Чистилище - Purgatórium
Valamikor a dzsungelharc volt a legfélelmetesebb harctérség. Mindenki igyekezett ezt elkerülni, de a háború úgy a védekezőket, mint a támadókat belekényszerítette ebbe a "zöld pokolba". Modern világunkban a városi harc kegyetlensége, kiszámíthatatlansága és áldozatainak nagyságrendje jóval felülmúlja a dzsungelharcokét. A Föld lakosságának 75%-a városokban él, ezért a városharcok fogják eldönteni egy terület feletti uralmat.
Az első világháborúban még nem voltak városi harcok, a másodikban már felrémlett a következő idők igazi harctereinek minden brutalitása (Varsó, Szevasztopol, Sztálingrád, Budapest, Berlin). A kézifegyverek fejlődése következtében mára a városi harc sokkal félelmetesebbé vált, mint egykor a dzsungelharcok voltak. A városharcban nincsenek szabályok, ezért a fegyverzet mellett az elszántság, a kegyetlenkedési hajlam és a ravaszság szerepe kiemelkedően fontos győzelmi tényező.
Az orosz-grúz háborúban a támadó grúz erőket az oroszok pár nap alatt tönkre verték annak ellenére, hogy a legmodernebb USA és izraeli fegyverzettel voltak felszerelve, de a fővárosukat meg sem kísérelték elfoglalni. Egyrészt már nem volt értelme, másrészt viszont tanultak Groznijból. Az USA hadserege számára egy rémálom volt a bagdadi csata, melyet mélységesen el is hallgattak. Nem véletlen, hogy lehetőség szerint minden hadvezetés igyekszik elkerülni az ilyet, és csak legvégső esetben adnak parancsot az élőerő ilyen nagyarányú veszteségével járó harceljárásokra. Például a gyáva zsidók nem is merték megtenni Gázában, hanem inkább a legpusztítóbb hatású - még 'hagyományosnak' tekinthető - tömegpusztító fegyvereket vetették be a civil lakosság ellen is...
A grozniji városharcról készült filmből több tanulság is levonható, de a legfontosabb a fentiekben ismertetett brutalitás megnyilatkozása, és erre való felkészítés fontossága. A jobb felkészültségű és nagy tartalékokkal rendelkező oroszok győzelme az első perctől kezdve nem lehetett kétséges, ezért az egész háború egy nyugatról támogatott propagandának, és a radikális iszlám óriási tévedésének következménye volt. A földig rombolt Groznij ma már szebb, mit amilyen volt, a város sebei begyógyultak, de az emberek lelkében az átélt harcok emléke örökké megmarad.
A háborút csak az tartja szépnek, aki soha nem járt még háborúban, így ebben a filmben sincs semmi szépség. Egy véres dráma a grozniji kórház épületei között 1995-ben. Nyers valóságában mutatja be azt az emberdarálót - néhol szó szerint -, amit a városi harc jelent. A kialakuló káoszban a frontvonalak is elmosódnak és képlékennyé válnak. Minden utca, minden egyes épülete egy-egy különálló csatatérré alakul, ahol arat a halál. Hívhatjuk Purgatóriumnak, vagy földi pokolnak, talán ez jellemzi legpontosabban az eseményeket egy ilyen harc során. Tanulságként a jövőre nézve még annyit is levonhatunk, hogy mindannyiunk számára jobb lenne, ha a cionisták nem ragaszkodnának a végsőkig hatalmukhoz, hogy elkerülhetővé váljanak az ilyen brutális megoldások.
Jövőnk.info
