A „kínai spionománia” egyre több országot kerít hatalmába. Az Egyesült Államok arra szólítja fel szövetségeseit, hogy fokozzák erőfeszítéseiket Peking gazdasági kémkedésével szemben. Németország már tavaly kiber-fenyegetések és ipari titkok elrablása fő központjának nevezte Kínát. Oroszországban kínai kémet állítottak bíróság elé, mivel adatokat gyűjtött az S-300-as rakétakomplexumról. A veszély valóban nagy lenne?
Oleg Glazunov orosz politikai technológus értesülései szerint a Kínával határos orosz Távol-Keleten a szomszédos országból érkezett vendégek nyíltan arra kérik a helyi lakosokat, hogy adjanak el nekik repülőgép-egységeket. Méghozzá gyakran olyan alkatrészeket és repülőgép-egységeket szereznek be illegálisan, amelyek hivatalosan vásárolt technika alkotóelemei. Egyébként így történt ez Tung Senjung tolmáccsal is, akit Moszkvában vettek őrizetbe és akinek ügye a napokban bíróság elé került. A tolmács S-300-as rakétakomplexumra vonatkozó iratokat próbált vásárolni, márpedig Kína réges-rég beszerzett Oroszországban ilyen komplexumokat. Vajon mivel magyarázható ez a beteges érdeklődés? Pekingben valószínűleg nem akarják elhinni, hogy a legkorszerűbb modifikációkat kapják meg. A legfontosabb pedig az, hogy a kínaiak arra törekednek, hogy saját üzemeikben beindítsák azon haditechnikai eszközök gyártását, amelyet a szomszédok nem adnak el nekik.
Az USA-ban a kínai hírszerzés még ennél is nagyobb problémákat okoz. Washingtonban már több nagy visszhangot keltő botrány történt, amikor kínai jogvédőkről kiderült, hogy a valóságban kínai titkosszolgálatok informátorai. Azonban mégsem a beépített ügynökök jelentik a legnagyobb veszélyt Washington számára. Élve a nyitott gazdaság adta lehetőségekkel, a kínai titkosszolgálatok titokban amerikai politikusokat pénzelnek és azok családtagjait. Egyszóval, Peking a legfelső hatalmi körökbe bejáratos személyekre vonatkozó kompromittáló anyagokat gyűjt, amelyeket kellő pillanatban felhasználhat zsarolás céljából.
Természetesen, a Kínából származó kíber-fenyegetéssel is számolni kell. Az utóbbi években a kínai titkosszolgálatok egyre aktívabban élnek a csúcstechnológiák adta lehetőségekkel. Olykor egy-egy szúrás a világhálón keresztül nem kisebb veszteséget okozhat, mint egy terrorakció – hangoztatja Andrej Maszalovics internet-hírszerzési szakértő.
„Jelenleg az USA-ban vannak külön kiber-csapatok. Ez az alegység titkosszolgálatként viselkedik, tulajdonképpen ezek az emberek a titkosszolgálatoktól jöttek. A Pentagon doktrínája szerint a kibertámadások állnak a prioritásos fenyegetések listája élén. Hiszen a fejlett gazdaságok legsebezhetőbb pontjaira mérnek csapást: a pénzáramlatokra, a közlekedés és energiahálózat igazgatására.”
Az Egyesült Államokban eléggé gyakran hallani Kínával szembeni kirohanásokat. Júniusban a Google amerikai cég bejelentette, hogy hackerek feltörték több száz Gmail-felhasználó nyilvántartási adatait, beleértve magas rangú amerikai tisztségviselőkét is. Washingtonban egyesek siettek bejelenteni, hogy a KNK kormánya áll a kibertámadások mögött.
ruvr.ru
