A cionista felforgatás Kínát is érinti
Az Egyesült államok szenátusa felszólította Kínát, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat Tibetben. Kína erre az újabb kötekedésre rendkívül keményen válaszolt. Hong Lei, a külügyminisztérium szóvivője kijelentette: az USA csak ne avatkozzon más államok belügyeibe, és ne szóljon bele a dolgokba. Külső és belső szervezkedésekkel pedig ne próbálja megbontani Kína egységét, mert azt a kínai kormány nem tűri el.
Az USA szigorúbb hangvételű figyelmeztetésére - miszerint aggódik a tibeti nép jogaiért, és felszólította a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a tibeti szerzetesek jogait - Kína ugyanolyan kemény hangon válaszolt.
A tibeti szerzetesek jogaiért aggódik az USA, vagy a tibeti nép jogaiért. A szóvivő kifejtette, hogy Tibet akkor élte legnyomorúságosabb korszakát, mikor a Nyugat betette a lábát a környékre, ebben az időben a nép éhezett és nyomorgott. Most a kínai állam hatalmas mennyiségű pénzt pumpál a térségbe, és nagyszabású fejlesztések történtek (itt épült meg a világ legdrágább vasútvonala, ami önmagában egy technikai csoda). A tibeti lakosság életszínvonala, életminősége rohamosan javul és fejlődik, nemsokára eléri a fejlettebb államok színvonalát. Mindezt a Nyugat uralkodása nélkül, a nép éri el!
| Tibet történelmét áttekintve látható, hogy ez a terület egy rendkívül elmaradott része volt a világnak. A tibeti vezetők az 1700-as évektől kezdve többször kérték a kínai hadsereg segítségét. A kínai hadsereg azonban csak 1951-től állomásozik Tibetben, ahová a tibeti szövetségeseik hívják be őket. Az első időszakban Tibet felügyelete presztízskérdés volt csak. Tibet ekkor szinte a kora középkori állapotokban létezett. Kína építette az első utakat, 1955-re harcot hirdet az analfabétizmus ellen, mivel a szerzeteseken kívül senki sem tudott írni és olvasni, és 80 iskolát építettek. Megépültek az első ingyenes kórházak, az első repülőtér. A CIA felbujtására többször alakultak ki ellenállási gócok Kínával szemben, majd Nixon elnök alatt javult az USA-kínai viszony, elkezdődött egy minimális gazdasági együttműködés, és az USA dobta Tibetet - természetesen a pénzért. Mindezzel nem a kommunista rendszert kívánjuk mentegetni a világban elkövetett merényletek alól, de ezeket is érdemes tudni, mert a világ nem olyan, amilyennek a Nyugat bemutatja! |
A kínai szóvivő kifejtette, mindent elkövetnek a tibetiek etnikai jogaiért, de a térség fejlődik, és a betelepülés ellen semmit sem lehet tenni. A munkáskézre szükség van. A terület fejlődik, és ezért a fejlődésért meg kell dolgozni. Ezek azonban belügyek, amibe senki beleszólását nem tűrik el.
A szóvivő arra is kitért, hogy a felszólítgató, fenyegető USA inkább a katonai kiadásait fogja vissza, adjon lejjebb a világ fenyegetéséből. A kínai kormány a kínai belügyekbe való beleszólásnak tekinti Tajvan felfegyverzését is, ahová az USA 5,3 milliárd dollár értékben vadászrepülőket szállít. Ezzel legyen elfoglalva inkább, hogy ezt visszafogják, és ne a kínai belügyekbe üssék bele az orrukat.
Kína és az USA között egy alacsony szintű katonai együttműködés folyt, a térség stabilitásának biztosítására. A repülők leszállítása miatt Peking megszakította ezt az együttműködést a Pentagonnal.
Kemény Gábor - Jövőnk.info
