Még kicsiny tüzek vagyunk,
de megéghetsz mi tőlünk.
Vállvetve egy sorson
lángtengerbe ömlünk.
Mi vagyunk a jövő!
A bűnösök rémálma.
Elsöpörjük mind azt,
Ki a harcban utunk állja.
Visszatérünk mindig!
minket kár temetned.
Nem változtunk semmit,
eszménk újra terjed.
Nap gyermekek vagyunk!
A világosság fátyla.
S majd tűzgolyóként csapunk le
e pusztuló világra!
Sz. G. Pécs, 2002. 08. 23.


