Krisztus Feltámadott. Valóban feltámadott. Ez az, amit csak keresztény ember vall, és ezzel együtt vallja az evangéliumban leírtak szerint a kereszthalált, vagyis hogy Isten Fiát elítélték, hogy bűnösök közt haljon meg. Nagy ajándék Istentől, ha valaki ennek valóságáról meggyőződve hisz. Az, akinek ez az ajándék adatott, sokszor meg is feledkezik ennek az ajándéknak a nagyságáról, rendkívüliségéről.
Keresztelő János látta a csodákat, és ahogy írva van, anyjának méhétől fogva volt eltöltve Szent Lélekkel, mégis megkérdezte tanítványai által: „Te vagy-e a Krisztus, vagy mást várjunk?”
Az apostolok sem hitték el a feltámadást, amíg Krisztus személyesen el nem ment közéjük, nem hittek a már feltámadott Krisztust egyszer látott és róla bizonyságot tett asszonyoknak. Közülük pedig még Tamást is kiemelhetjük, aki az apostoltársainak sem hitt.
Tehát akik nem hittek a feltámadásban, nem csak hogy próféták lehettek, de még apostolok is. Pünkösd óta kaptuk a hit kegyelmét a Szent Lélek kitöltésének ajándéka által. A keresztény ember a Szent Lélek által hisz, és aki az evangéliumot elfogadja és hiszi, félremagyarázás nélkül, abban van Szent Lélek.
A próféták is példázatokban szóltak, de mit mondjunk arról a prófétáról, aki nem fogadja el, hogy Krisztus Isten Fia lett volna, vagy hogy meghalt és feltámadott? Hiszen láttuk és olvastuk, hogy ha kimondottan Keresztelő Jánost és az apostolokat minden csoda mellett külön erről nem győzi meg az Isten, akkor ugyanígy nem hittek volna. Mondhatjuk-e hogy nem volt próféta? Ha nem volt próféta, Keresztelő János sem volt próféta, sőt az apostolok sem voltak apostolok. Inkább azt kell látnunk, hogy minden hívőnek más adatik, és ahol a próféta látszólag vagy valóságosan ellentmond a keresztény hitnek, ott a keresztény hitet kell megtartanunk. Látszólag, mert hogy a félreérthető írások félremagyarázásának elejét vegyék, élesen más tanítást fogalmaztak meg ugyanarról, kiegészítve egy másik tanítást, és valóságosan, ha a prófétának bizonyos dolgokról nem adatott kinyilatkoztatás. „A prófétálást meg ne vessétek, mindent megpróbáljatok; a mi jó, azt megtartsátok! Mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek!”(1Tessz 5,20-22)
Az pedig nyilvánvaló a kereszténység kezdete óta, hogy minden helyre más apostol küldetett, és hogy a hívek egyiket vagy másikat jobban elfogadták. Volt, aki Pált nem tudta elfogadni, és volt, aki elfogadta, és mégse mondhatjuk rá, hogy nem lenne keresztény. Keresztényként viszont mindenkinek vallania kell Krisztus kereszthalálát és feltámadását, ahogy ez a hit a Szent Lélek által nekünk adatott. Tehát nem mást feszítettek meg és öltek meg Jézus Krisztus helyett a keresztfán, és nem is más támadott fel harmadnapra a halálból, csak Jézus Krisztus.
Tamási Attila – Jövőnk.info
