oklevelet szerzett.
Felsőfokú tanulmányait megszakítva, önként jelentkezett és vonult be katonának az első világháborúba, majd rövid szolgálata után, szibériai fogságba esett. 29 (huszonkilenc!!!) hónapot töltött rabságban és három ízben szökést kísérelt meg, míg végre az utolsó próbálkozása sikerrel járt. Forrás: 1./ Hortobágyi Jenő: Keresztény Magyar Közéleti Almanach I. kötet (Budapest 1940.), 149. oldal. 2./ Rubicon, 2004/11. szám, 13. oldal.
1926-tól Budapesten ügyvédi irodát tartott fenn és ettől kezdve a keresztény jogász közélet egyik élharcosa lett.
1935-ben belépett Rassay Károly dr. (1886-1958) Szeged (Csongrád vármegye) szabad királyi város országgyűlési képviselőjének polgári Demokrata Pártjába. Forrás: Rubicon, 2004/11. szám, 13. oldal.
1938-tól, igaz magyar hazafiként, a szélsőjobboldali politikai csoportosulások tagja, nevezetesen a Nemzeti Frontnak, majd a Nyilaskeresztes Pártnak.
Budinszky László dr. a politikai közszereplését 1939-ben kezdte, amikor az év májusában nyilaskeresztes programmal Rétság (Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye) kisközség és kerületének országgyűlési képviselőjévé választották.
/Külön megemlítendő, hogy Nógrádban, Veszprém vármegyéhez hasonlóan, mind lajstromon, mind pedig az egyéni kerületekben 30-30 ezer (!!!) szavazatot kapott a Nyilaskeresztes Párt. Forrás: Lackó Miklós: Nyilasok, nemzetiszocialisták 1935-1944 (Budapest 1966.), 175. oldal./
1940-től, németül és olaszul beszélő honatyaként, Szálasi Ferenc (1897-1946) a Nyilaskeresztes Párt vezetőjének protokollfőnöke. Forrás: Rubicon, 2004/11. szám, 13. oldal.
Budinszky László dr. politikai szerepvállalása mellett, jelentős föladatot töltött be a sportéletben is, hiszen hosszú időn át evezőse volt a Pannónia Evezős Egyesületnek. A híres Pannónia nyolcas tagjaként, külföldön több sportversenyt és Európa-bajnokságot is nyert. Csónakos pályafutásának forrása: Hortobágyi Jenő: Keresztény Magyar Közéleti Almanach I. kötet (Budapest 1940.), 149. és a 150. oldal.
Evezősként ügyésze a Pannónia Evezős Egyesületnek és a Magyar Turista Egyesületnek. Forrását lásd az előbbiekben.
1943. március 31-én Csia Sándor dr. (1894-1946) és Szöllősi Jenő dr. (1893-1946) képviselőtársaival a Nyilaskeresztes Párt Képviselőcsoportjának emlékiratát adták át Horthy Miklós kormányzónak „Magyarország tekintélyi állammá való átalakításának szükségességéről”, mely beadvány befejező részét idézzük:
„/…/ HÓDOLATTAL KÉRJÜK FŐMÉLTÓSÁGODAT, HOGY PÁRTVEZETŐNKET, SZÁLASI FERENCET, AKINÉL NINCS HŰSÉGESEBB ALATTVALÓJA, FOGADJA KIHALLGATÁSON. ADJON ALKALMAT ARRA, HOGY ELŐADHASSA KIBONTAKOZÁSI TERVÉT, AMELY, SZERINTÜNK, EGYEDÜL ALKALMAS A RENDSZER VÁLSÁGÁNAK MEGOLDÁSÁRA. KÉRJÜK, HASZNÁLJA FEL AZ ORSZÁGÉPÍTÉS JÖVENDŐ MUNKÁJÁBAN A NEMZETISZOCIALIZMUS MAGYAR MEGTESTESÜLÉSÉNEK, A HUNGARIZMUSNAK SZERVEZETT MOZGALMÁT, AMELY A MAGA RÉSZÉRŐL VÁRJA FŐMÉLTÓSÁGOD PARANCSAIT. A MAGYAR NEMZET ÚJ ESZMÉKBEN FOGANT TÖMEGERŐI FŐMÉLTÓSÁGÚ KORMÁNYZÓ ÚR ORSZÁGLÁSA ALATT MEG FOGJÁK VETNI AZ ÚJ EZREDÉV ALAPJAIT.”
