A kazettás lőszerek (tüzérségi lőszerek vagy légibombák) eredete a második világháborúig nyúlik vissza, amikor még a klasszikus tömeghadseregek ellen jó hatásfokkal lehetett alkalmazni őket.
A kazettás bomba elsősorban az ellenség élőereje, páncélos csoportosulásai és repülőterei ellen alkalmazható hatékonyan.
Működési mechanizmus:
A kazettás bombák általában egyszer használatos fegyverek de létezik olyan, amely a hordozó eszközre erősítve marad, és csak a résztölteteket szórja ki, így a bázisra visszatérve a bombatest újratölthető, újra felhasználható.
Az egyszer használatos kazettás bomba esetében a bombatest kioldás után eltávolodik a repülőgéptől, majd azon a távolságon, ahol a résztöltetek szóródása már nem veszélyezteti a repülőgépet a bomba köpenyét piropatronok segítségével lerobbantják. 
Egyes típusoknál légzsákos kiszórást alkalmaznak, ez úgy működik, hogy a bomba orrában lévő szelepen keresztül levegő áramlik a bombatest hossztengelyében összehajtogatott légzsákba, amely felfúvódáskor kipréseli a résztölteteket addigi tárolóhelyükről.
A másik módszer: a bombatest végén elhelyezett vezérsíkok hossztengely irányú forgást hoznak létre, mely forgás a bomba köpenyének lerobbanása után a centrifugális erő hatására kiszórja a résztölteteket.
A repülőgép fedélzetén hordozott kazettás bombatest több tíz, vagy több száz résztöltetet is tartalmazhat annak függvényében, hogy milyen célpont ellen kívánják alkalmazni. Élőerő ellen kisebb, repeszhatású tölteteket használnak, melyből száznál is több, egyenként kézigránát erejű robbanótest található egy bombán belül.
Páncélozott járművek ellen a kumulatív résztöltetek hatékonyak, melyekből több tucat fér a bombatestbe. Ezek a töltetek rendelkeznek egy szalaggal, vagy fém propellerrel, amely zuhanás közben a légellenállás segítségével csapódógyújtójukat lefelé fordítja, így biztosítva, hogy becsapódáskor a kumulatív robbanás bekövetkezzen.
Repülőterek ellen különleges résztöltetek állnak rendelkezésre, melyek a célterület felett a bombatestből kiválás után ejtőernyővel ereszkednek egészen a talajfogásig. Ekkor a tandem robbanófej első fokozata kis lyukat robbant a betonba (vagy egyéb talajba), amibe a fő töltet beágyazódik, és a nagyobb robbanás csak ezután következik. Így akár egy másfél méter átmérőjű kráter is létrehozható a kifutópályán. Ha 4-5 résztöltet eléri a pályát, jó időre használhatatlanná teheti azt.
Léteznek aknatöltetű fürtös bombák, melyek a célterületre való kiszórás után időzítve, vagy mozgatásra robbannak, ezekkel a résztöltetekkel a levegőből lehet aknamezőt létrehozni a földön. Talán a legveszélyesebb fajtája a kazettás bombáknak, mivel egy konténeren belül több beállítási lehetőség is van. Például beállítható, hogy huszonöt darab robbanjon fel a kiszórás után négy órával, másik huszonöt darab másnap délben, a maradék száz darab meg csak a földetérés után élesedjen be, és érintésre aktiválódjon. Ez a fajta résztöltet szedi a legtöbb áldozatot, főleg a gyerekek körében.
A palettán megtalálható még a gyújtó hatású töltet, mely napalmot vagy fehér foszfort tartalmaz. (Az ide vonatkozó képsorok megtekinthetőek a „Hogyan harcol az iraki ellenállás” című dokumentumfilmünkben, az „Amerikai háborús bűnök” fejezetben.)
A gyújtó töltetek közé szoktak „csomagolni” repesztölteteket is, melyek a tűz oltásánál tevékenykedő embereket tizedelik…
1999-ben a koszovói háború során vetették be először a grafitszálakat, és alumínium bevonatú üvegszálakat tartalmazó résztöltettel szerelt kazettás bombát, mely a város felett kiszóródva ellepte az utcai villanyvezetékeket, ezzel rövidre zárták egy egész város áramellátását az amerikaiak.
A kazettás bombák leszereléséről született egy nemzetközi szerződés 2008-ban, mely egyezmény aláírói vállalták, a készleten lévő bombáik hatástalanítását, a fejlesztés és gyártás beszüntetését.
Mivel az egyezmény aláírásától az USA és Izrael az elsők közt határolódott el, így azt nem írta alá Oroszország és Kína sem.
Jász Gábor - Jövőnk.info
