Szent Bertalan Jézus 12 apostolának egyike. Az Újszövetség alig
említi, s azt a keveset is homály fedi. Apokrif iratok szerint először
Itáliában, majd Örményországban hirdette az evangéliumot. Itt lett 60
körül Krisztus vértanúja, először megnyúzták, majd lefejezték.
A Sixtusi kápolna oltárfalán Michelangelo úgy ábrázolja, hogy egyik kezében egy kést tart, a másikban pedig a tulajdon bőrét. Azt is mondják, hogy Michelangelo erre a bőrre az önarcképét festette rá.
Bertalan apostol ereklyéi a VI. században kerültek Lipari szigetére. 938-ban III. Ottó császár Beneventóból Rómába vitette az ereklyéket, ahol a Tiberis szigetén templomot épített az apostol tiszteletére. A keresztény Rómában Bertalan lett így a gyógyítások égi pártfogója.
Az apostol koponyáját 1238 óta a frankfurti dómban őrzik. A középkori naptárakban a 9. század óta június 24-én vagy augusztus 25-én említik az ünnepét. 1568-ban vették fel a római naptárba, augusztus 24-re.
Az 1572. augusztus 23-áról augusztus 24-ére virradó éjszaka (Szent Bertalan éjszakája) a XVI. századi francia vallásháborúk egyik legismertebb eseménye, amikor a békülési célzattal a Párizsba gyűlt hugenották (francia reformátusok) nagy részét a király beleegyezésével lemészárolták.
Szabolcsi Hajnalka – Jövőnk.info
