"Követeljük a kormánytól a kilakoltatások és árverezések teljes megszüntetését!" - A Munkáspárt és az Otthonvédők, a kilakoltatások ellen. Nincsen már baloldal és nincsen már jobb. - csak a hódítók vannak, s velük szemben, pedig a magyar nép.
"Kell a Szabadság? Harcoljatok hát érte!" - (Sir William Wallace)
Miközben zajlott a rendvédelmi dolgozók elszánt és kemény jelszavakat hangoztató tüntetése, ahol minimum 15 ezren fordultak meg, - szirénák vijjogása, füstbombák sistergése, dobok dübörgése és szökőkúttá váló tűzcsapok zubogása közepette...
Ezalatt a szabadelvű Chartások, jól szituáltnak és értelmiséginek tűnő baloldali és liberális szimpatizánsai gyülekeztek a Batthyány Örökmécsesnél. Kamerák kereszttüzében, hisz erre kíváncsi a leginkább a cionista média, - kalács és perechalmok mellett, mintegy 2 ezren. Pop zenét hallgatva türelmesen vártak, hogy ünnepelhessék ismét a szónoki emelvényen Messiásukat; Gyurcsány Ferencet...
1. Az elszánt kevesek
Mindeközben pedig, ezen a április 16-i tavaszi délutánon, a Parlament déli oldalán, a József Attila szobornál, egy elszánt ma még kevesekből álló, talán 200 fős demonstráló csoport, a rövidesen bekövetkező tömeges kilakoltatások ellen tüntetett. Itt demonstrált együtt a Munkáspárt Nőtagozata, a Magyar Szociális Fórum, a Fehér Kéményseprők Társadalmi Szövetsége, a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége, valamint a Hunok Szövetsége is. Tiltakoztak a kilakoltatások, a magyarság otthonvesztése, teljes kifosztása ellen. A demonstráció végén pedig petíciót adtak át Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyet a Parlament kapuin kívül, a csikorgó villamosvágányok mellett vett át a miniszterelnöki titkár.
A rendezvényen felszólalt Tauzin Krisztina is, az az édesanya, akit 4 gyermekével együtt 2010 június 15-án brutális módon lakoltattak ki egyetlen otthonából. Páncélos terminátorokkal, pajzzsal, tonfákkal, ordítva. És a rendőröket az önálló bírósági végrehajtó; Szamosi István utasította, aki az új tulajdonos, Sudár Zoltán megbízásából cselekedett, aki a Hanhwa banktól vette meg az ingatlant, a régi tulajdonos Tauzin család fele fölül.
A felszólaló édesanya személyesen élte át a rettegést, a félelmet és az azt követő otthontalanságot. És éli át ma is. Ezért van ma itt, mert tudja miről van szó, s szeretné, ha meg tudná óvni a magyar családokat ettől a gyalázattól. Hiszen nagyon jól tudja, a magyar családoknak ez a sötét jövő hamarosan saját személyes valóságukká válik...
2. Összefogás nélkül megszűnik ez az ország
A demonstráción jelen voltak munkáspárti baloldali érzelműnek nevezett emberek, voltak ott nemzeti érzelműnek nevezett emberek, szélsőjobbosnak nevezett emberek, - ám ezek az eddig feloldhatatlannak tűnő ideológiai ellentétek most jelentéktelennek tűntek. Jelentéktelennek igen, - mert az ország előtt tornyosuló hatalmas bajok összefogásra szólítanak fel, még a Nemzet Apokalipszise előtt. Mert összefogás nélkül megszűnik ez az ország, a lakóival egyetemben.
Az itt jelenlévők közül sokan már az elmúlt idők lakásárverezéseiről, kilakoltatásairól ismerték egymást. A Tauzin család kilakoltatásáról például, ahol a A Fehér Kéményseprők aktivistái közösen demonstráltak a munkáspártiakkal, a Magyarok Szövetsége aktivistáival, a Gárdistákkal, az akkor még Kiss Róbert vezetésével, - sőt láttunk ott még egy Betyárt is.