Forrás: Magyar Országos Levéltár: Horthy Miklós titkos iratai (Budapest 1962.), 371. és a 372. oldal.
/Külön megjegyzendő, hogy a kormányzói kabinetiroda, csak több mint 5 (öt!!!) héttel később, 1943. május 8-án, adta át Horthynak elolvasásra a levelet. Szálasi Ferencet, Horthy 1943-ban nem fogadta!!!??? Forrását lásd a fentiekben./ A hungarista hatalomátvétel (1944. október 15.) után, a Szálasi-kormány igazságügyminisztere 1945. március 28-ig. Budinszky László dr. nevéhez fűződött illetve Ő készítette el a nemzetvezetői intézmény létesítésére vonatkozó törvényjavaslatot.
Igazságügyminiszterként a Nyilaskeresztes Párt soproni szervezetének 1944. december 14-i nagygyűlésén, mint ünnepi szónok, a többi között a következőket mondotta:
„/…/ HA MA NEM FANYALOGTAM, NEM RÉMÜLDÖZTEM, AKKOR MÁR EGY TÉGLÁVAL TÖBBET HORDTAM AHHOZ AZ ÉPÜLETHEZ, AMELYBEN A HIT ÉS BIZALOM LAKIK. /…/ ARRA KÉREM A MAGYAR TISZTET ÉS LEGÉNYSÉGET, HOGY LEGYEN VILÁGNÉZETE ÉS HIGGYEN A HUNGARIZMUSBAN. A HUNGARIZMUS NEM NÉMET UTÁNZAT. DE HA AZ VOLNA IS, AZ SEM BAJ.” Forrás: Karsai Elek: A budai vártól a gyepűig 1941-1945 (Budapest 1965.), 613. oldal.
Budinszky László dr. 1945-ig a Budapesti Ügyvédi Kamara Felügyelőbizottságának és a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülésének vezetőségi tagja. Forrás: Révai Új Lexikona III. kötet (Szekszárd 1998.), 760. oldal.
1945 tavaszán a zsidó-kommunizmus elől Németországba menekült, ahol amerikai fogságba került. 1945. októberében adták ki a „magyar” hatóságoknak illetve hozták haza. A zsidó-kommunista Budapesti Népbíróság, 1945 decemberében, mint háborús bűnöst, kötél általi halálra ítélte, mely verdiktet a Népbíróságok Országos Tanácsának (NOT), I. számú tanácsa, a zsidó Bojta (Burger) Ernő Béla vezetésével, 1946. február 25-én, jóváhagyott. a NOT tárgyalási idejének valamint az I. számú tanácsa vezetője megnevezésének forrása: Népbírósági Közlöny, 1946. február 23-i szám, 16. (utolsó) oldal.
Budinszky László dr. ügyvéd, szélsőjobboldali országgyűlési képviselő, evezősként tagja a híres Pannónia nyolcasnak illetve Európa-bajnok, a nemzetvezetői intézmény létesítésére vonatkozó törvényjavaslat kidolgozója, a Szálasi-kormány tagja, igaz magyar hazafit, életének 51. évében, Budapesten akasztotta föl illetve gyilkolta meg az átkozott zsidó-kommunista hatalom 1946. március 9-én.
A nemzeti elkötelezettségű magyarság nem egészen fél év múlva, 2011. márciusában emlékezik a 65 esztendeje mártírhalált szenvedett Budinszky László dr.-ra.
Bellák Frigyes, Szombathely – Jövőnk.info
