Az evangéliumban olvashatjuk, hogy az apostolok és a próféták ugyan láthattak csodákat, beszélhettek Krisztussal, de az igaz hitre mindaddig nem jutottak el, ameddig a Szentlélek el nem jött a világra. Igaz hitre, a hit teljességére, a hitben való bizonyosságra és az abban való megnyugvásra és békességre. Nem mintha az apostolok vagy a próféták eleve nem hittek volna. Mégis, ég és föld a különbség a két szemléletmód közt.
Keresztelő Jánosról olvashatjuk: „Bizony mondom néktek: az asszonyoktól szülöttek között nem támadott nagyobb Keresztelő Jánosnál; de a ki legkisebb a mennyeknek országában, nagyobb nálánál”. Amikor pedig Krisztus megkérdezte a tanítványait, hogy őt minek tartják, csak Péter tudta a választ.
Bizonyos tehát, hogy a Krisztusba vetett hit elérhetetlenül nagy ajándék, amely a Szent Lélek által adatik. Meg kell becsülnünk ezt a kegyelmet és ez által kell törekednünk a hitben való növekedésre, Isten akaratát cselekedve. A hívő embernek nagyon oda kell figyelnie, hogy mit cselekszik vagy mit nem, hiszen ez által válik nyilvánvalóvá, hogy a rábízott ajándékkal hogyan bánik. Van, akinek több jut, van akinek kevesebb, de mindannyian számadással tartozunk az idők végezetén. Aki pedig lélekben erősödni akar, gyakorolja magát hitben, olvassa az evangéliumokat, cselekedje a szeretet cselekedeteit, ne kedvezzen a testi és világias kívánságoknak, és látni fogja a lelki küzdelmének eredményét. Olvashatjuk, hogy az apostol hogyan imádkozott a nemzetekért (nem mintha az apostoltól lett volna ez az imádság, hanem magától a Szent Lélektől):
„Ezokáért meghajtom térdeimet a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja előtt,
A kiről neveztetik minden nemzetség, mennyen és földön,
Hogy adja meg néktek az Ő dicsősége gazdagságáért,
hogy hatalmasan megerősödjetek az Ő Lelke által a belső emberben;
Hogy lakozzék a Krisztus a hit által a ti szívetekben;
A szeretetben meggyökerezvén és alapot vevén,
hogy megérthessétek minden szentekkel egybe,
mi a szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága az Isten jóvoltának,
És megismerjétek a Krisztusnak minden ismeretet felül haladó szeretetét,
hogy ekképen beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig.
Annak pedig, a ki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik,
feljebb hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk, a mi bennünk munkálkodó erő szerint,
Annak légyen dicsőség az egyházban a Krisztus Jézusban nemzetségről nemzetségre örökkön örökké.” (Ef. 3,17-21)
Ez egy olyan imádság, amelyet ma is elmondhatunk, a hittől eltévelyedett emberekért, az egyház megerősödéséért és a nemzet felemelkedéséért. Ha emberi szavakkal akarom leírni, ez megmutatja a Szentlélek működésének módját és erejét is.
„Beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig” – ez jelenti az Isten teljes ismeretét is, ahogy Krisztus mondta a tanítványoknak: „De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek. (Jn 16,13)”
Úgy legyen. A Mindenható Atyaisten kegyelme legyen velünk, és az ő Szentlelke által vezessen el bennünket szeretetben a teljes Igazságra.
Tamási Attila – Jövőnk.info