Vagy többen voltak jelen azon 2010. február 27-én lezajlott spontán akcióban, - ahol az otthonvédő aktivisták 84 lakás elárverezését hiúsították meg, ahol nyilvánvalóvá vált a lakásmaffia jelenléte, ahol Tasnádi Péter rátámadt egy újságíróra, - és amely akció nyomán az akkori kormány bevezette a kilakoltatási moratóriumot.
Mely részlegesen most április 15-én került feloldásra, a számlaadósok tekintetében, - július elsején pedig a devizahitelesek tekintetében is feloldásra kerül majd.
Nagyon is eredményes volt az akkori akció tehát, - és érdekes módon egymás mellett álltak ellen a lakásmaffiának és az akkor a vele együttműködő rendőröknek, - az antifák, a jobbikosok, a gárdisták, Éliás Ádám VÉSZ harcosai, a Munkáspárt aktivistái, az Otthonvédők, - de még a Véderő is! Ugyanis Eszes Tamás is ott volt, akkor még nem bonyolódott bele a cigányok elleni viaskodásba.
A Jobbik vezetői persze nem voltak ott. Mint, ahogy most sem. A Jobbik vezetése ezalatt a cigányokkal huzakodik Kelet-Magyarországon.
A többi párttól persze nem várja el senki, hogy fellépjen a kilakoltatások ellen, hisz végeredményben ők a hódítók kollaboránsai, a bankok kiszolgálói, - de az állítólagosan nemzeti érzelmű, a magyar népet fontosnak tartó Jobbik, az általa vezetett, (megvezetett) szimpatizánsaival együtt, ez idő alatt el volt, el van foglalva a cigánykártya legújabb leosztásával.
Megjósoltuk előre; a kilakoltatásokkal egy időben, a cigánykérdés is súlyossá válik. És nem véletlenül. Azzal foglalkozzanak az emberek, magyar-cigány etnikai háborúval, s ne az elkezdődő és folyamatossá váló otthonvesztésekkel.
Sokan nem tudják, vagy tudják, csak nem sejtik, nem gondolnak rá, hogy a cigányság egy részét, a magyar mindennapokba beintegrálódott, dolgozó rétegét, éppen úgy sújtják a gazdasági válság, negatív hatásai, éppen úgy fosztogatják őket a bankok és a végrehajtók, s éppen úgy kilakoltatják, mint a magyarokat.
Éppen ezért kerül most a cigánykártya kijátszásra, éppen ezért használják föl a cigányok másik, a soha nem dolgozott lump rétegét, valamint a provokációra nagyon is hajló cigánybűnözőket a magyarok ellen, - hogy eltereljék a figyelmet, a kilakoltatásokról. Mert azoknak már folyni kell!
3. Az otthonaink kellenek nekik!
Hiszen a hódítók nem adták fel a szándékukat, de nem ám. A Negevbe telepített sivatagi erődök hosszabb távon nem fognak segíteni rajtuk, ezért távozniuk kell a Közel - Keletről, a beömlő arab tenger elől.
Az összeomlás szélén álló Amerikába nem mehetnek, - mert az amerikai nép fel van fegyverezve. Minimum 200 millió lőfegyver van ott magánkézben. Nincs más választásuk, mint a Magyarországra szivárgás az elkövetkezendő 4-5 évben.
Mert a kilakoltatásokat ennyi időre akarja elhúzni a kormány, - félvén a Nemzeti Apokalipszistől. Ám Orbánék félelme nem jelenti azt, hogy megváltoztatnák a szándékaikat. Minden tervüket meg akarják valósítani ők, - csak legfeljebb óvatosabban, elővigyázatosabban, s hosszabb idő alatt.
Komoly energiát fordítanak arra, hogy a tönkrement hiteleseket rábeszéljék, adják el otthonaikat. Ez ügyben a Bankszövetség nyomására a kormány nem a hiteleseknek segítené. Nem. Hanem azoknak adna pénzt, akiknek szükségük van a tönkre ment hitelesek, az elszegényedett magyarok házaira. Vagyis, zömmel a betelepülőknek. A hódítók családjainak. Papa mama, szép számú gyerek, nagymama, nagypapa, stb...
Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint, "Bizony lesznek akiknek el kell adniuk otthonukat, és kisebbe kell költözniük." - Ám, hogy ezt a bizonyos kisebbet honnan szerzik meg arról nem beszélt, és mint írtuk a támogatást nem a bajba jutottak hanem az újak kapják majd. - A kifosztott magyar nép pénzéből természetesen.
Ám mindezek ellenére Rogán váltig azt állítja, hogy a kormánynak nincs lehetősége pénzhez jutni, és így a hiteleseken segítő Eszközkezelő felállítása is nehézségekbe ütközik. Már szűkítik is a lehetőségeit. Az Eszközkezelő, ha lesz, - csak azokon a hiteleseken tud segíteni majd, akiknek az otthonuk kevesebbet ér, mint 15 millió forint, az ő lakásaikat tudja megvenni és bérlakássá alakítani, amiben benne maradhatnak a hitelesek.
Ám ez még egyáltalán nem biztos. Ha lesz egyáltalán Eszközkezelő.
Egyvalami azonban biztos; a Kormány a bankokkal NEGYED ÉVES KVÓTÁKBAN állapodott meg, - vagyis negyed évenként dobják a piacra az elárverezendő lakásokból kialakított csomagokat, portfóliókat. Rogán megfogalmazása szerint; "A bankoknak 4-5 év alatt kell kivezetniük a befulladt hitelesek ingatlanjait a lakáspiacra."
A közműhátralékosok, a számlaadósok pedig el vannak felejtve! Rájuk már nem is érvényes a moratórium. Persze, hát ők annyit is érnek, - amennyi pénzük van. Világosan a tudtára adta a világnak ezt a Fidesz vezérszónoka, frakció vezetője; Lázár János.
Rogán szerint pedig nincsenek is sokan, mindössze 10 ezer végrehajtási eljárás várható ez ügyben. (Meg amennyivel több! 1 millió, azaz még egyszer; 1.000.000. kritikussá váló számlaadósság van az országban. Ez minimum 3 millió ember. - Őket már nem védi moratórium a kilakoltatás elől.
A számlaadósok mellett Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke sem áll ki már, szerinte kérjenek részletfizetést, vagy segítséget az önkormányzatoktól.
Éppen az önkormányzatoktól! Az önkormányzatok legnagyobb része kormánypárti, fideszes. És számtalan olyan elvetemült képviselő testület van az országban, mint amilyen Pilis kisváros testülete is, - akik semmit sem tesznek a saját önkormányzatuk lakosságot fosztogató intézkedései ellen. Semmit sem tesznek a kommunális adó címén kivetett kisgyermekesek családi pótlékját(!!), nyugdíjasokat nyugdíját(!!) letiltó jegyzői intézkedések ellen. Számtalan hiteles éppen ezen levonások miatt nem tudja fizetni a hiteleit! Az önkormányzati segítségben bízók, tehát a gondjaikkal elmehetnek a sóhivatalba.
4. Személyes ügyeddé válik ez a küzdelem
Ám ennek a lehetetlen helyzetnek a megoldása lényegében nagyon egyszerű. Bár a Fidesz ezt úgysem meri meglépni, és éppen ez lesz az egyik ok, amibe belebukik.
