A kínai külügyminisztérium a hidegháborús stratégiához való visszatérésnek minősítette az Egyesült Államok jelenlétének a csendes-óceáni térségben való fokozását. A nyilatkozatnak Washington és Canberra azon egyezménye szolgáltatott ürügyet, amelynek értelmében az észak-ausztráliai Darwin városban 2,5 ezer tengerészgyalogost helyeznek el.
Megfigyelők a csendes-óceáni katonai versengés fokozódásának tendenciájára mutatnak rá: a kínai gazdaság erősödésével és a kínai fegyveres erők modernizációja felgyorsulásával párhuzamosan nagyobb aktivitást fejt ki a térségben az Egyesült Államok. Nyilvánvaló a két nagyhatalom stratégiai szembenállása.
Miközben a tengerészgyalogosok elhelyezésének viszonylag jelképes szerepe van a szövetségesi kötelezettségek teljesítése terén, az amerikaiak jelenléte a Malakka-szorosban lehetővé teszi számukra annak az „üvegnyaknak” eldugaszolását, amelyen át olaj érkezik a csendes-óceáni térségbe a Közel-Keletről. Az ellenkező irányban viszont iparcikkeket szállítanak. Az amerikaiak nem kívánják csökkenteni a Csendes-óceán nyugati részén elhelyezett számos kontingenseiket sem. Japánban ugyanis 80 ezer, Dél-Koreában 28 ezer katona állomásozik. Jellemző Hillary Clinton államtitkár mianmari látogatása is. Az amerikai diplomácia vezetője nem járt ott 1955 óta. De amint a helyi hatóságok bemutatták, hogy hajlandók demokratikus reformokat megvalósítani, Washington azonnal élt a lehetőséggel, de a látogatás lényege nem ez volt. A legfontosabb bemutatni Kínának, hogy mianmari érdekei nem mindenben egyeznek az amerikaiakkal.
A Pentagon vezetője, Leon Panetta, aki a közelmúltban a térségbe látogatott, lakonikusan kijelentette: az amerikaiak nem kívánják csökkenteni jelenlétüket a térségben. Stratégiájuk arra irányul, hogy ellensúlyt alakítsanak ki Kína, úgymond, „állító” politikájának. Ez alatt Washington Kína és szomszédjai közötti területi viták kiéleződését, a katonai kiadások fokozását érti – hangoztatta Viktor Baranyec katonai szakértő.
„Kína fokozott ütemben növeli katonai erejét úgy szárazföldön, mint tengeren is, és már a világűrbe is kijut. Kína repülőgép-hordozó anyahajót vett Oroszországtól (Ukrajnától vette és a korábbi szovjet flotta számára készült a hajó - szerk.) és máris kipróbálja, ami rendkívül felzilálja az USA idegeit. Amerika tengeri uralma a térségben lassan letűnőben van, paritás alakul ki a kínai fegyveres erőkkel. Mivel Kína atom-tengeralattjárókkal, felszíni hajókkal és tengeri légierővel is rendelkezik.”
A szembenállás a térségben kirobbanható újabb katonai konfliktusok veszélyét tartalmazza – véli Vlagyimir Jevszejev katonai elemző.
ruvr.ru
