A két ország között akkor szakadt meg végérvényesen a kapcsolat, mikor a tavalyi évben az USA megvádolta Venezuelát, hogy terrorista csoportokat támogat. Caracas felszólította az USA-t, hogy a szájjártatás mellé mutasson bizonyítékokat is, de azok persze nem voltak. Éppen ezért Hugo Chavez elnök az akkori amerikai küldöttől, Larry Palmertől azt várta, kiáll Venezuela mellett, de nem tette. Ezért Venezuela elnöke elkergette, és megszakadtak a kapcsolatok.
Obama tisztában van vele, hogy hatalmas pénzektől esnek el a venezuelai olajkitermelés miatt, valamint hatalmas az USA dél-amerikai presztízsvesztesége. Vissza kívánta küldeni a volt nagykövetét, de Venezuela visszautasította. Chavez elnök inkább elviccelte a dolgot, amiből arra lehet következtetni, nem bízik benne, hogy az USA-ból bármi jó jöhetne.
A kritikusok élesen bírálják az elnök politikáját, mivel Venezuela a hatalmas olajkitermelés ellenére recesszióban van. Chavez elnök ezeket visszautasítja, mint kifejtette, nem az állam van recesszióban, hanem a hatalmas magáncégek. Ezeket viszont az állam nem támogatja, mert arra játszik, hogy ha veszteségesek lesznek, az állam olcsón megszerzi, és államosítja, tehát valamilyen szinten a recesszió mesterségesen gerjesztett. A felhozott példa a tejipar, ami azonnal nyereséges lett, amint az állam felvásárolta. Venezuelában a jelenlegi elnök irányítása óta épülnek kórházak, iskolák, bevezették a kötelező tantervet, és megannyi szociális intézkedést, melyek előtte, az USA pénzügyi hatalma alatt elképzelhetetlenek voltak. Persze Venezuela azért küzd a gazdasági bajokkal, a szociális forradalom hatalmas összegeket emészt fel, ezért is értékelték le a hét elején valutájukat, hogy csábítsák a külföldi befektetőket. Viszont csak a szövetséges országokból várnak befektetőket, nem minden jöttmentet. Nagyban számítanak Törökországra, Iránra, Oroszországra és Kínára. A befektetések pedig nem is fognak váratni magukra, mert legfőképpen Kína teszi vállalatokba a pénzét mindenhol, ahol csak lehet.
Venezuela szociális fejlődése viszont kimagasló példa egész Dél-Amerika előtt, hatalmas folyamatokat indítva meg, amely az USA látványos térvesztéséhez vezetnek. Ha egy amerikai elnök indítványát így el lehet viccelni, az azt jelenti, hogy nem veszik komolyan. Pedig ha egy vezető állam elnökét nem veszik komolyan, az egy jel az egész világ felé.
Amerikának rövid időn belül át kell értékelnie szerepét a világban, és gyeplőtartóinak is visszavonulót kell fújniuk.
A két ország közötti viszony pedig változatlan marad.
Gyártó István – Jövőnk.info
