Facebook YouTube Twitter RSS

Keresés űrlap

Fehér verzió Fekete verzió Vakbarát Mobil verzió

Euróválság: Friss hírek Berlinből

2011. november 28. - 22:18
|

Az euró és ezzel az Európai Unió válságának kezeléséről, annak lehetséges módozatairól olvashatunk a vezető német lapokban. Felkapott friss hír, mely sajtóértesülésekre hivatkozva azt állítja, hogy hat stabilnak tekinthető EU-tagállam összefog és közösen fognak kedvező hiteleket felvenni, melyekből a bajba jutott országoknak (is) tudnak segíteni. A német kormány azonnal cáfolta az értesülést.

Mára egyértelművé vált, hogy az EU sorsát lényegében a két talpon maradt és még viszonylag erős gazdasággal rendelkező ország határozza meg: Németország és Franciaország. Kissé viccesen sarkítva úgy is lehetne fogalmazni, hogy teljesen mindegy, mit hápog a többi tagállam, úgyis az lesz az EU-ban, amit Berlin és Párizs eldöntenek.

Merkel német kancellár és Schäuble német pénzügyminiszter.

Lőttek a gondtalan téli vakációnak...(Fotó: DPA)

A mai napon Olaszország emelte állampapríjainak kamatait. Ugyanez zajlott le Belgiumban is. Görögországról már ne is beszéljünk. Pénzügyi szemmel nézve a helyzetet, bizonyos EU-tagállamoknak vészesen elkezdett fogyni a pénze, amit pótolni kell, de nem egyszeri alkalommal, hanem folymatosan. Ez pedig nagyon kemény dió, ugyanis egyszeri segélyezéssel nem megoldható. Már az EU pénzügyi védelmi alapjának felduzzasztása is kevésnek tűnik.

Jelenleg Németország és Franciaország lázasan dolgozik azon, hogy hogyan lehetne egyben tartani az igencsak szétesésnek indult EU-t.

Tudjuk, hogy Görögországot jelenleg már csak a pénzügyi infúziók tartják életben. A jelen helyzet azért is kritikus, mert az EU magját alkotó országokba is begyűrűzhet a válság. Jelenleg azért zajlanak maratoni tanácskozások a háttérben, hogy ezt elkerüljék. Mert hiába erős a német és a francia gazdaság, az egész EU-t azért még ők sem tudják cipelni a hátukon.

A Spiegel Online-nak három lehetséges megoldási tervezetről van tudomása:

1. Az Európai Szerződések megszigorítása. Az Európai Bizottságnak megnőne a beavatkozási hatásköre a nemzeti költségvetésekbe. A nagy hiányt felhalmozó államok ellen eljárást kezdeményeznének. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy viszonylag fájdalommentesen kivitelezhető, ám hátránya, hogy időbe telik és a tagállamok együttes döntése kell hozzá.

2. Az euróövezet új alapokra helyezése, teljesen új szerződési feltételekkel. A teljes jogú tagállamok száma lecsökkenne hatra és ezek kezében nagyobb hatalom összpontosulna. Ezek Németország, Finnország, Franciaország, Luxemburg, Hollandia és Ausztria lennének. Az euróövezet minden tagja formálisan egyenjogú lenne, ám a mostaninál valamelyest lazább szövetség jönne létre, a nevezett 6 ország irányításával. A terv megvalósítása látszólagos rugalmassága ellenére gyakorlatilag a többszintű EU-t hozná létre.

3. Megtörténnek a kiválások az euróövezetből: a lecsúszott országoknak menniük kell, de akár az erős országok is kiléphetnek. Ez utóbbi esetben az EU már csak történelem lenne. Jelen pillanatban több neves közgazdász is dolgozik egy ilyen forgatókönyvön. (Vannak elképzelések 'északi' és 'déli' euróról is.) Egy ilyen lépés Németországnak 250-340 milliárd eurójába kerülne, ami a német nemzetgazdaság  éves teljesítményének a 10-14 százalékát jelentené. De még így is megérné, állítják egyes szakemberek.

Az egyes megoldási elképzelésekről, ezek mindenféle variációiról lehet olvasni a német sajtóban. Ami biztos, hogy Németország egyelőre az első számú tervhez hasonló elképzelésekhez ragaszkodik. December 8-9-én újabb válságcsúcs ül össze Brüsszelben.

Források: Welt Online, Spiegel Online

A szerkesztő kommentárja:

Személy szerint az első két megoldás valamilyen kombinációját tartom valószínűnek. Több ellenőrzés, szigorúbb szabályok és számonkérések, szankciókkal. Németország és Franciaország gyakorlatilag már most önmagukban meg tudják szabni, merre menjenek a dolgok az EU-ban, még ha papíron minden tagállam egyenjogú is. A lényeg most mégis inkább az, hogy ne boruljon össze minden, mert egy európai csődhullám óriási terheket róna az országokra és itt már nem csak az EU-ról beszélünk. Inkább legyen egy kicsit nehezebb, még az is jobb, mint egy államcsőd. Valahogy így gondolkodhatnak most az EU döntéshozói. A harmadik számú elképzelés, noha valós lehetőségről szól, attól még messze nem az egyetlen lehetőség, ami közül egyelőre választani lehet, már csak gazdasági megfontolásokból sem, ezért úgy gondolom, egyelőre ilyesmi nem fog bekövetkezni. Egyelőre... A helyzet ettől persze még nem lesz rózsásabb.

A hazai híradások különben látványosan nagy ívben elkerülik a témát, talán egy kicsit a közhangulatot is nyugtatandó. Ha két bulvárhír között arról esik szó, hogy a magyar kormány képviselői megint Brüsszelben tárgyalnak, mindenesetre mi tudjuk, hogy éppen válságtanácskozásra mentek...

Németh Krisztián – Jövőnk.info