A vizuális kultúra XX. századi térnyerésének köszönhetően a filmipar, filmgyártás a modern világ meghatározó művészeti ágává nőtte ki magát. A kultúra más területeivel ellentétben a filmművészet az alacsonyabb társadalmi rétegek igényeinek kielégítésére hozták létre. A mozgóképet a Lumiére testvérek indították el világ körüli útjára. A mozi közel 20-30év leforgása alatt meghódította szinte valamennyi kontinenst. Visszaesett ugyan a népszerűsége és sikerei is csökkentek a hatvanas évek derekán a televíziózás elterjedésével, mára azonban a kezdeti eredményeket is képes volt felülmúlni. Napjainkban a technikai lehetőségek folyamatos bővülésének eredményeként a filmkészítés korlátainak tudományos fejlődés szabhat határt. A digitális „kultúra” forradalmi újításaiban rejlő anyagi potenciált az Amerikába bevándorolt elsősorban Magyarországról elszármazott zsidók aknázták ki. A kezdetek, lefektetett alapok előrevetítik számunkra a hangsúlyeltolódást a művészi jellegű, morális tartalmú filmkészítés irányából a profitorientált ipari mértékű filmgyártás felé.
A vezérfonalat (értékközpontú vizsgálat) figyelemben tartva ismertetem a hollywoodi „álomgyár” megszületésének körülményeit. A teljesség igényével az amerikai filmakadémia megalakulásáig bezárólag bemutatom azon személyek munkáját akik a meghatározó szerepet játszottak a filmszakma iparrá alakításában. A téma komplex így ez az írás elsősorban az alapokat adja meg ami egy későbbi folyamatos cikksorozat első bevezető része.
Itt meg kell jegyezni, hogy a művészet kifejezés tartalmilag merőben különbözik a mai főként „nyugati kultúrában” a fogalommal azonosított deviáns életformák – elsősorban szexuális perverziók – népszerűsítésétől. Társadalmunk számára meghatározó folyamatok, események, valamint, ennek eredményeként kialakuló változások felismerését követően a tapasztaltatok összegzése, felhasználása jelenti a művészi tartalmú alkotás megvalósulását.
Az amerikai filmes szakma története három egymástól jól elkülöníthető korszakra osztható fel. A filmstúdiók gazdasági alapjainak létrejötte, finanszírozási rendszer kialakulása, illetve az első jelentős alkotások megszületése köthető az 1910as évek elejétől a ’30as évekig – az amerikai filmakadémia megalakításáig - terjedő időszakhoz mely egyéb társadalmi alrendszerekkel azonos hatalmi struktúra kialakulását eredményezte.
1900-ban még gyermekcipőben járó filmgyártás fontos állomása az első mozi - később a filmszínház láncok, filmkölcsönző hálózatok – felállítása. 1905-ben indult a „nickel odeon”, az első filmszínház ahol egy nickel (azaz 5 cent) belépőért már folyamatosan csak filmeket vetítettetek. A sikereknek köszönhetően az Országos hálózatok közel 10év leforgása alatt kiépültek. A filmgyárak anyagi bázisát, alaptőkéjét elsősorban ezek a már korábban létrehozott filmszakmával kapcsolatos, kiegészítő (később integrált rendszert hoztak létre melyben egybeolvasztották a filmgyártást, forgalmazást) tevékenységekből származó bevételek teremtették meg.
Zukor Adolf, Fox Vilmos (William Fox) meghatározó szerepet játszott az ipari főként gazdasági alapokra helyezett struktúra elterjedésében. Arra már azonban nem tudunk kézzelfogható választ adni, hogy egy szatócs gyermeke – Fox esetében mosodai inas- hogyan építette fel a XX.-XXI század egyik legvirágzóbb, dollár milliárdokat termelő üzletágát. Nevükkel fémjelzett két nagy vállalat - Fox melynek későbbi utódja a 20th century Fox – ami a Fox médiabirodalom része - illetve a Paramount filmstúdió uralta az amerikai filmpiac szinte egészét. Később hozzájuk csatlakoztak más nagy vállalatok mit a Metro Golwin Mayer a Warner Brothers vagy a Universal stúdiója akik egészen a mai napig meghatározzák a filmipar működését. Megváltoztak ugyan a hatalmat kezükben tartó személyek azonban származásukat (elsősorban zsidók) tekintve a kontinuitás jellemzi a Hollywoodot vezető csoportokat. A profitorientált üzemi gyártás létrejöttével Hollywood központja folyamatosan áttevődött a világ pénzügyi centrumára a New Yorkban található Wall Streetre! A gazdasági lehetőségekre ráérző zsidók óriási haszonra téve szert saját elképzeléseik szerint formálhatták a filmművészetet. A történelmi kulturális nemzeti örökség szűkössége okán – figyelembe véve a tényt, hogy az amerikai nemzet mindössze alig 200 éves múltra tekinthetett vissza- nem versenghetett az öreg kontinenssel. A filmgyártás meghatározó szerepet játszott a nemzettudat felépítésében. A kezdeti időszak legfoglalkoztatottabb rendezője David Varth Griffithn akinek a nevéhez köthető alkotások tartalmilag lefedték a filmstúdiók vezetőinek ezen irányú elvárásait. Egyik legjelentősebb alkotása a Birth of Nationons (Amerika hőskora) című filmeposz mely két család életét mutatja be s rajtuk keresztül ad betekintést az amerikai polgárháború eseményeibe. A mediatizált világban az írott, elektronikus, illetve egyéb médiumok a hatalmi struktúra új dimenzióját teremtették meg. Itt is érvényesül mint a társadalom más alrendszereiben a pénztőkés csoportok meghatározó, monopol helyzete. A hollywoodi filmek tematikáját, valamint a hozzá kapcsolódó szakmai elismeréseket tekintve egyértelműen felülprezentáltak a szabadkőművesek által napirenden tartott témák. Nem telik el úgy év, hogy ne készülne film valamely nemzetiszocialista „rémtettről”, - melynek emléke elrettentő és borzalmas példaként kell szolgáljon - vagy az amerikai honatyák „áldásos” tevékenységéről. Középköri oligarchákhoz hasonlóan az amerikai filmkészítést családi - elsősorban zsidó dinasztiák uralják – ami nem engedi beszűrődni azokat az elemeket amik vallási vagy meggyőződéséi okból veszélyt jelenthetnek az általuk uralt médiabirodalmakra. Tehetséges sokra hivatott rendezők, színészek maradnak a zárt ajtókon kívül azokkal szemben akik szakmai dilettantizmusukat nem egyszer bizonyították viszont az uralkodó csoporthoz való lojalitásuk révén meghatározó szerepet töltöttek és töltenek be a filmvilágban.