Először is ezt a "balhét a bankoknak kell elvinniük"! - Az ő terhükre kell minden veszteséget írni! Erős a gyanúnk, hogy a devizahitelek, lényegében nem léteznek, sőt! - A demonstráción az is elhangzott, hogy bizonyítani tudják, hogy a bankok a deviza átváltásokat nem is könyvelték le! - Vagyis az a pénz, amit a kamatváltozások nyomán csaltak, préseltek ki az emberekből, - nem is járt volna nekik. Vagyis egy pénzügyi csalás az egész!
|
Alábbi videónk, a Munkáspárt és az Otthonvédők tüntetésén készült. A felszólalók közül láthatjuk benne Thürmer Gyulát, a Munkáspárt elnökét, Tauzin Krisztinát, a 4 gyermekével együtt már kilakoltatott, az utcára tett édesanyát, valamint Dabasi Tamást, a Fehér Kéményseprők Társadalmi Szövetségének elnökét. |
A munkáspárt nőtagozatának petíciója a Kormányhoz elég világosan fogalmaz: 1. Követeljük a kormánytól a kilakoltatás és árverezés teljes megszüntetését, valamint vizsgálják felül a szerződések felmondásának teljes jogalapját. 2. A válság kirobbanásáig visszamenőleg, fagyasszák be a lejárt hitelesek tartozásainak kamatozását, valamint, hogy a kormány tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a bankok veszteségeiket ne háríthassák át a hitelt felvevőkre! 3. Hirdessen a kormány a lakáshiteleseknek, valamint a közüzemi díjhátralékosoknak elbocsájtási moratóriumot. 4. Váltsák át a lakáshiteleket hosszú lejáratú, alacsony kamatozású, állami hitelre! 5. Követeljük a kormánytól, hogy minél előbb kezdje el a szociális lakások építését, melyre ígéretet tett. 6. Követeljük a lakhatás alanyi jogon, alkotmányban való rögzítését.
(Na például ez a 6. pont már nem került bele az Alkotmányba! Ellenben az államadósság fizetési kötelezettsége, az igen!)
Ezekhez mi csak annyit tennénk hozzá: Senkit nem lehet egyetlen otthonából kilakoltatni! A bankok eleget kerestek már a magyar népen. Legjobb lesz, ha lemondanak további extra profitjukról, melyre a nép teljes elszegényítésével jutottak hozzá, és ELKEZDIK A MAGYAR NEMZET TELJES ÉS MARADÉKTALAN KÁRTÉRÍTÉSÉT!
Ez lesz persze az, amit, a Fidesz nem fog bevállalni. Úgy söpri le az Otthonvédők a javaslatait az asztalról, mint a pinty. Hiszen a bankok ellen nem tud tenni, a saját gazdái ellen nem képes cselekedni.
A magyarok lakásait mindenképpen át akarja adni, adatni az idegeneknek Akiket még támogatni is fog, pofátlan módon éppen abból a pénzből, amit a kilakoltatandó néptől vettek el. Adók, kamatok és egyéb sarcok formájában.
Erre önmagának adott a kormány 4, maximum 5 évet, gondolván, ha elhúzza a dolgokat, nem robban ki az általános társadalmi elégedetlenség, a lázadás. És ez vagy sikerül neki, vagy nem.
Mindenesetre a hódítókat képviselő kormány, a bankok, a végrehajtók, s egyéb hiénák valamint a magyar nép között az igazi küzdelem még csak most kezdődik!
Ma még csak az elszánt kevesek azok, akik hajlandók a behatolók ellen küzdeni. Mert erős a közösségi érzésük, s így válik személyes ügyükké ez a küzdelem.
De előbb vagy utóbb, s inkább előbb, majd 6-7 millió magyar embernek válik személyes ügyévé ez az Otthonvédő Háború. Amikor édesanyáktól szakítják el gyermekeiket. Amikor egy élet munkáját veszik el a mesterségesen elszegényített családtól, amikor tíz, majd százezreknek nem lesz hová menniük. Amikor milliók lesznek majd az utcán, - akiknek már semmi vesztenivalójuk nem lesz, egy kemény tél előtt, - na akkor szabadulnak el végleg az indulatok.
S a nemzetet fosztogatóknak, s totálisan ellehetetleníteni, megsemmisíteni akaróknak visszaszállnak fejükre saját bűneik. És éppen azt fogják kapni a néptől, amit ők osztottak ki neki. Keménységet és kérlelhetetlenséget. Mert számukra nem lesz bocsánat.
Fort András – Szabad Riport Tudósító Iroda
