Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja a legrégibb Mária-ünnepünk. Gyökerei az ősmagyarság koráig nyúlnak vissza, amelyre búcsúval, táncmulatsággal emlékezünk. A Katolikus Egyház ezen a napon Mária mennybevételét ünnepli. A szenthagyomány úgy tartja, hogy a Megváltó nem engedte a földi enyészetnek édesanyja testét, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe. Nagyboldogasszony a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke, a várandós asszonyok védőszentje és számos szokás napja is volt.
Szeptember 8-a Kisboldogasszony napja, amikor Szűz Mária születésére emlékezünk. Kedvelt búcsúnap. Aki arra érdemesült, az meglátta a Napba öltözött asszonyt, amely hiedelem ugyancsak az ősi magyar kultúrához vezethető vissza. Ezen a napon kezdték a gabona vetését, a dióverést, ekkor léptek szolgálatba a cselédek. A néphagyományban Kisboldogasszony napja ősi őszkezdő nap, a népi megfigyelés szerint ekkor kezdenek költözni a fecskék. Hajdan asszonyi dolog-, főleg fonástiltó nap volt.
A Napba öltözött asszony. Csíksomlyó, Mária-kegyszobor
Szabolcsi Hajnalka – Jövőnk.info
