Száraz taposó-malom a közélet.
Őröl, amit a garatra öntenek. S úgy vesszük észre, hogy jellemtelen kontárok nemzeti és egyházi életünk összes kincseit a garatra akarják önteni. Az élet minden áramlatába látjuk beépítve a korrupció malmát. Gazdasági, alkotmányos s szellemi törekvéseknek árka felett ott kelepel őrületes egyhangúságban, s őröl embercsontot, velőt, tehetséget, jólétet, jellemet, hitet, szóval egy eleven nemzetet.
Sokat nem várhatunk. Magyarország ezután is sereghajtó marad az eszmék fejlődésének útján s amit mások már lomtárba dobtak, azt törvényes intézményei közé iktatja. Garasra születtünk.
Választójogunk és adórendszerünk reformja nélkül ott leszünk, ahol eddig voltunk. Ázsia a magyar föld. Romlott intelligencia háremezik s a gyönge nép verejtékezik rajta. E reformok nélkül a nemzet nyakán az iga, száján a gyeplő, mellyel végig ráncigálják a hivatalos Magyarország szolgalelkü hóhérai.
Regeneráció vihar nélkül nem esik meg. Minél nagyobb lesz a vihar, annál gyökeresebben tisztít s csak azt söpri el, ami rothadt.
(1899) Prohászka összes 21.
