A gyökérzónás szennyvíztisztítás a korszerű, környezetbarát szennyvíztisztítás egyik típusa, ahol a szűrés a növények gyökérzete és a töltőanyag szemcséinek felületén történik mikroorganizmusok jelenlétében. Népszerű eljárás szerte a világon, főként az USA-ban, NY-és É-Európában és Ausztráliában. Hazánkban népszerűtlen eljárás, melynek hátterében a csatornázási pályázatok rendszere és a kevés tapasztalat áll. Az első külföldi telepek a 70-es évek végén épültek, hazánkban pedig 1991-ben, Tóalmás községben.
A technológia energiaszükséglet nélkül üzemel, kihasználva a természet által adott lehetőségeket. A növény (nád, gyékény, nyárfa) gyökérzetével biztosítja a talaj porozitását és a tisztítás oxigénigényét. Az eljárás előnyeihez tartozik még, hogy alacsony karbantartási és üzemeltetési költségei mellett nincs szükség gépészeti berendezésekre, sem elektromos energiára. Ezenkívül nem igényel állandó felügyeletet, csekély és esetenkénti élőmunkát igényel. Jelentős még az esztétikai értéke a természetbe és tájba való illeszkedése.
A gyökérzónás műtárgyak földműves kialakítású medencékből állnak, melyekbe megfelelő anyagú töltetet helyeznek el, majd ebbe ültetik a növényzetet. A medencében elhelyezett töltet anyaga lehet homok, kavics, zúzalék, talaj vagy ezek keveréke. Bár az elmúlt 10 év szakirodalma a széles körben kutatott eltömődési folyamatok miatt, kizárólag jó szivárgási tényezőjű anyagok (frakcionált homok, frakcionált kavics) beépítését javasolja. A beültetett növényzet gyökérzete megfelelő telepítés, illetve műtárgy-kialakítás esetén teljesen átszövi a szűrőtöltetet. A gyökérzónás medencében a szennyvíz tisztítása összetett (fizikai, kémiai, biológiai) folyamatok révén megy végbe. A fizikai folyamatok (ülepedés, szűrés, adszorpció, stb..) hatására nagymértékben csökken a lebegőanyagok és a kolloidok mennyisége, míg a tisztítandó folyadék szerves anyag, növényi tápanyag illetve nehézfém tartalma kismértékben csökken. A kémiai (abszorpció, kicsapódás, bomlás, stb..) illetve biológiai-biokémiai folyamatok (növényi illetve bakteriális anyagcsere, enzimatikus reakciók, stb..) révén csökken a tisztítandó szennyvízben lévő szerves anyag, mikro-szennyező, nehézfém, növényi tápanyag valamint a vírusok és baktériumok egyedszáma. A biológiai lebontást a műtárgyban több tízezer baktérium- és gombafaj végzi. A nádágyak nagysága a tisztítandó szennyvíz mennyiségétől függ. Mélységük kb 80 cm, a szigetelést agyaggal vagy fóliával. oldják meg. A szennyvíz áramlása és a lebontási folyamatok a talaj felszíne alatt történnek (nincs szaghatás), a lebontási, tisztítási folyamatok télen is működnek (mert a talaj szigetelő hatása, lebontási folyamatok saját hőtermelési hatása). Az elfolyó tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezethető.
Alkalmazható Magyarországon korszerű közműpótlóként, települési, ipari vagy mezőgazdasági szennyvíztisztítóban másodfokú tisztítóként csak korlátozottan alkalmazható. Ezek:
- A település lakos száma 2000 fő alatti, különösen javasolt vizsgálni a 600 fő alatti településeknél
- A befogadó 3-as vagy 4-es vízminőség-védelmi kategóriájú (amennyiben a befogadó élővíz)
- A befogadó nem nitrát-érzékeny terület vagy nem vízbázis-védelmi terület (amennyiben a befogadó a talaj és talajvíz)
- Olcsón vagy ingyen (önkormányzati tulajdonban) áll rendelkezésre, a szennyvíztisztító telep építésére alkalmas terület
Szóba jöhet még intenzív technológiájú telepek utótisztítójaként is. Saját telken is kiépíthető a rendszer, ha az megfelel vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi jogszabályoknak, illetve a tisztított szennyvíz elvezetésére van befogadó patak, vízelvezető csatorna, vagy megfelelő terület, hogy a tisztított szennyvíz a telken tárolható, vagy a talajban elszikkasztható legyen.
Szabolcsi Hajnalka – Jövőnk.info
