Már közel a zord tél, elbújtak a rovarok, ne feledkezzünk meg kedves énekesmadarainkról! Viszont az etetésnek is vannak szabályai, amit ha valaki nem tart be, jobb, ha el sem kezdi, mert nagyobb kárt csinál, mint hasznot.
Már a tél előtt érdemes félretenni a szalonnabőrt, a diópucolás során a nehezen hámozható darabokkal se bajlódjunk, inkább tegyük el, majd a madarak kicsipegetik. Magyarországon elég a fagyos, ónos esős időszak beálltával elkezdeni az etetést, és legkésőbb a költési idő kezdetéig (április vége) be is kell fejezni. Erre nem csak azért van szükség, hogy a kényelmes csipegetéstől áttérjenek a kertünk hernyó-, bogár- és egyéb kártevőmentesítésére, madárvédelmi oka is van. A megfigyelések szerint néhány tapasztalatlan cinegepár a fiókáit az etetőben maradt, héjas napraforgóval etette, akik ezt nem tudták megemészteni, és elpusztultak. Emellett a fiókáknak nagyobb szükségük van a fehérjedús táplálékra, mely növekedésük, fejlődésük szempontjából nélkülözhetetlen.
Fontos még, hogy ha már úgy döntöttünk, elkezdünk etetni, akkor azt folyamatosan csináljuk! Hiszen ha a már odaszokott madarakat csak az üres etető várja, azzal sokat árthatunk, mert az éhes madarak képesek nagyon messziről is odarepülni az élelem reményében, s ezzel rengeteg energiát emésztenek fel, amit ha aztán nem tudnak pótolni, akár egyetlen fagyos éjszaka alatt elhullhatnak. Tehát ha már nem túl nagy a nyüzsgés az etető körül, valószínűleg ideje kitakarítani és újratölteni.
Alaposan válasszuk meg az etető helyét, a körülötte lévő nagy forgalom ugyanis a környék ragadozóit is vonzza. A karvaly ugyan elragadhat néha egy gyenge vagy beteg madárkát, de ez a természet rendje, neki is túl kell élnie a telet, vérengzést nem csinál, amit megfog, meg is eszi, sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a környék macskái, mert ezek jóllakottságuk ellenére is előszeretettel vadásznak merő unalomból, s az éhes madár figyelmetlenebb. Nyílt, jól belátható (de azért ne túl forgalmas, zajos) helyre tegyük az etetőt, ahol a lopakodó cicus könnyebben észrevehető. A földről is etethetünk, de erre is vonatkozik a nyílt, búvóhely néküli terület. A leveleket söpörjük el, illetve a hó ellen húzzunk fölé cölöpökre erősített nejlont, szétvágott zsákot vagy nádszövetet. Etetőnek akár egy középtájt kivágott flakon is megteszi, amit felakaszthatunk egy fára, de megfelelő megoldás egy kifúrt, jól rögzített margarinosdoboz is, amiből a hólé elfolyhat. 
Fából, ágakból azonban mutatósabb és praktikusabb etetőket is készíthetünk, nem is nehéz, csak arra figyeljünk, hogy a madarak jól megközelíthessék és a környezetüket is szemmel tarthassák. Szintén mutatós és egyszerűbb megoldás a kókuszdióhéj és a lopótök is. Okos ötlet még gyümölcsöt (pl. almát) szúrni a faágakra.
Ha panelban lakunk, akkor is lógathatunk flakont az erkélyről, de az ablakpárkányra is szórhatunk eleséget.
Legalkalmasabb eleség az olcsó, kicsi, fekete szemű napraforgómag, ennek magasabb az olajtartalma, mint a csíkosnak. Akkor se keseredjünk el, ha sok közte törött, megrepedt, néhány madárnak ugyanis gyengébb a csőre, ezekkel könnyebben boldogulnak, emellett a kisebb termetűek, mint a vörösbegy és az ökörszem meghálálják, ha apróbb szemű magokat (pl. kölest) is szórunk közé. Egyszerű a madárkalács elkészítése is, mindössze egy üres műanyagdoboz kell hozzá, amibe megmelegített zsírt öntünk (használt is jó, ha pl. tojást sütöttünk, amit nem sóztunk meg) és bele a magokat, összetört diót szórjuk. Ne felejtsünk el egy madzagot is lógatni a keverékbe, majd ha kihűlt, kiszedni, és lefagyasztani a felhasználásig. Ha már napközben is fagyok vannak, ki is tehetjük apró barátaink nagy örömére. Emellett rakhatunk ki még főtt rizst, zöldséget és tésztát, de nagyon szeretik a lágy sajtot és a főtt tojást is. Gondoskodjunk itatóról is, amelyet a befagyás miatt gyakrabban kell ellenőrizni, langyos vízzel pótolni.
TILOS!
Fontos, hogy a sózott, pirított "szotyi" ártalmas a madarakra! Ugyanez igaz a sózott szalonnára is. Emellett szigorúan tilos kenyérmorzsával etetni! A kenyér ugyanis nedvesség hatására erjedni kezd, gyomor- és bélgyulladást, az állat elhullását okozhatja!
Ha megfelelően etetjük vendégeinket és türelmesek vagyunk, sokáig figyelhetjük a boldog, csivitelő madárhadat, és sok ritka, áttelelő fajt is megcsodálhatunk, nem utolsó sorban pedig gyermekünknek is jó példát mutatunk állat- és környezevédelemből, az önzetlen segítőkészségből, egy madárhatározó segítségével pedig feledhetetlen élményt szerezhetünk, ahogy közösen azonosítjuk a látogatóinkat, amivel aztán iskolában is eldicsekedhet.
Szánjuk hát rá az időt és az energiát, meg azt a nagyon kevés pénzt, amit ezerszer fölöslegesebb dolgokra is költhetnénk, és segítsük át kedves madarainkat ezen a nehéz, sok áldozatot követelő évszakon!
Havasi Csenge – Jövőnk.info