Az üzleti meghatározások dominanciájának ellenére nem állíthatjuk, hogy a tengerentúli filmgyártás nem teremtett volna olyan meghatározó korszakos alkotásokat melyek mind a kulturális mind tartalmi, szellemi elvárásainknak képesek megfelelni. Példaként említhető Stanley Kubrick az Acéllövedék, Dr. Strangalove, Mechanikus narancs és más művek megálmodója aki a filmes történelem meghatározó alakjává vált. Hozzá hasonló rendezők, színészek munkája kiemelkedik a kommersz tömegfilmek világából.
Összehasonlítva az európai, ázsiai filmgyártás elsősorban a társadalmi változásokat folyamatokat, vizsgálva gyakrabban törekszik a művészi ábrázolásra. Versenyhelyzetről ebben az értelemben nem beszélhetünk a kontinensek közt. A tengerentúlon a filmkészítés legfontosabb szempontja az eladhatóság míg Európában leginkább rétegfilmek készítése (a folyamatok csak kis szeletének vizsgálata) révén tartalmilag értékes művek születtek. Ebből adódóan nem képesek akkora társadalmi rétegek igényeinek megfelelni mint a látványos technikai újításokra alapozó ipari termelés keretében létrejövő alkotások.
Szakmailag első jelentős válságával az amerikai filmpiac a 60-as évek kezdetén kellett szembenézzen (Korábban az 1929-es gazdasági világválság is jelentős károkat okozott a a filmgyárak tulajdonosainak) A mozik látogatottsága a televízió elterjedésével párhuzamosan csökkent. Közönségének közel felét elvesztette míg a háztartásokban található tv készülékek száma fél évtized alatt megsokszorozódott. A 60-as évek elején az az amerikai családok mindössze 5%-a, míg az évtized közepén 95% rendelkezett legalább egy televízióval. Filmsorozatok gyártásával, valamint, kisebb költségvetésből készülő televízió-képernyőre tervezett filmek készítése mellett az első úgy nevezett blockbuster – kasszasikernek számító- alkotásoknak köszönhetően az amerikai filmipar a 80-as évek végére maga mögött hagyta ezt a korszakot. Amennyiben egy személyt kellene kiemelni azok közül akiknek jelentős szerepe volt az álomgyárak „megmentésében” akkor Lew Wasserman nevét említeném meg. Wassermann aki a korábbi stúdióvezetőkhöz, producerekhez hasonló szociológiai háttérrel rendelkezik a század végének legmeghatározóbb alakja. Hozzá köthető a sokak számára ismert Colombo sorozat, vagy a korszak egyik legnépszerűbb és legsikeresebb alkotása a Vissza a jövőbe trilógia. A hatalmi egyensúlyok tehát nem változtak mindössze a nagyközönség számára új arcok kerültek felszínre azon szűk csoportból amely az amerikai filmipar reputációjának bázisa.
Manapság oly divatos kifejezéssel élve: objektíven vizsgálva és összegezve az eseményeket az amerikai „filmművészet” legmarkánsabb védelmezői sem vitathatják mindazokat a tényeket(!) amelyek segítenek a médiabirodalmak kialakulásának, hatalmi struktúrájának feltárásában, illetve a filmgyártás mai folyamatainak és okainak megértésében. Felbonthatatlan gazdasági és családi kapcsolatok fűzik össze a világ egyik legvirágzóbb iparágát. Vitathatatlan az a megállapítás miszerint más művészeti ágazatokkal összehasonlítva a filmkészítés jóval tőkeigényesebb bármely más kulturális kifejezési eszköznél. Nem szükségszerű következmény ellenben a tartalmi elemek háttérbe szorítása, a közönség számára látványos technikai újítások (minél jobb hangzás, vizuális megjelenés) javára. Számos rendező és filmstúdió bizonyította már nem egy alkalommal, hogy olykor az alacsony költségvetéssel készülő speciális képi megoldásokat nélkülöző de szellemi tartalommal megtöltött alkotások legalább olyan nagy népszerűséget és elismertséget eredményezhetnek.
Kocsis József, filmesztéta - Jövőnk.info
